ELŐZŐ | TARTALOM | FŐOLDAL | KÖVETKEZŐ

 

Gyógymódok alkalmazása

    A betegség sohasem jön ok nélkül. Az egészségügyi törvények áthágásával készítünk utat a betegségnek, és tárunk kaput előtte. Sokan szenvednek szüleik törvényszegése miatt. Szüleik cselekedeteiért ugyan nem felelősek, de kötelességük megtudakolni, hogy mivel hághatják át és hogyan tarthatják be az egészség törvényeit. Kerüljék szüleik rossz szokásait, és teremtsenek helyes életmóddal a maguk számára jobb körülményeket!
  A legtöbben azonban saját helytelen életgyakorlatuk miatt szenvednek. Evésben, ivásban, öltözködésben és munkában figyelmen kívül hagyják az egészség elveit. A természet törvényeinek megsértése nem marad következmények nélkül. Sokan pedig, amikor megbetegszenek, nem a valóságos ok számlájára írják szenvedésüket, hanem nyomorúságuk miatt Isten ellen zúgolódnak, holott nem Isten felelős azért a szenvedésért, ami a természet törvényeinek semmibevétele miatt következik be.
  Isten bizonyos mértékű életerővel ruházott fel minket. A különböző életfunkciók ellátására alkalmas szerveket is formált számunkra. Azt akarja, hogy ezek a szervek egymással összhangban működjenek. Ha életerőnket gondosan őrizzük, és testünk finom gépezetét karbantartjuk, egészség lesz a jutalmunk. Ha azonban életerőnket túl gyorsan kimerítjük, idegrendszerünk a maga tartalékából vesz kölcsön energiát pillanatnyi használatra, és ha az egyik szerv megbetegszik, ez a többi szervet is megviseli. A természet sok visszaélést kibír látszólagos tiltakozás nélkül; majd akcióba lép, és határozott erőfeszítéseket tesz, hogy megszüntesse a helytelen életmód miatt elszenvedett következményeket. Az a harc, amit a természet ennek az állapotnak helyreállításáért folytat, gyakran lázban és a betegségek egyéb formáiban jelentkezik.
  
  Ésszerű gyógymódok
  
  Sok esetben, amikor az ember addig viszi egészségtelen túlkapásait, míg megbetegszik, senki más nem tudja megtenni érte azt, amit a beteg tehet meg önmagáért. Először is fel kell ismerni, hogy milyen jellegű a betegség, és ezután az ok megszüntetésére ésszerűen kell törekedni. Ha túlfeszített munka, túl sok evés vagy más rendellenesség miatt bomlott meg a szervezet harmonikus működése, ne úgy próbálj változtatni a bajon, hogy azt mérgező orvosságokkal csak tetézed!
  A betegségnek sokszor mértéktelen evés az oka, és a természetnek arra van a legnagyobb szüksége, hogy az indokolatlan tehertől megszabaduljon. Sok esetben a betegség legjobb gyógyszere egy vagy két étkezés kihagyása, hogy a beteg agyondolgozott emésztőszervei pihenhessenek. Szellemi dolgozóknak gyakran nagyon jót tesz, ha néhány napig csak gyümölcsöt esznek. Sokszor hoz gyógyulást - a természet saját regeneráló erőfeszítése nyomán - a rövid ideig tartó böjt, amit egyszerű, mértékletes táplálkozás követ. Egy-két hónapos önmegtartóztató étrend sok szenvedő embert meggyőzne arról, hogy az önmegtagadás útja egészséghez vezet.
  
  A pihenés mint gyógymód
  
  Némelyek túlfeszített munkával teszik beteggé önmagukat. Ezeknek a betegeknek pihenésre, gondmentességre és kímélő étrendre van szükségük egészségük helyreállításához. A folytonos munkától és bezártságtól szellemileg és idegileg kimerült embereknek nagy segítséget jelent egy kis vidéki élet, ahol egyszerű, gondmentes életet folytathatnak, és a természet dolgaival közvetlenül érintkezhetnek. Minden más gyógymódot messze meghaladóan elősegíti gyógyulásukat az erdőn-mezőn való barangolás, virágok gyűjtése és a madarak énekének hallgatása.
  A tiszta víz a menny egyik legcsodálatosabb áldása egészségben és betegségben egyaránt. Megfelelő használata az egészséget szolgálja. Ezt az italt Isten adta embernek és állatnak szomjúsága oltására. Idd bőségesen, mert ezzel segíted szervezetedet folyadékszükségletének
  
  kielégítésében, és ellenállóbbá teszed azt a betegségekkel szemben! A víz külső alkalmazása a vérkeringés egyik legegyszerűbb és legmegfelelőbb szabályozója. A hideg vagy langyos fürdő elsőrendű frissítő. A meleg fürdő kitágítja a pórusokat, és így hozzájárul a tisztátalanságok eltávolításához. Mind a meleg, mind a langyos fürdő megnyugtatja az idegeket, és kiegyensúlyozza a vérkeringést.
  Sokan azonban nem ismerik tapasztalatból a víz helyes alkalmazásának jótékony hatását, és ezért idegenkednek tőle. Nem értékelik kellőképpen a vízgyógyászatot, mivel szakszerű alkalmazása fáradságos, amire sokan nem vállalkoznak. Ám senki se gondolja, hogy bármivel is mentegetheti magát, ha ez a téma ismeretlen vagy közömbös számára. A vizet sokféleképpen fel lehet használni fájdalom enyhítésére és betegség megelőzésére. Mindenkinek meg kell tanulnia értelmesen alkalmazni azt az egyszerű házi gyógykezelésben. Az anyáknak különösképpen tudniuk kell, miként viseljék családjuk gondját, az egészségesekét és a betegekét egyaránt.
  A tevékenység létünk törvénye. A test minden szervének megvan a meghatározott feladata, amelynek teljesítésétől függ fejlődése és életereje. Az összes szerv szabályszerű tevékenysége erőt és energiát kölcsönöz; viszont ha nem használjuk őket, elernyednek és elhalnak. Kösd csak fel a karodat akár néhány hétre csupán, azután vedd le róla a kötést, és azt fogod tapasztalni, hogy az gyöngébb, mint az, amelyiket ugyanakkor ésszerűen használtál. A tétlenség ugyanezt a hatást váltja ki az egész izomrendszerben.
  A tétlenség a betegség melegágya. A mozgás élénkíti és kiegyensúlyozza, a tétlenség pedig lassítja a vérkeringést, és gátolja, hogy végbemenjenek az anyagcsere-folyamatok. A bőr is petyhüdtté válik. A mérgező anyagok csak akkor távoznak el, ha a vér keringését az élénk mozgás felgyorsítja; amikor a bőr egészséges, és a tüdőbe bőséges, tiszta, friss levegő áramlik. A mozgásszegény életmód kettős terhet ró a kiválasztó szervekre, és ez betegséghez vezet.
  A rokkantakat nem szabad tétlenségre buzdítani. Bármilyen vonatkozású túlterheltség esetén átmeneti teljes nyugalom néha súlyos betegséget hárít el, de a véglegesen rokkantak esetében ritkán szükséges felfüggeszteni minden tevékenységet.
  Tartózkodjanak egy ideig a fárasztó gondolatoktól azok, akiket a
  
  szellemi munka beteggé tett, de ne higgyék, hogy veszélyt jelent számukra, ha okkal-móddal használják szellemi képességeiket. Sokan hajlamosak arra, hogy rosszabbnak tartsák állapotukat, mint amilyen a valóságban. Ez a lelkiállapot kedvezőtlenül befolyásolja a gyógyulást, és ennek nem szabad helyt adni.
  Lelkészek, tanárok, tanulók és egyéb szellemi dolgozók gyakran lesznek betegek súlyos szellemi megterheléstől, amelyet nem oldottak fel fizikai tevékenységgel. Amire ezeknek az embereknek szükségük van: több mozgás. Szigorúan mértékletes életmóddal társított megfelelő mozgás biztosítja mind a szellemi, mind a fizikai élénkséget; erőssé és szívóssá teszi a szellemi dolgozókat.
  Azokat, akik túlságosan igénybe vették fizikai erejüket, nem szabad minden kétkezi munkától való tartózkodásra biztatni. A munka akkor a legelőnyösebb, ha rendszeres és kellemes. A szabadban való mozgás a legjobb. Azt úgy kell megtervezni, hogy a legyöngült szerveket a mozgás erősítse. Csinálják ezt szívvel-lélekkel! A kétkezi munka sose fajuljon puszta robottá.
  Amikor a munkaképtelenek semmivel sem tudják idejüket és figyelmüket lekötni, gondolataik saját magukra összpontosulnak, ugyanakkor túlérzékenyek és ingerlékenyek lesznek. Sokat foglalkoznak saját keserű érzéseikkel, mígnem betegebbnek képzelik magukat, mint amilyenek, és valóban teljesen képtelenek bármit is tenni.
  Minden ilyen esetben a szakszerűen irányított testgyakorlat hatásos gyógymódnak bizonyul. Sőt olykor nélkülözhetetlen az egészség helyreállításához. A kéz azt teszi, amit az akarat diktál, és amire ezeknek a munkaképteleneknek szükségük van, az az akarat serkentése. Amikor az akarat szunnyad, a képzelőerő eltorzul; és a betegséget lehetetlen elhárítani.
  A tétlenség a legnagyobb átok, ami csak sújthatja a legtöbb rokkant embert. Míg a könnyű, hasznos tevékenység nem jelent szellemi és fizikai megterhelést, addig jótékony hatással van mindkettőre. Erősíti az izmokat, javítja a vérkeringést, és a munkaképtelen embert örömmel tölti el az a tudat, hogy ebben a nyüzsgő világban ő sem él teljesen haszontalanul. Lehet, hogy eleinte csak keveset tud dolgozni, de hamarosan érezni fogja, hogy ereje nő, és teljesítménye is annak arányában fokozható.
  
  A mozgás jót tesz az emésztési zavarokban szenvedőknek is, mert serkenti az emésztőszervek működését. Hátráltatja az emésztést a közvetlen evés utáni intenzív tanulás vagy nehéz fizikai munka; de nagyon jót tesz az étkezést követő, felemelt fejjel és hátravetett vállal történő rövid séta.
  Jóllehet beszédben és írásban is annyi szó esik a mozgás fontosságáról, még mindig sokan mellőzik azt. Egyesek meghíznak, mert szervezetüket túltáplálják, mások lesoványodnak és legyengülnek, mert életerejük kimerül a táplálékfölösleg eltávolításában. A máj is megterhelődik, amikor erőfeszítést tesz arra, hogy a vérből eltávolítsa a mérgező anyagokat. Ennek az erőfeszítésnek betegség a következménye.
  Az ülő foglalkozásúaknak - az időjárástól függően - télen-nyáron naponta kellene a szabad levegőn mozogniuk. A lovaglásnál vagy a járművezetésnél előnyösebb a gyaloglás, mert jobban igénybe veszi az izmokat. A tüdő egészséges működésre kényszerül, mivel lehetetlen mély légzés nélkül szaporán lépdelni.
  Az ilyen mozgásgyakorlatok sok esetben jobban szolgálják az egészséget, mint az orvosság. Az orvosok sok esetben tengeri utazást vagy valamelyik ásványvízforrás felkeresését tanácsolják betegeiknek, vagy azt, hogy levegőváltozás céljából látogassanak el különböző helyekre, holott az esetek többségében meggyógyulnának - kisebb idő- és anyagi ráfordítással -, ha mértékletesen táplálkoznának, és kellemes, egészséges testmozgást végeznének.
  

ELŐZŐ | TARTALOM | FŐOLDAL | KÖVETKEZŐ