Reformációs séta Kiskőrösön

Kicsit kívülállóként írhatom meg, hogyan zajlott a reformációs séta Kiskőrösön. A nagy napot rengeteg előkészület – területfoglalási engedély, szereposztás, próba, szállítási feladatok – előzte meg.

Pünkösd vasárnapján egyesek már hajnalban útnak indultak, hogy a kellékeket, sátrakat a helyszínre szállítsák. A többség nyolc órakor gyülekezett, hogy Kiskőrös főterén, a Petőfi szülőháza előtti részen felállítsák a kilenc sátrat, a padokat, a gyerekek játszóterét. A 3., 4. sátor felállításakor már egészen profi volt a csapat. A térköves területet sátrak és egyéb kellékek lepték el. Nem kis kihívás az összeállítás, ezért aztán már szinte delet harangoztak, mire készen lett a tér. A helyi gyülekezet finom bablevessel és malomkerék méretű pizzákkal kedveskedett a munkában részt vevőknek. Ebéd után gyors beöltözés és egy utolsó  próba következett, és már jöttek is a vendégek – nem várva meg a „hivatalos” kezdési időpontot.

És ettől kezdve csak jöttek és jöttek, és jöttek… A tömegben ott volt az evangélikus esperes úr, a református lelkész és még sokan mások. A látogatók a 18 órai befejezést sem vették túl komolyan. Még fél hétkor is jött csoport. A helyi TV is felvételeket készített a nem mindennapos eseményről. Némely látogató megkérdezte: Honnan jöttek? Nem volt könnyű a válasz, hogy valaki ki ne maradjon. A felelet valahogy így hangzott: Cegléd, Baja, Kecskemét, Kiskunhalas, Soltvadkert, Dunaújváros, Kiskőrös… és egyéb helyekről.

A kiskőrösi gyülekezet bátorságát és szervezőkészségét dicséri, hogy kis létszámuk ellenére vállalták, hogy a város főtere a reformáció ünnepének színterévé váljon.

 

Gyürüs István