Bejegyzés

Életfejlesztés Nagykanizsán

Különleges programot indított a város számára gyülekezetünk Nagykanizsán kétheti rendszerességgel. Életfejlesztés címmel aktuális életkérdésekről tartanak előadóink előadás-sorozatot beszélgetés formájában, bibliai alapokon. 

Az első alkalommal, 2016. október 19-én a szeretet témáját boncolgattuk. Első előadónk Horváth Gábor, a Nágocsi Reménység Rehabilitációs Ház szakmai vezetője Kis István lelkészünk kérdéseire válaszolva őszinte egyszerűséggel vallott életéről, a családjához és a munkájához fűződő kapcsolatáról. Az est folyamán a hallgatóság kis csoportokat alkotva diskurálhatott az öt szeretetnyelv jelentőségéről. Megtudhattuk, hogy a szeretet tanulható, tudatos tevékenység, a függőségeink pedig mind csak szeretetpótlékok.

Az előadás alatt vendégeink friss pogácsát, gyümölcsöt és meleg teát kóstolhattak szorgos testvérnők jóvoltából, ezáltal is otthonosabb légkört varázsolva. Albert Schweitzer gondolatát szabadon idézve: miszerint az emberi nagyság azon múlik, hogy mennyi szeretet van benne. Úgy érzem ezen az estén sikerült egy szeletet adnunk ebből. A résztvevők szemmel láthatóan nagy megelégedéssel és lenyűgözve indultak haza. „Két hét múlva találkozunk és másokat is hozunk magunkkal!” – így búcsúztak vendégeink, mindannyiunk örömére.

Azóta is sorra látogatják alkalmainkat, és a létszám csak növekszik. Témáink voltak már a szereteten kívül az élet értelme, nyugalom, félelem és a megbocsájtás. Januártól ismét folytatjuk a halál, sorstárs-embertárs, kapcsolatok és depresszió kérdéskörével. Hála legyen az Úrnak a lehetőségért, és adja, hogy mindannyian közelebb kerüljünk az Úrhoz!

Várnagy Szabolcsné

Városföldi misszió

Városföld egy kis község Kecskemét mellett – és az otthonom is, most már 3 éve. Zenészként a leghálásabb közönséget mindig a kis helyeken, kis (falu)közösségekben, az egyszerű emberek közt találtam meg. Városföld lakói is pont ilyen emberek, akik tárt karokkal várják a szép zenét, és szívesen fogadják hozzá a lelki táplálékot is. 

A történetünk kezdetén már egyből Isten készre egyengetett útja fogadott. Én csak egy kis zenei hetet szerettem volna pár muzsikussal, templomi koncerttel. Engedélyre volt szükségem, … de sokkal többet kaptam. A falu örömmel vállalta magára az összes zenész és azok családjainak elszállásolását és étkeztetését erre az augusztusi hétre, a koncertek reklámozásával együtt. A helyi templom csak a miénk volt. Megható volt ez a feltétel nélküli bizalom és nyitottság, amit kaptunk, és ezt nagy örömmel viszonoztunk a vonószenekari- és kórusmuzsikával. A hallgatóság könnyes szemekkel hallgatta White testvérnő Pünkösdi gondolatait és a hozzá kapcsolódó felemelő dallamokat.

Ígéretet kaptunk, hogy egy év múlva is szeretettel várnak minket, amit örömmel teljesítünk. Meglepetésként ért azonban, amikor felkérték kis kórusunkat egy adventi koncertre is. Vacsorával és meleg szívvel fogadtak bennünket, csakúgy, mint nyáron. Dicsőség Istennek, aki már elkészítette számunkra az utat!

Ambrus Anett
Kecskemét, zenei osztály

Tizenkilenc és fél óra

Az utóbbi négy hónapban kétszer is ki kellett nyitni Ráckevén, a gyülekezetben a keresztelő-medencét. Szeptemberben Ócsai Evelin, decemberben Kirschner Enikő és Babarczi Ádám kötött szövetséget az Úr Jézussal. Míg Evelin adventista szülők gyermeke, addig Enci és Ádám úttörőként nyitotta meg az utat, hogy a Megváltó a családjukba költözzön. Enikő útja elég tekervényes volt, de végül egyértelműen, tiszta szívből Isten mellett döntött. Ádámról pedig a következőt szeretném elmondani: A keresztség előtti szombaton a ráckevei gyülekezetben szolgáltam, és a szünetben összefutottam vele. Mondom neki: „Nagy nap lesz holnap, igaz?” Ő ragyogó szemmel ennyit mondott: „Még tizenkilenc és fél óra!”

Aztán ugyanúgy ahogy pár hónappal korábban Evelin keresztségekor, most is zsúfolásig megtellett a gyülekezet. Akkor a kiterjedt rokonság, adventista és gyülekezetbe nem járó barátok, most viszont a gyülekezet boldog tagjain kívül Enikő és Ádám szülei, osztálytársai, barátai töltötték meg a termet. Az Igét Hites Gábor, a keresztségi szertartást Gyürüs István és az útravaló, bátorító igéket a gyülekezet presbitere, Erdődi Péter testvér mondta el.

Az alkalom végén még nagyon hosszú ideig együtt maradtak a vendégek, és őszinte, jó hangulatú ismerkedés, beszélgetés, közös étkezés töltötte ki a múló órákat.

Bízunk abban, ha a Szentlélek munkálkodik a gyülekezetben, a következő hónapokban is hasonló örömben lehet részünk.

Gyürüs Istvánné

Idősek köszöntése

„Ezért tehát nem csüggedünk. Sőt ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra” (2Kor 4:16) – ezekkel az igei gondolatokkal nyitotta meg a bibliát lelkész testvérünk, Simon Zsolt november 26-án, amikor az időseket köszöntöttük gyülekezetünkben.

Sok félelem gyötri az embert, talán az öregség gondolata is, de Pál azt írja: kívülről tán itt fáj, ott fáj, de belülről napról napra megújulhatsz. Növekszik-e azért Jézussal való kapcsolatunk? Az erő forrása Isten, általa napról napra növekszik bennünk a szeretet, mely sugárzik mások felé. Ismerjük fel az Urat életünkben, általa felszabadulunk és bűnbocsánatot nyerünk, így tud lelki életünk növekedni. Ő megadja a bölcs, áldott, nyugodt életet!

Gyülekezetünkben hála az Úrnak, több idős testvérünk van, kiknek tapasztalatai, szeretete, hűsége, fáradhatatlansága erőt és útmutatást ad közösségünknek. Legidősebb testvérnőnk Zsengellér Ani néni a 93. évében van. Ő fáradhatatlanul imádkozik értünk!

Köszönjük, hogy vagytok nekünk! Az Úr vezesse lépteiteket, tanítsatok minket továbbra is a szolgálat örömére!

Kovács Zsuzsa

Bibliai szabadegyetem Dunaújvárosban

Befejeződött a 8. szemeszter. Talán ez volt az összes közül a leggyengébb. Legalábbis, ami a látogatottságot illeti. Egyszer-kétszer értük el csupán a 20 fölötti vendégszámot. Az Ószövetség kiemelkedő eseményeiről – Tízparancsolat, szentély tana stb. – szóltak az előadások. Azonban a „törzsgárda” kitartott. 

Szeptemberben közel 30 vendégünk érkezett Erdélyből, Mezőfeléből, akiknek nagyrészt a szabadegyetemesek adtak szállást. Ez nagyon sokat segített azoknak, akik addig is komolyabban vették a Bibliát és a lelki dolgokat. Együtt voltak velünk a Szelidi-tónál, amit egy „Csendes napnak” is nevezhetnénk, aztán a Jótékonysági koncerten az evangélikus templomban, majd Érden az egész szombatnapot velünk töltötték a gyülekezetben, végül Ráckevén láthattak egy felnőtt keresztséget. A közös búcsúebéd után a Tassi Szeretetotthonba látogattunk velük.

Több alkalommal adtunk könyveket a résztvevőknek, aminek nagyon örültek. Jenei Erzsikétől többször kaptunk küldeményt, amiket nemcsak a szabadegyetemeseknek, hanem más barátainkhoz is eljuttattunk. Az év folyamán összességében több mint 100 000 Ft értékű könyvet adtunk az emberek kezébe, csak Dunaújvárosban. A két ünnep között 20 db 2017-es áhítatos könyvet hordtunk szét. Minden családnál sikerült kicsit leülni, beszélgetni, „használati utasítást” adni a Prófétai szó című könyvhöz. Tapasztalataink, örömeink közül válogattam össze egy csokorral.

R. Marika. – „Jaj, de örülök a könyvnek! Amit a múltkor kaptam, odaadtam a szomszédasszonyomnak, miután elolvastam. Annyira jó volt!”

Cs. Marika. – „Van egy nagyon beteg rokonom B-n. Minden jegyzetet, könyvet, amit tőletek kapok, odaadok neki, és amikor elmegyek hozzá, meglátogatni, szoktunk ezekről a témákról beszélgetni. Néha fel is szoktam olvasni neki.”

Ági és Marika barátnők. Együtt járnak az alkalmakra. Egymásnak adják a kiolvasott könyveket. Ági azt mondja: „Mióta megtértem, mindent egészen másként látok.”

N. Terike minden könyvet elolvas. Nagyon boldog, mert Erdélyből, Mezőfeléből gyakran felhívják azok, akiknek ő adott szállást szeptemberben.

Ny. Ági nagyon beteg. Jár rendszeresen a szabadegyetemre, és újabban a gyülekezetbe is. Nagyon hálás az áhítatos könyvért.

F. Györgyi. Neki is vittünk egy Bibliai regisztert, áhítatos könyvet és egy Antenna lapot. Férjem és fiam volt nála. Annyira boldoggá tette a látogatás, hogy számtalan FB-üzenetet küldött, amiben kifejezte háláját és örömét.

Zsuzsa. Telefonált, hogy bár nem tud az utolsó alkalomra eljönni a Szabadegyetemre, de lélekben velünk lesz, és számítsunk rá a jegyzettel, és a kapott könyveknek is nagyon-nagyon örül.

Márti. Sokat utazik. Mindig úgy tervezi az útjait, hogy a szabadegyetemi előadásokon ott lehessen. Buszon, vonaton, mindig olvassa könyveinket, utána kölcsönadja azokat.

Edit. Minden alkalommal előhozza, mennyire örült erdélyi testvéreink látogatásának. Élvezettel mesél az együtt töltött órákról. Ő is nagyon szeret olvasni.

Miklós Jézus élete című könyvet kapott. Roppant érdeklődő személy.

A fentiek közül néhányan jönnek a Dunaújvárosi Gyülekezetbe. Láthatóan felszabadultan és jól érzik ott magukat.

Nagyon hálásak vagyunk mindezért a jó Istennek! Kérjük az Ő Szentlelkének vezetését, mert nála nélkül semmit sem tehetünk.

Gyürüsné Panni

Karácsonyi kórházlátogatás

„…Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.

De jó volna tiszta szívből
– Úgy mint régen –
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.”

(Ady Endre: Karácsony)

Karácsonykor az általánosan jellemző rohanás, tolongás közepette, amikor mi magunk is azon igyekszünk, hogy minden szépen rendben, örömben teljen, csodára várnak az emberi szívek. Jobb esetben ilyenkor eszünkbe jut segíteni, szolgálni a szükségben lévőknek.

A karácsonyi varázslatot várva bizony sokan ilyen-olyan okból sajnos nem részesülnek belőle. A beteg gyermekek, akik szüleikkel a kórházban töltik ezt az időt, nagy ajándéknak élik meg, ha meglátogatjuk őket. Igy tettük a Szüret utcai gyülekezetből is, gyermektanítók, hogy cseppnyi örömöt, „varázslatot”, reményt vigyünk nekik és mosolyra derítsük arcukat.

Énekeltünk, meséltünk, ajándékokat vittünk. Gyülekezetünkből az egyik anyuka szinte az egész falujára kiterjedő plüssállatgyűjtést szervezett. Az Úr úgy megsokszorozta az ajándékokat, hogy még a játszóházba ellátogató, nehéz sorsú gyermekeknek is bőven jutott belőlük. Nem feledkeztünk meg az ápolószemélyzetről sem, őket is megajándékoztuk könyvekkel. Jó volt látni, milyen áldozatkészen foglalkoznak a gyermekekkel. Szolgáljunk mi is önzetlenül, szeretetből, ahogyan Jézus is tette és teszi még ma is mindnyájunkért!

„…Örvendezz Istennek, oh te egész föld. Énekeljétek az ő nevének dicsőségét; dicsőítsétek az ő dicséretét!” (Zsolt 66:1–2).

Kovács Zsuzsa (Szüret utcai gyülekezet)

Lelkészi meghatalmazás a kecskeméti körzetben

Ünnepélyes alkalomra gyűltünk össze közelebbről és távolabbról 2016. december 17-én a kecskeméti adventista kápolnában. Árvai Pálma lelkészi meghatalmazással lépett abba a szolgálatba, melyre Isten hívta el őt. Az ünnepélyes istentiszteleten Ősz-Farkas Ernő egyházterületi elnök és Csizmadia Róbert uniótitkár szolgált közöttünk. Felemelő volt hallani és látni az ének-, zene- és versszolgálatokat, a gyerekek kedves énekét, amikor mindannyian egy szál rózsával köszöntötték Pálmát, de áhítattal hallgattuk az ünnepélyes fogadalomtétel szövegét is. 

„Az Isten Szentlelkével való együtt járás az, ami felkészíti mind a nőket, mind a férfiakat Isten nyájának pásztorolására” – idézte Ellen White szavait Csizmadia Róbert, amikor bemutatta Árvai Pálma életútját és megfogalmazta, mit is jelent pontosan a lelkészi meghatalmazás.

A lelkészi meghatalmazás a felszenteléshez hasonló jogosítványokat ad, tehát a meghatalmazott személy lehet körzetvezető, prédikál, úrvacsorát oszt, keresztel, esket, de mindezt kizárólag a Magyar Unió területén. A világszéles egyház 1872-ben bízott meg először nőt lelkészi szolgálattal, Magyarországon 1990. óta gyakorlat a lelkésznők meghatalmazása.

Ősz-Farkas Ernő Ézsaiás 6:8-at választotta alapigének, és mindnyájunknak feltette a kérdést: „»Kit küldjek el, ki megyen el nékünk?« Ésaiás korában igen aggasztó volt a nép lelkiállapota. A külsőségek kedvelése, a hitetlenség, a nyakasság, a gőg általános volt. Nem csoda, hogy a fiatal Ézsaiás elcsüggedt. De Istentől sem kap sem útmutatást, se tanácsot, se receptet a baj orvoslására. Valami egészen mást kapott. Láthatta a mennyei tróntermet, ahol harsogva dicsőítették Istent az angyalseregek, úgy, hogy remegett tőle a föld.

Ezt szemlélve Ézsaiás már nem csak a nép szörnyű állapotát látja, hanem saját magáét is. Senki sem indulhat el addig küldetésbe, amíg el nem veszíti saját csalhatatlanságának tudatát.

Amíg nem éltük át személyesen Isten megbocsátását, ahogy Ézsaiás is, nem tudunk egymásnak sem megbocsátani.

Isten teljesen hétköznapi embereket hív el a szolgálatra. A feladat, amit kapnak, azonban igen kockázatos. Teljesíteni csak azok tudják, akik jártak a trónteremben és jogosítvánnyal rendelkeznek” – mondta Ősz-Farkas Ernő az igehirdetésben.

Pálma feladata sem lesz kevesebb, mint, hogy a rábízott drágaköveket (Isten népe) segítse a tulajdonosához eljuttatni.

Árvai Pálma 1981-ben Marosvásárhelyen született. Édesapja szintén lelkész volt, aki mellett egészen kislány kora óta segédkezett. Teológiai tanulmányait Pécelen és Newboldon végezte. Férje, Árvai Tamás szintén lelkész. Két gyermekük van. Csongor 5, Veselke 3 éves. A lelkészi munkában Pálmához a gyermekekért és családokért végzett szolgálat áll a legközelebb. Két éve költöztek Kecskemétre, korábban a nyíregyházi körzetben szolgáltak. Pálma januártól a Kiskőrösi Gyülekezet lelkésze lesz, Kecskeméten pedig Tamással közösen szolgálnak majd.

Isten áldását kérjük Pálma és családja életére és szolgálatára egyaránt!

Ambrus Gyöngyi

Karácsonyi koncert Lovasberényben

December 17-én két helyszínen is karácsonyi koncertet tartottunk. Az egyik helyszín a gyülekezet kápolnájában, míg a másik a helyi idősek otthonában volt. 

Az idei alkalom igazán különlegesre sikerült, mivel a kórusunk szolgálata mellé csatlakozott a fúvószenekar, valamint Bereczki Csaba testvérünk pánsíppal, akit Bálint Dóra kísért zongorán. Elhangzottak még versszolgálatok és természetesen igei gondolatok is. Mindez jótékonysági célt szolgált, az adománygyűjtés kedvezményezettje a helyi óvoda volt. A segélykoncerten jelen volt a polgármester, az alpolgármester, az óvoda vezetője és annak több dolgozója is. Az összegyűlt összeget meghatottan vette át az óvoda képviseletében az óvoda vezetője, hangsúlyozva, hogy ez alkalommal sokkal többet kapott, mint egy pénzt tartalmazó borítékot. Méltányolta az összefogást, köszönte az együttérzést, és biztosította a jelenlévőket arról, hogy sok kisgyereknek lehetett ezáltal mosolygós karácsonya.

Isten Igéjét Zoboki Nóra testvérünk nyitotta meg – azon a szombaton ő volt gyülekezetünk vendég lelkipásztora –, és beszélt a földre érkezett, köztünk járt, értünk meghalt Jézusról, akinek várjuk mihamarabbi visszajöttét. Az idősek otthonában ugyanezt a szolgálatot már lelkészünk, Egerváriné Kökényes Zsuzsa testvérünk látta el, aki a remény szavait tolmácsolta, úgy az otthonban élőknek, mint a hozzátartozóknak egyaránt.

Nagyon jó és felemelő érzés volt mindkét alkalmat átélni, és látni mások szemében, hogy hozzánk hasonlóan őket is megérintette Isten Lelkének befolyása. Nagyon reméljük, hogy ebből a színes programból mindenki talált hozzá közelállót, neki tetszőt, amelyet szép emlékként el tud raktározni magának. Természetesen nem maradhatott el utána a szeretetvendégség sem, ami tartalmas beszélgetéseknek teremtette meg a lehetőségét. Ezúton is nagyon köszönjük mindenkinek, aki a legkisebb dologgal is hozzájárult e programok sikeréhez, és Isten áldása kísérje a szívekben elkezdett munkát!

N. N.

Adventre várva Pécsett

A Pécsi Gyülekezet ősszel előadás-sorozatot tartott „Iránytű a XXI. században is!” címmel a Pécsi Tudásközpontban, aminek a záró alkalmát külön is meghirdettük december 17-re. 

Ennek az alkalomnak az „Adventre várva” címet adtuk, amikor öt rövid előadásban próbáltunk Jézus életéből felvillantani egy-egy időszakot; Jézus születését, gyermekkorát, majd földi munkásságát, halálát, feltámadását és végül a második eljövetelét. Ezeken keresztül próbáltuk bemutatni azt, hogy számunkra mit jelent az advent. Az előadások közt zene és énekek segítették a hallgatókat, hogy az ünnep hangulata és gondolata jobban felkészítsenek az igei gondolatok megértésére. Vendégünk volt a PTE Orvosi Kar Farmakológiai Intézetének a 20 főből álló Pharmacor kórusa, akik több énekkel is megörvendeztették a hallgatókat.

Ömböli Gyula

Jótékonysági hangverseny Hévízen

Többéves együttműködés eredménye, hogy a külföldön is hírneves, hévízi Musica Antiqua reneszánsz együttes idén is felvállalta, hogy a Hévízi Gyülekezet tagjaival adventi jótékonysági hangversenyt szervez. Sajnos minden évben találunk támogatásra váró ügyet, és a „sajnos” itt azt jelenti, hogy a környékünkön is sok rászoruló ember él, aki kénytelen a mások jóindulatára bízni magát és családját.

A helyi Családsegítő és Jóléti Szolgálat segítségével találtunk rá az idei támogatottunkra, egy három kisgyermeket egyedül nevelő nagymamára. Személyesen is találkoztunk velük, meghívtuk őket a hangversenyre, és nem csupán pénzbeli támogatást tudtunk nyújtani, hanem tartós élelmiszereket, ruhákat és játékokat is gyűjtöttünk és adományoztunk nekik.

A hangverseny arra is jó alkalom, hogy vendégül lássuk az imaházunkba látogató, nem adventista embereket, és egy kis ünnepi hangulatot varázsoljunk a hozzánk látogatóknak. Ilyenkor nem csupán az együttes szólaltatja meg csodálatos hangszereit, de énekel az adventista kórus, verset mondunk és igei gondolatok is elhangzanak. Minden adott tehát egy igazi ünneplésre.

Advent idején nagyon sok emberben megszólal a hang, ami jótékonykodásra szólítja őket, de én azt gondolom, hogy egész évben szükség van a segítségnyújtásra, hiszen ezek az emberek gyakran önhibájukon kívül jutnak ilyen helyzetbe, és egyedül nem tudnak a bajból kijutni.

Emlékezzünk a Biblia szavaira: „Megjelentette néked, oh ember, mi légyen a jó, és mit kíván az Úr tetőled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel” (Mik 6:8).

P. T.