Bejegyzés

Tesz-Vesz Gyülekezet – A legjobb vasárnapi program

Minden hónap első vasárnap reggelén elfogta az embert az izgalom. Tudtuk, ezen a napon nem csak a gyerekeknek lesz rengeteg élményben részük. Mi, felnőttek ugyanúgy élveztük a Tesz-Vesz összes alkalmát. 

Ahogy közeledtem a Terézvárosi Gyülekezethez, az utcába bekanyarodva újra gyermeknek éreztem magam. Messziről látszódtak a színes lufik a gyülekezet bejáratánál, és az ajtóban nagy mosollyal fogadtak még engem is, nagy gyereket.

A nagy teremben a gyerekek bibliai történeteket hallgattak, különleges előadásban, míg a konyhából pizza illat áradt (kizárólag saját készítésű, egészséges!) és nagy volt a nyüzsgés. Készültek a finomabbnál finomabb étkek, a látvány szépségéről nem is beszélve. Mindig a témához illeszkedett az étel, ahogyan annak a tálalása is. A terem gyönyörűen dekorálva fogadta a kisebbeket, de persze a nagyobbakat is. A történetek meghallgatása után lehetőségük nyílt a gyermekeknek kibontakozniuk a művészetben, minden alkalommal különleges kézműves foglalkozásokkal fogadták őket a nagyobbak. Miután kellőképpen elfáradtunk, várt ránk a korábban említett finom vacsora. Persze evés után csak mi, felnőttek voltunk fáradtak, a kicsik tovább nevettek és játszottak egymással. Azt gondolom, bárkinek élvezetes program lehet ez, akárcsak egy szülinapi zsúr, viszont annál sokkal több áldást kaptunk a jó Istentől.

Témáink között volt: Élet az Édenben, Noé bárkája, Bábel tornya, Lót és Ábrahám barátsága, Jákob, a csaló.

Utolsó, úgymond évadzáró alkalmunkon mondhatni feltettük a pontot arra a bizonyos i-re. Hatvanan keltünk útra és mentünk fel a Normafához kirándulni. Szokáshoz híven, remek – bográcsban főtt – ebéd készült a résztvevőknek a természetben, és szórakoztató játékokkal melegedtünk a napon. Még egy túrázás is belefért a János-kilátóhoz. Majd este hét felé, miután nagy nehezen leszedtük a gyerekeket a mászókáról, hisz ők sosem fáradnak el, egy hálaimával zártuk Tesz-Vesz évadunkat.

Felnőttként mondhatom, alig várom a folytatást!

Takács Dóra

Tesz-Vesz Gyülekezet Terézvárosban

Ábrahám és Lót barátsága

Egy igen áldásos és vidám hangulatú vasárnapot tölthettek együtt kicsik és nagyok a Terézvárosi Gyülekezetben február 5-én, vasárnap. A Tesz-Vesz Gyülekezetnek ez már az 5. alkalma volt, amikor közös csapatmunkával és sok vidámsággal készültünk a családi programra. Áldásos volt, mivel sok gyerkőc és család jött el, és mindenki arcán az öröm tükröződött. A szendvicsek és a dekoráció készítése és a gyümölcsök díszítése mindig igazi csapatépítő alkalomnak bizonyul. 

A programra a gyülekezetből és a környékből vártunk minden érdeklődőt. A bejáratnál nagy tábla és sok lufi jelezte a programot, és testvérek is álltak az ajtóban, hogy megszólítsanak minden arra járót az utcán. Így már az előző alkalmakkal is tartalmas és izgalmas beszélgetések alakultak ki.

A program énekléssel kezdődött, majd meghallgattuk Ábrahám és Lót történetét, ami után játékos feladatokkal vontuk be a témába a gyerekeket is. Megszokottá vált, hogy a történet után a témához kapcsolódó régészeti leletek képeit és magyarázatát is meghallgattuk néhány percben.

Ezután kezdődött a kézműves foglalkozás. Három asztalnál érdekesebbnél érdekesebb dolgokat készíthettek a gyerekek, most például egyforma kulcstartót a barátoknak vagy képeslapot és hozzá képkeretet. Annyira izgalmas dolgokat lehetett készíteni, hogy több asztalnál az idősebb korosztály is beállt kézműveskedni.

Ezt már csak a finom zöldségekkel díszített szendvicsek és gyümölcsök elfogyasztása tette még nagyszerűbbé, miközben lehetőség nyílt az ismerkedésre, beszélgetésre. Befejezésként pedig vidám énekeket énekeltünk a barátságról.

Mindig örömmel fogadjuk az új vendégeket, a visszatérőket és saját gyülekezetünk gyermekeit is! Március 5-én várjuk a következő alkalmat is!

Nagypál-Roller Barbara

Tesz-Vesz program a Terézvárosi Gyülekezetben

Elindult a Tesz-Vesz Gyülekezet – elsősorban gyermekeknek tervezett – missziós programja 2016. november 6-án vasárnap 15 órakor a Terézvárosi Gyülekezetben. Első témánk  „Élet az Édenben” volt. A lelkes segítők gyönyörűen feldíszítették a gyülekezetet a vendégek fogadására. A bejárati kapu tárva-nyitva állt mindenki előtt. Megállító tábla, lufik, kézműves dekorációk az ősz színeiben pompázva hirdették az eseményt és invitáltak mindenkit, aki csak arra járt. A programot komoly előkészületek előzték meg. A gyermektanítók képzéseken vettek részt, a segítők és a gyermekiskola tagjai meghívókat osztogattak a környék lakóinak, ezáltal a gyermekek is megtanultak missziózni, megszólítani az embereket, hirdetni a jó hírt. A főszervező gondosan megszervezett minden apró részletet, hogy mindenki tehetsége szerint részt tudjon venni a munkában.

Elérkezett a kezdés napja, izgatottan vártuk, hogy lesz-e eredménye a befektetett munkának. Egymás után érkeztek a kis vendégek szülőkkel és hozzátartozókkal, lassan megtelt a pódium előtt elkészített hely. A gyermekek nagy figyelemmel, csillogó szemekkel hallgatták a Bibliai történeteket, örömmel tanulták az énekeket, élvezték a kézműves foglalkozásokat, játékokat, majd jó étvággyal fogyasztották a mutatós, finom falatkákat.

Voltak olyan vendégek, akik megálltak és bejöttek a nyitott kapu és a dekoráció láttán, így jó alkalom nyílt arra, hogy elbeszélgessünk velük és az istentiszteletre is meghívhattuk őket. Könyveket ajándékoztunk, beszélgetéseket tartottunk, volt, aki jogi tanácsot és lelki segélyt kapott gyülekezetünkben.

Angyalka elhozta az osztálytársát, aki annyira jól érezte magát, hogy könyörgött Angyalka anyukájának, Anikónak, hogy hívja fel az édesanyját és kérje el őt szombatra is, mert mindig ide szeretne járni, és nagyon hálásan köszönte, hogy elhozták őt az imaházba.

A gyerekek megszólításán túl a program lehetőséget ad arra, hogy a környezetünkben élőkkel felvegyük a kapcsolatot, bemutathassuk Jézus Krisztus szeretetét és megváltási tervét. A gyülekezet tagságára is jótékony, közösségépítő hatása van, hiszen ezáltal közelebb kerülhetünk és segíthetünk egymáson is. Fő célunk az, hogy kitárjuk kapuinkat a jövő nemzedéke és a megfáradt, nyugalmat kereső emberek előtt, és egy olyan környezetet teremtsünk, ahol mindenki otthonra és testvérre talál Jézus lábainál.

Tajti Enikő

Tesz-vesz gyülekezetek

Hazánkban az év elején kezdte meg 2 gyülekezet, a Békéscsabai és a Székesfehérvári Gyülekezet, a divízió támogatásával a Tesz-vesz gyülekezeti munkát. A testvérek lelkesen, nagy-nagy kreativitással végzik ezt a szolgálatot. A legutóbbi alkalommal például a békéscsabaiak meghívókat osztottak a Tesz-vesz alkalomra, amit utána a regisztrációnál megjelenő gyermekek fagyira válthattak be.

A nyár folyamán további két gyülekezet, Budapest-Terézváros és Gyula, kapott kiképzést a munka elindításához. A nyári képzésen, annak ellenére, hogy ilyenkor sokan elutaznak, nyaralnak és ráadásul hétköznap volt, igen szép számban voltak jelen a gyülekezetek tagjai.

Mihalec Dóra
osztályvezető

Noé bárkája Békéscsabán

Rengeteg ima, közös megbeszélés, reklám és néhány próba után elérkezett a várva várt pillanat:  február 27-én Békéscsabán is megnyitotta kapuit a Tesz-Vesz gyülekezet. Az első alkalom témájának Noé bárkáját választotta gyülekezetünk. A történetben a hangsúlyt Isten oltalmazó szeretetére tettük.

A szombat délutáni alkalmat közös imával indítottuk a résztvevő testvérekkel. Ezt követően a termek dekorálása történt, megépítettük a díszleteket is: az imaház nagytermében bárka készült a padokból, valamint égbolt és szivárvány textíliából. Eközben az étkezésre szánt helyen és a kézműves helyszínen is folytak az előkészületek.

A meghirdetett 15.30-as nyitás előtt érkeztek már vendégek, így a regisztráció után még bőven volt alkalmuk felfedezni az imaházat a testvérek segítségével, valamint a vendégváró falatokra is tudtak időt szánni.

Az ismerkedés után a lelkészünk már Noénak öltözve köszöntötte a megjelenteket, és röviden, pár szóban bemutatta mi is az a Tesz-Vesz gyülekezet, majd elmondta, hogy mi vár ma délután a családokra.

Ezt követően a kézműves helyiségeket vehették birtokba a vendégeink, ahol rengeteg jópofa és finom dolgot készíthettek a témához kapcsolódóan. Kipróbálhatták kézügyességüket állatos maszkok készítésével, hajtogathattak galambot tortacsipkéből, alkothattak szivárványos égboltot papírtányér segítségével, bárkás keksztartót szintén papírtányérból, amibe finom állatos keksz került a gyerkőcök nagy örömére. Szivárványos nyakláncot is fűzhettek gabonakarikákból, az ügyesebbek szivárvány pörgőt készíthettek. Nagy sikere volt a kis hernyónak is, ami pompon és csipesz segítségével készült, valamint zsenília drót felhasználásával pillangót is hajtogattunk, a legkisebbek főzött gyurmával alkothatták meg kedvenc állatkájukat, a fiatalok pedig vászon lepedő és ételfesték segítségével készítették el a szivárványt. A nap kedvence a szivárványos muffin volt, amit senki sem szeretett volna kihagyni. (Ezúton is köszönet mindazoknak a kedves testvérnőknek, akik vállalták, hogy még előző nap sütnek a gyermekeknek). Már a kézműves rész kezdetekor érezhető volt, hogy szűk lesz a hely itt és az étkezésnél is, hiszen várakozáson felüli volt az érdeklődés.

A jó hangulatban és alkotó kedvben bővelkedő kézműveskedés után egy ének kíséretében a készített álarcokban átvonultunk az istentisztelet helyszínére. Itt a családok részt vehettek egy interaktív istentiszteleten, ahol segíthettek Noénak megépíteni a bárkát, az állatok szemszögéből élhették át a bárkába vonulást, a vízözön alatt a bárka (és ezáltal is Isten) oltalmát érezhették – ezt erősítette a gyermekekben Noé (lelkészünk) is a bárkában tartózkodás alatt. Az özönvíz levonulása után a bátor kis galambok is fontos szerephez jutottak. A bárkából kivonulás után közös hálaénekkel köszöntük meg az Úrnak, hogy megoltalmazott minket a veszedelem idején.

Ezt követően egy beszélgetésekkel tarkított hálavacsorán vehettek részt a családok, ahol finom tésztaféléket fogyaszthattak.

A vendégek távozása és a rendrakás után mi is hálát adtunk az Úrnak, amiért ilyen sok áldásban részesített bennünket már az első alkalommal, és kértük Őt, hogy a továbbiakban is maradjon velünk ebben a szolgálatban. Hiszen nélküle ez nem jöhetett volna létre.

Ez úton is szeretném megköszönni a környező gyülekezetekből jött testvéreknek és a gyülekezet gyermekeinek a segítségét és bátorítását, hiszen csapatra volt szükségünk, és ez a csapat velük együtt volt teljes! Hálásan köszönjük Dórinak és Clair-nek, hogy megismertették velünk ennek az áldott szolgálatnak az alapjait.

Bátorítani szeretném az ország többi gyülekezetét is, hogy fogjatok bele ebbe a szolgálatba, pályázzatok rá, mert hihetetlen áldásokat tartalmaz minden résztvevőnek. Rengeteg munkával jár, de higgyétek el, nagyon megéri látni a vendég családok és gyerekek tekintetét, mosolyát, ahogy betölti őket az Úr szeretete.

Zana Zoltánné Inci