Bejegyzés

Kinyitva termők

Október 25-26-án, első alkalommal került megrendezésre a ReményPont Közösségi Iroda szervezésében a „Köszönet és Hálaadás Napok” program. Az iroda munkatársainak nem titkolt célja a hagyományteremtő szándék. Naponta – kimondva vagy kimondatlanul – kérések, elvárások, óhajok tucatja fogalmazódik meg bennünk vagy hagyja el a szánkat; viszont a köszönetnyilvánításra már nehezen szorítunk időt és alkalmat. Számvetést leggyakrabban kerek évfordulókon, egy naptári év elmúltával készítünk, de jellemző időszak még a számvetésre a betakarítási periódus is.

Fergeteges szín- és formakavalkád fogadta október végén a ReményPont Közösségi Irodába betérő érdeklődőket és az előtte elhaladó járókelőket egyaránt. A kerttel rendelkező, vagy mezőgazdasági munkát végző debreceni lakosok napról napra megtapasztalhatták az elmúlt hónapokban akár egy-egy tő zöldség vagy egy nagyobb ültetvény szemet és szívet gyönyörködtető fejlődését.

Hálateltek azonban nem csak a termésekért lehetünk. Köszönetet lehet mondani a kitartó munkával szerzett bevételért, egy kapcsolat megerősödéséért, lelki fejlődésért, rég várt lehetőségekért. A Közösségi Irodában 11 vendég interjú nyilatkozatban számolt be arról, hogy a hétköznapokon miért hálásak barátnak, segítőknek és a jó Istennek. A Közösségi Iroda előtt elhaladó villamos is lassított valamelyest ezeken az őszi napokon, így több utasnak volt lehetősége visszafordulni és megpillantani a csodálatos kiállítást.

Jó néha egy kicsit lassítani és visszatekinteni, majd számba venni, hogy az elmúlt hónapokban kinek miért tartozunk köszönettel és hálával.

 

KBE

A hála emlékkövei és emléksziklái

Hálaadó istentisztelet és idősek napja volt 2017. október 11-én Debrecenben, a Fazekas Mihály utcai imaházban. Az év közben számba vett áldásokat most ünnepélyes keretek között is megköszönhették a jelenlévők. Ehhez a különleges alkalomhoz felemelő hangulatot teremtettek az ének-zenei szolgálatok, a költemények és zsoltárok. A szószék előtt, őszi termésekkel gazdagon megterített asztal hirdette a jó Isten gondoskodó szeretetét. Bár nem mindenki tudta saját termésekkel gazdagítani a pompás kiállítást, a szívünk polcain sorakozó gyümölcsökért mindannyian hálásak lehettünk. A munkalehetőségért, az erőét, a jó közérzetért, segítő barátokért.

Ezen a különleges szombaton Szilasi Zoltán lelkész igehirdetésének alapgondolata 1Sám 7:12 volt. Szolgálatát követően az idősek köszöntése következett, vagyis azoké a testvéreké, akik korábbi éveikre visszatekintve több „emlékkövet, kavicsot vagy sziklát” tudhatnak maguk mögött. Idősebb testvéreinknek a közösség ajándékcsomaggal kedveskedett, így köszönve meg eddigi munkájukat, példamutatásukat.

KBE

Ki a sótartóból! – Missziótalálkozó Debrecenben

A Tiszavidéki Egyházterület immár harmadjára szervezte meg a „Ki a sótartóból!” Missziótalálkozót Debrecenben 2017. október 28-án, több mint 600 résztvevővel.

A Tiszavidéki Egyházterület vezetése célul tűzte ki a gyülekezetek misszióra való motiválását és képzését. Meg vagyunk győződve róla, hogy Isten különleges népe vagyunk az utolsó időben, akikre különleges küldetést bízott, hogy embereket vezessünk el az Istennel való szoros közösségre, és felkészítsük a világot Jézus Krisztus dicsőséges eljövetelére. Isten nemcsak feladatot bízott egyházára, hanem csodálatos ígéreteket is tett, hogy a Szentlélek különleges jelenlétével és hatalmával fogja megtámogatni népét.

Szabó László testvérünk volt az előadónk, aki nem felejtett el bennünket, és aki szívügyének tartja a magyarországi munka támogatását. Szombaton három prédikációban vezetett el Isten jelenlétébe és mutatott rá küldetésünk fontosságára és arra, hogy ebben a megváltozott világban, hogyan érhetjük el az evangélium üzenetével embertársainkat. Ezt megelőzően három nap alatt tíz előadásban képezte a Tiszavidéki Egyházterület lelkészkarát a misszió végzésére.

Örülünk annak, hogy ilyen sok gyülekezeti tag viseli szívén az Úr művét és szeretné megtalálni a helyét Isten munkájában. Őket szeretnénk segíteni további hasonló alkalmakkal és minden lehetséges eszközzel. Hálásak vagyunk azért a kiváltságért, hogy aktív részesei lehetünk azoknak az eseményeknek, amelyek siettetik Jézus Krisztus mielőbbi dicsőséges visszatérését.

 

Hegyes Géza

 

Misszió Füzesgyarmat és Szeghalom városában

2017 szeptember 23-án és 30-án adventista irodalommal látogattunk meg két olyan települést országunkban, ahol nincs gyülekezetünk. Összesen 860 darab missziós kiadványt adtunk az emberek kezébe (Van kiút címmel).

Ezeken a napokon ismét meggyőződtem arról, hogy olyan helyeken kell nekünk, adventistáknak hirdetni az örökkévaló evangéliumot, ahol egyházunk nincs jelen. Jó lenne, ha mindannyian felismernénk ennek jelentőségét!

Hálás vagyok Istennek azért, hogy egy olyan kedves segítőm volt ezeken a szombatokon a munkatársam a missziómunkában, aki még nem tagja közösségünknek! Lenne mit tanulnunk tőle! Sok tapasztalatunk volt az emberekkel történt beszélgetésünk során.

Befejezésül engedjetek meg egy kérdést, kedves hittestvéreim, barátaim! Azért járunk a „Ki a sótartóból!” konferenciára, hogy továbbra is a sótartóban maradjunk?! Testvéri szeretettel:

 

Zagyva László

90 éves a Berettyóújfalui Gyülekezet

2017. szeptember 23-án ünnepi istentiszteletre összegyűlt testvérek töltötték meg a berettyóújfalui adventista imaházat. A körzet hat gyülekezetéből és távolabbról is érkeztek vendégeink, hogy velünk ünnepeljék Isten kegyelmét, mely megtartotta a helyi közösséget közel száz éven keresztül.

1927. szeptember 27-én három testvérnő keresztelkedett meg a Berettyó folyóban, és ekkor alakult meg a helyi gyülekezet, amely a hatvanas években 48 főt is számlált. 1964-ig bérelt helyiségekben tartották az összejöveteleket, amikor is megvásárolták a zsidó hitközségtől a Mártírok u. 4. szám alatti épületet. 2006-ig ez volt az imaháza a gyülekezetnek. Berettyóújfalu Város Önkormányzata egy csere keretében átvette az épületet az egyháztól és egy másikat adott helyette a Csokonai u. 5. szám alatt. A helyi gyülekezet felújította ezt az épületet, és 2013. június 1-én ünnepélyes keretek közt fel is szentelte. Azóta ez a lelki otthona a 17 főt számláló gyülekezetnek.

Erre a 90 évre emlékezett vissza a 100 fős ünneplő gyülekezet a délelőtti istentiszteleten, ahol Ócsai Tamás, a világszéles Hetednapi Adventista Egyház Magyar Uniójának elnöke prédikált Isten megtartó kegyelméről, és az adventisták küldetéséről, mely tart Jézus Krisztus második visszajöveteléig.

A déli szeretetvendégséget követően a délutáni istentiszteleten a gyülekezetben szolgált lelkipásztorok emlékeztek vissza az itt töltött éveikre, és adták át a távol maradtak üdvözletét és jókívánságait.

A hetednapi adventisták hiszik, hogy küldetésük a világban a Biblia szerinti hetedik nap, az örökérvényű szombat megtartása, valamint Jézus Krisztus második eljövetelének a hirdetése és megélése. A Mindenható Isten áldja meg gyülekezetünk életét és szolgálatát az Ő dicsőségére!

 

F. A.

Gyermekbemutató istentisztelet Bucsán

2017. szeptember 16-án Kollár Zoltán és Vargyas Pálma második gyermekét, Elzát mutattuk be az Úrnak a Bucsai Gyülekezetben. Erre az alkalomra több mint negyvenen gyűltünk össze. A helyi gyülekezet erre az ünnepélyes alkalomra átköltözött az új imaházába, amit alig egy hónappal előtte vett meg az egyház.

Istenünk áldása legyen a kicsi Elzán és nővérén, Jankán, és a Bucsai Gyülekezet Istennek szentelt életén és szolgálatán!

 

F. A.

Gyülekezetalapítási, presbiterszentelési és emléktábla-avató istentisztelet Geszten

2017. június 4-én vasárnap többszörös ünnepre gyűlt össze a gyülekezet Geszten. 23 taggal megalakult a Geszti Gyülekezetünk. Közel harminc éves múltjának fénypontja volt ez az alkalom, amit az alapító testvér már nem érhetett meg.

A körzet gyülekezeteiből is érkeztek testvérek, hogy a helyiekkel együtt hálát adjanak  Istennek a több évtizedes vezetésért. Ócsai Tamás egyházelnök testvér szólta Isten bátorító és buzdító Igéjét. A Debrecen-Józsai Gyülekezet kórusa színvonalas, lélekemelő szolgálatai tették emelkedetté az alkalmat. Majd a gyülekezet három tagját id. Rácz Bélát, ifj.Rácz Bélát és Rácz Csabát Hegyes-Horváth Géza területi elnök testvér presbiterré szentelte. Az istentisztelet befejezése után az imaház udvarán Stuber György lelkész testvér idézte fel a Geszti Gyülekezet alakulásának első éveit, majd a Józsai Gyülekezet kórusa énekelt. Az alapító, Cséfán György felesége mondott verset, ez után lelepleztük az emléktáblát, melyet az alapító áldott emlékére helyeztünk az imaház bejárata melletti falra.

Ezt követően szeretetvendégség keretében az összegyűlt testvérek és vendégeink még sokáig tudtak beszélgetni, közösséget ápolni. Áldott legyen Mennyei Atyánk ezért a szép alkalomért!

F. A.

Hálaadó istentisztelet Nyírbogdányban

Ünnepélyes hálaadó istentiszteletet tartottunk 2017. szeptember 30-án Nyírbogdányban. A testvérek – felnőttek és gyermekek – boldog izgatottságban rendezgették a színpompás finomságokat, kertjük terméseit. Zöldség- és gyümölcsfélék, virágok, gyógynövények, méz, lekvár…

A szemet gyönyörködtető és szívet melengető istentiszteletet a testvérek verssel és énekszolgálatokkal színesítették. Szolgálatában a hálaadás igéit Kerékgyártó János lelkész testvér olvasta, helyet adva az Úrral szerzett tapasztalatok megosztásának.

 

K. J.

Napközis tábor Tiszaburán

Július 17. és 21. között napközis gyermektábor volt Tiszaburán Zámbó Zoltán lelki vezetésével, valamint a helyi testvérek aktív részvételével és közreműködésével. Ötven gyermeknek volt lehetősége a programban részt venni a nyertes ASI pályázatunk és a Szolnoki Gyülekezet révén.

A bibliai foglalkozások mellett volt lehetőség a kézműveskedésre, játékra, és valamennyi résztvevő kapott meleg ebédet is, ami ott egyébként nem természetes és magától értetődő.

Nagyon sok szép tapasztalattal gazdagodtak a résztvevők, jövőre is szeretnénk megszervezni ezt a tábort. Addig is rendszeresen folynak szerdánként a gyermekfoglalkozások, most már általában korcsoportok szerinti bontásban. Kérjük, hogy imáitokkal is támogassátok ezt a szolgálatot ebben a nehéz közegben!

 

óbkk

Egy rendes adventista lány nem jár fesztiválra… – Vagy mégis?!

LelkiFröccs a Campuson

Egy rendes adventista lány nem jár fesztiválra. Egy rendes adventista lány még büszke is erre! – Így gondolkoztam még néhány éve. De ma már arra vagyok büszke, hogy immár 2. éve a nyaram egyik meghatározó eseménye a debreceni Campus fesztivál, ahol LelkiFröccs sátrunkkal az ott bulizó fiatalok, kisgyerekes anyukák és tinik, középkorúak vagy nagypapák tízezreit érjük el.

Az idei a jubileumi Campus volt (július 19–23.). 105 000 látogató fordult meg a fesztiválon, és ezt mi is éreztük: tavalyhoz képest mindent nagyobbra terveztünk – összesen 27 önkéntessel mentünk ki, kétszer akkora sátorral, rengeteg színes programmal, és érezhető volt a ránk nehezedő nyomás is, de mindennap áhítattal és közös imával kezdtünk, hogy jó képet alakítsunk ki első benyomásként Istenről és az egyházról, és megismerkedjünk a nálunk leülőkkel.

És ők áramlottak is.

Délutántól naplemente körülig gyakran sorban álltak, hogy pl. kapjanak egy csillámtetkót vagy színes tincset a hajukba, húzhassanak egy napi idézetet, vagy kérjenek egy lájk jelet a karjukra, beszélgessenek a kint feszítő fegyvertelen katonával, és felírják az üzenőfalunkra, hogy szerintük mi az élet értelme… (a deriválás, a Trónok harca és a macskája), de sokan már ilyenkor is leültek velünk beszélgetni. Érezhető volt rajtuk, hogy mintha hiányoltak volna valamit abban a hatalmas forgatagban. Egy kis pihenést. Békét. Egy helyet, ahol meghallgatják őket. Mi jelentettük nekik a béke szigetét, ahogy egyikük megfogalmazta.

És éjjel még többen jöttek, hogy rövidebb-hosszabb időre leüljenek a párnákra, sokszor otthagyták a sörüket is, mert jobban ízlett nekik a gyümölcsteánk. És beszélgettek. Meséltek a felvételijükről, mit szeretnének kezdeni az életükkel, a munkahelyváltás dilemmájáról, de az istenkeresés is szóba került vagy a párválasztás nehézségei. És jöttek újra és újra. Ismerőseinkké váltak, és már szinte hiányoltam, ha egyikük-másikuk nem ugrott be hozzán aznap.

Mi a fesztivál egyik kis oldalösvénye mellett sátraztunk a rockaréna folyamatos hangorkánjától kísérve. De ezen a keskeny ösvényen mégis ezrek haladtak el, és közülük több mint ezer látogatóval kerültünk kapcsolatba, akik letértek a széles útról, gyakran csak azért, mert az adventistákat keresték. Egy fesztiválon. Ugye, milyen csodálatos?

Megéri kint lenni! Elmenni az emberek közé, ahogy Jézus tette, hogy ott legyél, ahol ők vannak, és elnyerd a barátságukat. Mi ezt tesszük. Rengeteg tapasztalatot szereztünk, és ez mind-mind a mi kincsünk Istentől. Hálásak vagyunk neki ezért a lehetőségért, és ha megsegít, jövőre is kimegyünk a LelkiFröccs sátorral a debreceni Campus fesztiválra!

 

Czinkota Orsolya