Bejegyzés

XIX. Választókonferencia a két egyházterületen

2017. május 21-én lezajlott a Hetednapi Adventista Egyház Tiszavidéki Egyházterületének XIX. Választókonferenciája Debrecenben. A konferencia a következő tisztségviselőket bízta meg az egyházterület vezetésével az elkövetkezendő négyéves időszakra:

Hegyes-Horváth Géza – egyházterületi elnök
Dankó Ferenc Zoltán – egyházterületi titkár 
Szőllősi Árpád – egyházterületi kincstárnok

A Tiszavidéki Egyházterületi Bizottság tagjai: Bicskei Róbert, Restás László, Banga Árpád, Csalami Renáta, Csúcs Ádók Anita, Egervári Miklós, Kovács Tibor, Pilán Viktor, Rajki Attila, Rácz Sándor Béla, Tóth Péter.

A Tiszavidéki Egyházterület Alkotmány- és Alapszabály-előkészítő Bizottságának tagjai: Dankó Ferenc (egyházterületi titkár), Csizmadia Róbert (uniótitkár), Szilasi Zoltán, Dr. Heipl Tibor, Rajki Attila.

2017. május 28-án a Dunamelléki Egyházterület XIX. Egyházterületi konferenciája a következő testvéreket bízta meg az egyházterület vezetésével a következő négy éves időszakra:

dr. Ősz-Farkas Ernő – egyházterületi elnök
Bihari Csaba – egyházterületi titkár
Stramszki István – egyházterületi kincstárnok

A Dunamelléki Egyházterületi Bizottság tagjai: Tóth Szilárd, dr. Szabó János, dr. Bondar Klára, Dikán István, Földesi Hajnal, Kiss Szilveszter, Molnár Imre, Ócsai Boldizsár, Papp Ildikó, Zsilinszki János

A Dunamelléki Egyházterület Alkotmány- és Alapszabály-előkészítő Bizottságának tagjai: Bihari Csaba (egyházterületi titkár), Csizmadia Róbert (uniótitkár), Árvai Pálma, dr. Ladányi Zsigmond, dr. Michelisz Richárd.

 
Mindkét egyházterület megválasztott tisztségviselőire és szolgálatukra Isten áldását kérjük.
 
Kommunikációs Osztály

Rézfúvósok Gáborjánban

2017. május 13-án körzeti ünnepélyt tartottunk Gáborjánban. Sok testvérre számítottunk, ezért a faluházat kértük el az önkormányzattól, amit térítésmentesen meg is kaptunk. 

A kisgyülekezetekből álló körzetből közel nyolcvanan gyűltünk össze, hogy hallgassuk vendégeink, az Adventi Rézfúvós Kamaraegyüttes Istenhez emelő zenei szolgálatait. Molnár Miklós lelkész, a zenekar vezetője szólta Isten Igéjét délelőtt és délután. Közös szeretetvendégséget is tartottunk. A délután folyamán lehetett kérni kedves énekeket, amiket a zenekar mindannyiunk örömére megszólaltatott. Valamikor régen, a Körmösdpusztai Gyülekezetnek volt zenekara ezen a vidéken évtizedekkel ezelőtt.

Lélekben felemelkedve vettünk egymástól búcsút a nap végén. Istenünk áldja meg a zenekar tagjainak életét, szolgálatát, és körzetünk gyülekezeteit!

FA

Szolnoki programok

A gyülekezet számára nem kis megrázkódtatást jelentett a lelkészünk, ifj. Ócsai Imre hirtelen elvesztése, azonban a missziómunka mégsem állt meg, csak rövid időre szünetelt. A közösen lefektetett tervek nagy részét testvéri összefogással meg tudtuk valósítani.

Januárra terveztük az életmód klub előadói apparátusának kibővítését a lelkésszel és feleségével, utóbbi februártól rendszeresen tartott havonta egy-egy előadást, új témákkal színesítve a programot. Dr. Horváth Balázs tiszaburai háziorvos is rendszeresen segít tisztán látni az életmód ellentmondásokkal tűzdelt világában, hogy a hallgatók megértsék a helyes út szépségét. Alkalmanként 20-30 látogatónk van. Néhány testvér részt vett a szegedi ATUNA rendezvényen is, így megerősítve a régi alapokat, és az egészségügyi misszió szerepét mai világunkban. Május 9-én, hosszú idő óta először volt ételbemutató és kóstoló, ahol a hallgatókat egy különleges, új gasztronómiai világba kalauzoltuk. Zöld turmixot készítettünk, melynek számos egészségvédő hatásáról már több alkalommal beszélgettünk, majd mandulatejet és nyers gyümölcslevest, és egészséges kókuszgolyót cukor- és zsiradékmentesen. A zöld turmixból egy csepp sem maradt, és többen eldöntötték, hogy bevezetik ezt a különös, zöld színű ételt az étrendjükbe, hogy ezzel is segítsék a közérzetük, emésztési problémáik és vérképük javulását. Már készülünk a klub 30 éves évfordulójának megünneplésére is.

Az Egészség EXPO is haladt tovább. A szolnoki Feminális Fesztiválon volt lehetőségünk kivonulni a 8 alapelves panelekkel és az egészségfelmérő tesztekkel február 25–26-án. Nagyon jól sikerült az alkalom. A hangos, vad zene okozta kellemetlen körülményeket ellensúlyozta az érdeklődés, mely az eddigi legnagyobb volt, a másfél nap alatt mintegy 50 fő. Egy-két ember kivételével mindenki végigment a nyolc állomáson, és az utolsó, hit és bizalom témánál mély beszélgetésekre nyílt lehetőség. Olyan komoly ajándékokat is elfogadtak itt, mint A nagy küzdelem című könyv és a Biblia.

A fegyvertelen katona című filmet  Szolnokon csak nagyon rövid ideig vetítette a TISZApART Mozi december végén, máshol pedig műsorra sem tűzték. A gyülekezet ezért szervezett külön vetítést április 9-én a jelzett moziban. Mintegy 120 néző töltötte meg a külön kibérelt termet, sok vendég érkezett. Nemcsak filmélményben volt részük, hanem többeket segített ez az alkalom abban is, hogy az adventista kollégákat, ismerősöket ezentúl pozitívan ítélje meg, és ne érje őket hátrány, megvetés a hitük miatt. Folytatásként a dokumentumfilm levetítését is tervezzük a gyülekezetben.

A Bibliai Olimpiára is beneveztünk a tavalyi egy csapat után idén néggyel. Több alkalommal készültünk közösen, és közben nemcsak a bibliai ismereteink, hanem a baráti, testvéri kapcsolataink is erősödhettek. Hálásak vagyunk a közösségért, a tapasztalatokért és a továbbjutókért. Bízunk abban, hogy Isten különösképpen munkálkodik a Bibliát komolyan tanulmányozó fiatalok életében, és rajtuk keresztül is segíti a megújulást a gyülekezetekben, hogy készen legyünk Jézus visszajövetelére, és másokat is Őhozzá vihessünk.

-óbkk-

Tiszaburai szolgálatok

A Szolnoki Gyülekezet misszióterületén, Tiszaburán is zajlik tovább az élet. A gyülekezet presbiterei és néhány lelkes testvér minden csütörtökön tartja tovább a bibliaórákat, egyre nagyobb érdeklődéssel. Mióta a szerdai gyermekfoglalkozások is újra beindultak, egyre több gyermek is megjelenik a csütörtöki és szombati alkalmakon is.

A helyi közösségépítés szempontjából a legnagyobb lépés talán az volt, hogy március 24-én a Gyermek Egészségügyi EXPÓ-val ellátogattunk a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által fenntartott Tiszaburai Általános Iskolába. A harmadik és negyedik évfolyamból mintegy 50 diák vett részt az alkalmon. A nyolc állomáson testvéreink segítették a gyerekeket, hogy játékosan megismerjék az egészséges életmód alapelveit. A csoportokat az oktatók mellett a helyi gyülekezetbe járók is segítették. Nemcsak jót játszhattak és ismereteket szerezhettek, hanem valamennyi állomáson várta őket egy-egy apró meglepetés (labda, lufi, alma, víz, ízletes multivitamin stb.) Élményekkel és izgalmakkal teli két órát tölthettünk együtt, és várhatóan máskor is ellátogatunk majd az iskolába.

Helyi testvéreink, Tyukodi Csaba testvér és felesége, Klaudia fáradhatatlanul munkálkodnak: minden szerdán gyermekek seregét tanítják Jézus követésére. Az iskolában tett látogatásunk óta megemelkedett a résztvevők száma (30-60 fő). A bibliai történeteken túl éneklés, sport-, kézműves foglalkozások és játék is van, végül mindenkit tele hassal engednek haza. Alkalmanként a gyermekek is kapnak ruha- és cipőadományokat, de a szükség jóval meghaladja a lehetőségeinket. Több tehetséges gyermek is van Tiszaburán, az ő előrehaladásukat is szeretnénk támogatni gyülekezetünk folyamatos jelenlétével.

Több alkalommal volt tartós élelmiszer- és ruhaosztás a felnőttek között is az ADRÁ-nak, a szolnoki gyülekezetnek és más testvéreknek köszönhetően. A településen élők nagy ínségben szenvednek mind fizikai, mind lelki téren. Sokan nyitottak, bizonyos mértékű hittel is rendelkeznek, nagyon igénylik a jelenlétet és a pásztorolást. Segíteni szeretnénk azt, hogy ne csak ebben az életben reménykedjenek, hanem új céljuk legyen: az örök élet. Örömmel tapasztaljuk Isten áldását a misszióban, és bízunk a további vezetésében!

-óbkk-

Zenei napok Szolnokon

Abban a megtiszteltetésben volt részünk április 22-én és 23-án, hogy az Adventi Rézfúvós Kamaraegyüttes (továbbiakban ARK) meglátogatott minket. Már a szombatiskola előtt megérkeztek, azután zsúfolásig megtelt a gyülekezet testvérekkel, muzsikával és szeretettel. A lelki gondolatokat id. Csókási Pál nyugalmazott lelkésznek köszönhettük. A közös ebédet egy kis városnéző séta követte a Tiszavirág hídig, majd a délutáni órán még több zenében volt részünk, kívánság szerint játszottak énekeket, s közben Molnár Miklós lelkész, a zenekar vezetője röviden bemutatta az együttest, mely 22 éves múltra tekint vissza, s jelenleg erőteljesen zajlik az utánpótlás nevelése (a csapat fele fiatal és gyermek). Este már Kunszentmártonban adtak koncertet, majd a szolnoki testvérek vendégszeretetét élvezve térhettek nyugovóra.

Április 23-án, vasárnap délelőtt egy Reptár (Repülő Múzeum) látogatást szerveztünk az ARK tagjainak néhány helyi testvérrel együtt. Eközben szorgalmas kezek készítették a közös ebédet a gyülekezetben. A délután már a szolgálatról szólt: a Szolnoki Galéria mellett, a Tiszavirág híd lábánál a zenekar flashmobbal (villámcsődület) hívta fel a járókelők figyelmét az esti segélykoncertre, s közben a meghívókat is osztogattuk. A segélykoncertről a helyi média is beszámolt (Rádió- és tévéinterjú), ennek is köszönhetően több, mint 80 vendége volt az alkalomnak, a 21 zenészen túl. A hangverseny túlnyomó részében az ARK szerepelt, de helyi zenészek is bekapcsolódtak: Abonyi Kürtegyüttes, Csáki Kálmán kürttanár és két növendéke, Nagy Dávid kürtművész. Molnár Miklós lelki mondanivalóval töltötte ki az önálló darabok közötti szüneteket, majd elérkezett az est legszomorúbb része: röviden megemlítette az esemény egyik főszervezőjét, ifj. Ócsai Imrét, aki tagja volt a zenekarnak (a helyét egy üres szék jelezte). Az ő emlékére, és a feltámadás reménységével szólalt meg ezután Charpentier Te Deum (Téged Isten dicsérünk) című műve is az összevont zenekartól. A volt zsinagógában zárásként a zsidó himnusz dallamára íródott Tüzed, Uram Jézus című ének csendült fel, ahol a gyülekezet 10 fős kis kórusa és az összevont zenekar mellett az egész hallgatóság énekelt: „Jön az örök hon már, közeledik Ő, mennyei honba hazavinni jő. Röpke pillanat, míg tart a keserű, Jézus elém jön, örök a derű.” Nagyon szép, meghitt alkalom volt. Az érkezéskor minden résztvevő talált a székén három GLOW füzetet, majd lehetőségük volt a végén valamennyiből vinni. Több „Jézushoz vezető út” és „Lesz-e holnapunk” című ajándékkönyv is gazdára talált. Bízunk benne, hogy ezek a kiadványok sokak szívében munkálkodnak tovább.

A segélykoncerten összegyűlt adományokat (több, mint 60 000 Ft) a Szolnok Segít program számára ajánlottuk fel, mivel ők ismerik a leginkább rászoruló helyi családokat. Hat családot tudtunk támogatni a befolyt összegekből tartós élelmiszerekkel, tisztító- és tisztálkodószerekkel, valamint termelő testvéreinknek köszönhetően gyümölccsel és zöldséggel is. A Szolnok TV az adományátadásról is beszámolt. Hisszük, hogy Isten ezáltal is segíti, hogy a jó hír tovább terjedjen ebben a nagyvárosban is, és még többen megismerjék Őt, és döntsenek mellette.

-óbkk-

Mini FJK Szolnokon

Az első Szolnoki Mini FJK február 24–26-ig került megrendezésre. Szeretett előző lelkészünk, Ócsai Imi kedvenc témája volt a bennünk élő Krisztus, amit nagyon fontosnak tartott megérteni a gyakorlati életünkben is, ezért még ő kezdte el szervezni ezt az alkalmat. 

Előadóink Sebastian Matula és Erdődi Péter voltak. A szolnoki fiatalokat is beleértve 40-en regisztráltak az eseményre, ám a szombati napot már több mint 100-an ünnepelhettük együtt a gyülekezettel. A fiatalok a gyülekezeti tagoknál voltak elszállásolva, hogy ezzel is erősítsük a testvéri kapcsolatok szorosabbra fűződését, valamint a vendégszeretet gyakorlását.

A hétvége témája a „Növekedés Krisztusban” volt, ezen belül is az idők jeleiről, az utolsó generációról gondolkodtunk. Lehetőség volt kérdések feltételére és közös megbeszélésére is, amik főleg a végidőhöz kapcsolódtak. Hisszük, hogy az alkalom minden résztvevő számára adott valamit, és a jövőben még sok hasonló rendezvény lebonyolítását tervezzük. A szolnoki fiatalok köszönik a sok segítséget a gyülekezetnek, akik nélkül nem lehetett volna ilyen szép ez a hétvége, de legnagyobb hála és köszönet Istenünknek, hogy megáldotta ezt az alkalmat.

Május 13-án a szolnoki fiatalság egy részével Kunszentmártonra látogattunk. A kis gyülekezetet teljesen feltöltöttük. Az ottani testvérek szombatját különböző ének- és zeneszolgálatokkal igyekeztünk szebbé tenni. A közös ebéd után a délután hátralevő része sétával, énekléssel és beszélgetéssel telt. A jövőben sok ilyen közös alkalmat tervezünk még.

Horváth Rita és Lukács Vanda

Gyermek-istentisztelet Békéscsabán

Az idén, március elején Pécelen megrendezett missziós ötletbörze gyermekszolgálatok szekciójában Mihalec Dóri több lehetőséget sorolt fel arra, hogyan lehet a gyülekezeten belül is szolgálatra hívni a gyermekeket.

Békéscsabán 16 éve folyamatosan gyarapszik a gyermekek közössége, és mára már több mint 20 különböző korú, okos, értelmes, tettre kész, Istent szerető gyermek van jelen szombatról szombatra. Kézenfekvő volt a gyermek-istentisztelet ötletének megvalósítása, hiszen ennyi fővel már gyülekezetet is lehetne alapítani! 

A szülők és a gyermekek is lelkesedve fogadták ezt a számunkra is új lehetőséget. Egy hónapos előkészület után, Istennek hála, megvalósult egy olyan szombat délelőtti óra, amikor a felnőttektől külön, de velük teljesen megegyező liturgiával, csak a gyerekek vettek részt egy nekik és általuk szervezett istentiszteleten.

Mindenki megtalálta a neki tetsző, önként vállalt szolgálati területet. Óravezető, igehirdető (három is volt), hálaszöveg olvasó, dekoratőr, pénztáros, hangszeresek, énekesek stb.

A szülők otthon készítették fel gyermekeiket, elmondva az adott szolgálati terület lényegét, így a gyermek teljesen átélhette annak jelentőségét, kipróbálhatta magát és képességeit az adott területen.

Az istentiszteleten szót ejtettünk a GLOW füzetekről. Pár mondattal bemutattuk és elmondtuk a gyerekeknek a használatukhoz szükséges három lépést. Olvasás és ima; ezt ott gyakoroltuk. Az istentisztelet után pedig a gyülekezetben a felnőttek közé vegyülve sokat ki is osztottak a gyerekek. Segítve ezzel azt, hogy a gyülekezeti tagok is megismerjék ezt a missziós kiadványt; de élmény volt a gyerekeknek is.

Velünk volt az Úr és megáldotta a gyermeki, nyitott, szolgálni vágyó szíveket! Délután már a következő alkalom időpontját kerestük. Lesz folytatás! 

Öröm nézni, ahogyan a gyermekek Isten vezetése alatt növekszenek értelemben, ügyesednek a szolgálatokban.

Csné D. V.

Ajándék csokrok kézről kézre

A zord tél ellenére is szárba szökkentek a nárciszok az egyik debreceni keresztyén kertész földjén március végén. A mintegy 8613 csodaszép virágszál leszedésében a megyeszékhely Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola 11. B osztálya segített. Ragyogó időben, jó hangulatban teltek a szorgos-dolgos órák; ajándék volt a hosszú, sárgálló sorok között töltött minden perc. 

A nárciszok a teremtés csodáját mutatták be külön-külön és együtt is. A vágott virágokból az iskola tanulói és a ReményPont Közösségi Iroda önkéntesei 783 csokrot készítettek, melyek egy része az irodában várta, hogy betöltse küldetését. A bejárat előtt virággal teli vödrök, és egy megállító tábla állt, az alábbi felhívással: „Lépj be hozzánk, és adj tovább egy csokor nárciszt!”

Az egyik helyi rádiócsatornának is köszönhetően hamar híre ment április első hetében a nagyszerű ajándékozási apropónak. Szájról szájra terjedt a lehetőség híre, ezt követően kézről-kézre adták a csokrokat. Sokan kérdőn álltak a plakát előtt, noha nem a szövegértésük hagyott kívánnivalót maga után. Aztán elmagyaráztuk, hogy értük van ez a kezdeményezés, és azért, hogy egy csokor virágon keresztül kifejezhessék és továbbadhassák ismerősüknek, családtagjuknak a törődést és szeretetet.

A Méltóság Mezeje társadalmi szemléletformáló mentális program keretén belül a Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola egy másik osztálya 225 csokrot adott át időseknek a Pallagi Úti Idősek Házában április 6-án. A nárcisz világszerte a remény szimbóluma. Debrecenben néhány idős ember világát is sikerült reményteljesebbé tenni ezeken a csodálatos virágokon és az önzetlen szereteten keresztül.

KBE 

Nárciszpróba

Kértél már virágcsokrot Istentől? Én igen, de nem csak egyet… kétszázszor ennyit. Mert nála nincs lehetetlen.

Február közepe volt, hideg téli zimankó, amikor így imádkoztam: „Istenem! Vannak beteg, idős emberek a városban, akiknek szeretnénk fényt gyújtani a szívében. Kérlek! Ajándékozz meg 200 virágcsokorral! Nem saját részre kérem… csak azért, hogy továbbadhassam…, és ha ezen felül kérhetnék még valamit, az nem lenne más, mint az időpont meghatározása: április 6. 200 virágcsokor április hatodikára.”

Nem hangzik ez túl merésznek? – kérdezte a másik énem. Nem kaptam azonnal választ, de hamarosan el kezdett működöni a gondviselés.

Közben maradt a hideg tél és az emberek azt mondták: „A föld jeges, a nárcisz nyílása késni fog, talán… április közepe…?!”

De jött a tavaszi felmelegedés és a virágok szépen lassan kezdtek bimbózni. Aztán ez emberek azt mondták: „Az erőteljes felmelegedés miatt a nárciszok idő előtt el fognak nyílni…” De a kertész a nárciszok nagy részét árnyas fák alá ültette, ezért a virágfejek csak lassan-lassan bontották ki üde szirmaikat.

Ezután az emberek ezt jósolták: „Nem lesz elég munkaerő, így nem lesz elég csokor sem…” De jött egy seregnyi osztályközösség, diák önkéntesek, akik vidáman, játszva szüretelték és kötötték csokorba az aranyló virágfejeket.

A meteorológia esős időt jelzett. Igen, esett is, de már csak akkor, amikor a nárciszok csokrokba kötve várták küldetésük teljesítését.

Elérkezett április 6. Az időjárás-előrejelzésnek igaza volt, zuhogott az eső. Elmaradt a nárcisz-futás, ám a Pallagi Úti Idősek Otthonában 225 nárciszcsokor talált boldog gazdára. Idős, beteg asszonyok, akikről tudtuk, hogy valamikor ők is szedtek virágot, valaha ők is szereztek örömet másoknak. Tolókocsis bácsik, akik életük során hány és hány virágcsokrot adtak valakinek…! Ápolók, akik megerősödtek a tudatban, mily nemes munkát végeznek az idős emberekért.

A nárcisz világszerte a remény szimbóluma, számomra azonban a hit szimbólumává nőtt, mert akárhányszor megcsodálom szépségét, eszembe jut az a harc, amit vívtam „az emberekkel” és magammal.

Istenem! Köszönöm, hogy többet adtál annál, mint amennyit kértem, köszönöm a pontos időzítést! Köszönöm a lehetőséget, hogy egy csapatban dolgozhattam veled!

Szőllősyné Nagy Annamária
ReményPont Közösségi Iroda

Szeretetüzenet Észak-Írországból

Április 13-a van, a Pallagi Úti Idősek Házában járok, hogy megkérdezzem, milyen élmények maradtak meg az ott lakók szívében a nárciszosztásról. A kapu automatikusan nyílik, már várnak. Az intézményvezető, Kmetty Béláné Éva kedvesen fogad, az osztályvezető főnővérek útbaigazítására segítséget kapok Kerekes Zsuzsanna személyében, és felkeresünk négy idős lakót, hogy megkérdezzük őket a múlt heti „meglepetés ünnepről.”

Rácz Lili Ilona – „A virág a legszebb ajándék, virágot legutoljára anyák napjára kaptunk. Nagyon szeretem a virágokat, jómagam is szedtem sok nárciszt, mert volt, hogy húsvétkor a locsolóknak nárcisszal kedveskedtünk. A Naplóban megjelent egy cikk a múlt heti ünnepségről, ezt a cikket a virágon levő címkével gondosan őrzöm.”

Farkasné Miskolczi Beáta – „Az ünnepség megható alkalom volt, nagyon boldog voltam. Három évig nem láttam, csak fényeket, de most láthatom Isten csodálatos világát. A virágok a jó Istent dicsérik, segítői, eszközei a Teremtőnek. Hálás vagyok Istennek azért, hogy újra láthatok, csodálhatom a színeket, és hogy részesülhettem abból a jóságból, amit Önök diákok segítségével hoztak hozzánk. Már régóta figyelemmel kísérem ezt a kezdeményezést, melyet végeznek a beteg emberekért, tiszteletreméltó, felbecsülhetetlen munka. Én is a Dienesben végeztem és nagy szeretettel gondolok az ott tanuló új nemzedékre. Az idős, beteg embereknek kimondhatatlanul sokat jelent ez a szolgálat, amit Önök végeznek.”

Szabó Dániel – „Meglepő volt, hogy virágot kaptam, mert ilyet általában csak nőknek szokás adni, ám egy meglepetés virágcsokor arra is jó, hogy sok szép emlék visszatérjen hozzánk. Mint például egy régi szép nóta, amit most el is énekelek: »A rózsa azt jelenti hű vagyok/A szegfű azt, hogy a Nap ránk ragyog/A nefelejcs, hogy el ne felejts/S a gyöngyvirág, hogy a tiéd vagyok.«

A régi időkben is szokás volt egymásnak virágot adni, egyszerű, olcsó, szép ajándék egy saját kezűleg szedett csokor virág. A szeretet a csokorral átadódik, mert a virág az egymáshoz való tartozás jele. Őszintén szólva, meglepett a nárcisz csokor, de most jött el az ideje, hogy visszakapjam…”

Guba Tiborné Mária – „Ez az élmény nekem szívbe markoló volt nagyon, váratlanul ért, megrendítő volt. Rengeteg virágot hoztak, kivonult az egész kertészet. Gratulálok a szervezőknek, hogy eszükbe jutott ilyen sok idős embernek örömöt szerezni, mindenkinek köszönöm szépen hogy gondoltak ránk.

A gyermekeim Észak-Írországban élnek, ahol a nárciszok vadon teremnek. Szerettem volna meglátogatni a drágáimat, ám a betegség közbe szólt. Amikor a diákok megajándékoztak engem is egy csokor nárcisszal, olyan érzésem volt, mintha a gyermekeim üzentek volna általuk…”

Szőllősyné Nagy Annamária
ReményPont
irodavezető