Bejegyzés

Misszió Füzesgyarmat és Szeghalom városában

2017 szeptember 23-án és 30-án adventista irodalommal látogattunk meg két olyan települést országunkban, ahol nincs gyülekezetünk. Összesen 860 darab missziós kiadványt adtunk az emberek kezébe (Van kiút címmel).

Ezeken a napokon ismét meggyőződtem arról, hogy olyan helyeken kell nekünk, adventistáknak hirdetni az örökkévaló evangéliumot, ahol egyházunk nincs jelen. Jó lenne, ha mindannyian felismernénk ennek jelentőségét!

Hálás vagyok Istennek azért, hogy egy olyan kedves segítőm volt ezeken a szombatokon a munkatársam a missziómunkában, aki még nem tagja közösségünknek! Lenne mit tanulnunk tőle! Sok tapasztalatunk volt az emberekkel történt beszélgetésünk során.

Befejezésül engedjetek meg egy kérdést, kedves hittestvéreim, barátaim! Azért járunk a „Ki a sótartóból!” konferenciára, hogy továbbra is a sótartóban maradjunk?! Testvéri szeretettel:

 

Zagyva László

90 éves a Berettyóújfalui Gyülekezet

2017. szeptember 23-án ünnepi istentiszteletre összegyűlt testvérek töltötték meg a berettyóújfalui adventista imaházat. A körzet hat gyülekezetéből és távolabbról is érkeztek vendégeink, hogy velünk ünnepeljék Isten kegyelmét, mely megtartotta a helyi közösséget közel száz éven keresztül.

1927. szeptember 27-én három testvérnő keresztelkedett meg a Berettyó folyóban, és ekkor alakult meg a helyi gyülekezet, amely a hatvanas években 48 főt is számlált. 1964-ig bérelt helyiségekben tartották az összejöveteleket, amikor is megvásárolták a zsidó hitközségtől a Mártírok u. 4. szám alatti épületet. 2006-ig ez volt az imaháza a gyülekezetnek. Berettyóújfalu Város Önkormányzata egy csere keretében átvette az épületet az egyháztól és egy másikat adott helyette a Csokonai u. 5. szám alatt. A helyi gyülekezet felújította ezt az épületet, és 2013. június 1-én ünnepélyes keretek közt fel is szentelte. Azóta ez a lelki otthona a 17 főt számláló gyülekezetnek.

Erre a 90 évre emlékezett vissza a 100 fős ünneplő gyülekezet a délelőtti istentiszteleten, ahol Ócsai Tamás, a világszéles Hetednapi Adventista Egyház Magyar Uniójának elnöke prédikált Isten megtartó kegyelméről, és az adventisták küldetéséről, mely tart Jézus Krisztus második visszajöveteléig.

A déli szeretetvendégséget követően a délutáni istentiszteleten a gyülekezetben szolgált lelkipásztorok emlékeztek vissza az itt töltött éveikre, és adták át a távol maradtak üdvözletét és jókívánságait.

A hetednapi adventisták hiszik, hogy küldetésük a világban a Biblia szerinti hetedik nap, az örökérvényű szombat megtartása, valamint Jézus Krisztus második eljövetelének a hirdetése és megélése. A Mindenható Isten áldja meg gyülekezetünk életét és szolgálatát az Ő dicsőségére!

 

F. A.

Gyermekbemutató istentisztelet Bucsán

2017. szeptember 16-án Kollár Zoltán és Vargyas Pálma második gyermekét, Elzát mutattuk be az Úrnak a Bucsai Gyülekezetben. Erre az alkalomra több mint negyvenen gyűltünk össze. A helyi gyülekezet erre az ünnepélyes alkalomra átköltözött az új imaházába, amit alig egy hónappal előtte vett meg az egyház.

Istenünk áldása legyen a kicsi Elzán és nővérén, Jankán, és a Bucsai Gyülekezet Istennek szentelt életén és szolgálatán!

 

F. A.

Gyülekezetalapítási, presbiterszentelési és emléktábla-avató istentisztelet Geszten

2017. június 4-én vasárnap többszörös ünnepre gyűlt össze a gyülekezet Geszten. 23 taggal megalakult a Geszti Gyülekezetünk. Közel harminc éves múltjának fénypontja volt ez az alkalom, amit az alapító testvér már nem érhetett meg.

A körzet gyülekezeteiből is érkeztek testvérek, hogy a helyiekkel együtt hálát adjanak  Istennek a több évtizedes vezetésért. Ócsai Tamás egyházelnök testvér szólta Isten bátorító és buzdító Igéjét. A Debrecen-Józsai Gyülekezet kórusa színvonalas, lélekemelő szolgálatai tették emelkedetté az alkalmat. Majd a gyülekezet három tagját id. Rácz Bélát, ifj.Rácz Bélát és Rácz Csabát Hegyes-Horváth Géza területi elnök testvér presbiterré szentelte. Az istentisztelet befejezése után az imaház udvarán Stuber György lelkész testvér idézte fel a Geszti Gyülekezet alakulásának első éveit, majd a Józsai Gyülekezet kórusa énekelt. Az alapító, Cséfán György felesége mondott verset, ez után lelepleztük az emléktáblát, melyet az alapító áldott emlékére helyeztünk az imaház bejárata melletti falra.

Ezt követően szeretetvendégség keretében az összegyűlt testvérek és vendégeink még sokáig tudtak beszélgetni, közösséget ápolni. Áldott legyen Mennyei Atyánk ezért a szép alkalomért!

F. A.

Hálaadó istentisztelet Nyírbogdányban

Ünnepélyes hálaadó istentiszteletet tartottunk 2017. szeptember 30-án Nyírbogdányban. A testvérek – felnőttek és gyermekek – boldog izgatottságban rendezgették a színpompás finomságokat, kertjük terméseit. Zöldség- és gyümölcsfélék, virágok, gyógynövények, méz, lekvár…

A szemet gyönyörködtető és szívet melengető istentiszteletet a testvérek verssel és énekszolgálatokkal színesítették. Szolgálatában a hálaadás igéit Kerékgyártó János lelkész testvér olvasta, helyet adva az Úrral szerzett tapasztalatok megosztásának.

 

K. J.

Napközis tábor Tiszaburán

Július 17. és 21. között napközis gyermektábor volt Tiszaburán Zámbó Zoltán lelki vezetésével, valamint a helyi testvérek aktív részvételével és közreműködésével. Ötven gyermeknek volt lehetősége a programban részt venni a nyertes ASI pályázatunk és a Szolnoki Gyülekezet révén.

A bibliai foglalkozások mellett volt lehetőség a kézműveskedésre, játékra, és valamennyi résztvevő kapott meleg ebédet is, ami ott egyébként nem természetes és magától értetődő.

Nagyon sok szép tapasztalattal gazdagodtak a résztvevők, jövőre is szeretnénk megszervezni ezt a tábort. Addig is rendszeresen folynak szerdánként a gyermekfoglalkozások, most már általában korcsoportok szerinti bontásban. Kérjük, hogy imáitokkal is támogassátok ezt a szolgálatot ebben a nehéz közegben!

 

óbkk

Egy rendes adventista lány nem jár fesztiválra… – Vagy mégis?!

LelkiFröccs a Campuson

Egy rendes adventista lány nem jár fesztiválra. Egy rendes adventista lány még büszke is erre! – Így gondolkoztam még néhány éve. De ma már arra vagyok büszke, hogy immár 2. éve a nyaram egyik meghatározó eseménye a debreceni Campus fesztivál, ahol LelkiFröccs sátrunkkal az ott bulizó fiatalok, kisgyerekes anyukák és tinik, középkorúak vagy nagypapák tízezreit érjük el.

Az idei a jubileumi Campus volt (július 19–23.). 105 000 látogató fordult meg a fesztiválon, és ezt mi is éreztük: tavalyhoz képest mindent nagyobbra terveztünk – összesen 27 önkéntessel mentünk ki, kétszer akkora sátorral, rengeteg színes programmal, és érezhető volt a ránk nehezedő nyomás is, de mindennap áhítattal és közös imával kezdtünk, hogy jó képet alakítsunk ki első benyomásként Istenről és az egyházról, és megismerkedjünk a nálunk leülőkkel.

És ők áramlottak is.

Délutántól naplemente körülig gyakran sorban álltak, hogy pl. kapjanak egy csillámtetkót vagy színes tincset a hajukba, húzhassanak egy napi idézetet, vagy kérjenek egy lájk jelet a karjukra, beszélgessenek a kint feszítő fegyvertelen katonával, és felírják az üzenőfalunkra, hogy szerintük mi az élet értelme… (a deriválás, a Trónok harca és a macskája), de sokan már ilyenkor is leültek velünk beszélgetni. Érezhető volt rajtuk, hogy mintha hiányoltak volna valamit abban a hatalmas forgatagban. Egy kis pihenést. Békét. Egy helyet, ahol meghallgatják őket. Mi jelentettük nekik a béke szigetét, ahogy egyikük megfogalmazta.

És éjjel még többen jöttek, hogy rövidebb-hosszabb időre leüljenek a párnákra, sokszor otthagyták a sörüket is, mert jobban ízlett nekik a gyümölcsteánk. És beszélgettek. Meséltek a felvételijükről, mit szeretnének kezdeni az életükkel, a munkahelyváltás dilemmájáról, de az istenkeresés is szóba került vagy a párválasztás nehézségei. És jöttek újra és újra. Ismerőseinkké váltak, és már szinte hiányoltam, ha egyikük-másikuk nem ugrott be hozzán aznap.

Mi a fesztivál egyik kis oldalösvénye mellett sátraztunk a rockaréna folyamatos hangorkánjától kísérve. De ezen a keskeny ösvényen mégis ezrek haladtak el, és közülük több mint ezer látogatóval kerültünk kapcsolatba, akik letértek a széles útról, gyakran csak azért, mert az adventistákat keresték. Egy fesztiválon. Ugye, milyen csodálatos?

Megéri kint lenni! Elmenni az emberek közé, ahogy Jézus tette, hogy ott legyél, ahol ők vannak, és elnyerd a barátságukat. Mi ezt tesszük. Rengeteg tapasztalatot szereztünk, és ez mind-mind a mi kincsünk Istentől. Hálásak vagyunk neki ezért a lehetőségért, és ha megsegít, jövőre is kimegyünk a LelkiFröccs sátorral a debreceni Campus fesztiválra!

 

Czinkota Orsolya

Nyári missziós koncertek

A Zemplén-hegyközi térség KerSongs adventista együttese ezen a nyáron több missziói meghívást is kapott, amelyeknek örömmel tettünk eleget.

Egyházunk szlovák területe missziós tábort tartott július 12-én Sátoraljaújhelyen, amelyre meghívást kaptunk a szombat délelőtti istentisztelet keretein belül. E bemutatkozás lényege a határon túli gyülekezetek megismerése volt, de elsősorban egy újabb lépés megtétele a kassai gyülekezettel kialakított kapcsolatunkban. Köszönet érte Oliver Popovics lelkésznek, valamint Bogumil Kern (egyházterületi elnök) és Márföldi Dániel (egyházterületi titkár) testvéreknek.

Az Abaújvári Református Egyházközség szervezésében került megrendezésre egy roma konferencia augusztus 17-én, amelynek záró alkalmára együttesünket is meghívták, biztosítva részünkre egy másfél órás koncert lehetőségét, az alkalomhoz illő igehirdetéssel egybekötve.

A Hejcei Református Egyházközség is követte az abaújvári példát augusztus 19-én. Ott a falunap keretein belül kaptunk egy egyórás lehetőséget a zenélésre és az igehirdetésre.

Mindhárom helyszínen telt házas hallgatóság mellett színvonalas, modern és kreatív ötletekkel átszőtt zenei produkciót hallhattak a résztvevők. A zenei programba illesztve alkalmanként 2-3-szor öt-ötperces igehirdetést tartott a zenekar lelkésze, Kormos Erik, illetve mutatta be egyházunk tevékenységét, hitének lényegét.

Dicsőség és hála az Úrnak e lehetőségekért!

-s -k

Szünidei Bibliatábor Nyírturán

Mint mindig, most is nagy lelkesedéssel készültünk a július 10–15. között megrendezett táborra, melyen 23 gyermek vett részt.

Dávid és Góliát történetét vettük át a hét folyamán, amit mindennap levetítettünk, majd korcsoportonként, naponta egy témakört (Dávid bolondsága, Dávid bátorsága, Dávid hite, Dávid parittyája) megbeszéltünk a gyerekekkel. Kerékgyártó János testvér nagyszerű játékos feladatlapot állított össze, amit nagy örömmel oldottunk meg a gyerekekkel közösen, és sok szép vidám éneket is tanultunk.

Minden reggel kezdéskor elénekeltük a mottóénekeinket: „Ne aggodalmaskodjál…!”,  „A nap felkeltétől…”, majd imádkoztunk, és elfogyasztottuk a tízórait.

Ezt követően még több éneket énekeltünk, aztán levetítettük a bibliai történetet, amit csoportosan átbeszéltünk, majd ebédig közös játék zajlott.

Ebéd után különböző állomásokat szerveztünk, ahol a gyerekeknek feladatokat kellett megoldaniuk, amiért cserébe tallérokat kaptak, amiket pénteken levásárolhattak. A vásárban nagyon sok új, illetve használt játék, valamint finomságok, sütemények, ivólevek, müzlik várták őket, így aztán ez a nap volt a hét fénypontja, amit már előre nagyon vártak. Tartottunk még kézműves foglalkozásokat, batikoltunk, és sorjátékokat is szerveztünk. A gyerekek annyira jól érezték magukat, hogy sajnálták, amikor a tábornak vége lett. De a szülők is azt kérték, hogy havonta tartsunk ilyen tábort, mert örülnek, hogy a gyerekek jó helyen vannak és jól érzik magukat.

A tanultakról szombat délelőtt korcsoportonként adtak számot, és igazán ügyesek voltak. Majd Kerékgyártó János testvér összefoglalta a heti programunk mondanivalóját.

Táborzáró alkalmunk közös ebéddel, beszélgetéssel zárult. A szülőkkel igen jó kapcsolat alakul ki évről évre, és már a gyerekek is kérték, hogy találkozzunk újból egy hétvégén.

Ezúttal is szeretném megköszönni az áldozatos munkát és segítséget Czinkota Andrásnak, Kerékgyártó Jánosnak, Czinkota Orsolyának, Cserpán Ádámnak, Enyedi Alexandrának, Szabó Zsoltnénak, Szabó Zsoltnak, Kiss Róbertnénak, Koponyás Mihálynénak, akik megszépítették a gyermekek napjait, és köszönjük az egyházterület támogatását, mind lelki, mind anyagi vonatkozásban.

A gyerekektől és a szülőktől úgy búcsúztunk el, hogy a jó Isten segítségével jövőre újból találkozunk.

 

Décsei Józsefné

Pünkösd Jávorkúton

Pünkösd vasárnapját Jávorkúton töltöttük, ragyogó napsütésben, friss levegőn. Jávorkút a Bükkben található, Miskolc központjától kb. 20 km-re. Közösségépítő együttlétre került sor hat gyülekezet (Miskolc A, B és Szirma, Izsófalva, Kazincbarcika, Ózd) érdeklődő résztvevőivel.

Néhány fiatal már az éjszakát is kint töltötte sátorban, hogy biztosan jó helyünk legyen a tisztáson.

Amíg a finom ebéd készült, a gyermekek és fiatalok csapatot alkotva akadályversenyen vettek részt. Ezen a versenyen az egészséges élet 8 alapelve játékos formában került terítékre. Örültünk, hogy sok ismeretük van az egészséges élet általunk képviselt elveiről. Tervezzük, hogy ezt követően iskolákat megszólítva ún. „Egészség tanösvényt” szervezünk, ahol a gyerekek megismerhetik ezeket az alapelveket.

Amíg a verseny tartott, a felnőttek kis csoportja a főzés körül szorgoskodott, mások beszélgetéssel, pihenéssel élvezték a nyugalmat, csendet, békességet.

A finom ebéd mindenkit „levett a lábáról”, kivéve azt a kb. 20 gyermeket és fiatalt, akik sorversenyt rendeztek, felidézve a Fürkész táborok hangulatát. Mi felnőttek, a beszélgetésen kívül Bálint György testvérünk gitárkíséretével énekeltünk. Sokan fényképeztek közben, megörökítve sok szép pillanatot.

Volt még focizás, túrázás is, kinek mihez volt kedve.

Jó lenne, ha még a nyár folyamán, vagy ősszel szervezhetnénk egy hasonló együttlétet a természetben. Szeretnénk azt a régi hagyományt feléleszteni, amikor éveken át buszos kirándulásra mentünk, barátkozók, testvérek együtt.

Lelkileg feltöltődve, élményekkel megrakodva tértünk haza, szép emlékként őrizve azt a békességet, nyugalmat, amit átéltünk ezen a gyönyörű napon!

 

Lukács Miklósné Klára