|
Bibliai Szabadegyetem |
||||||||||||||||||||||||||
 |
 |
Ezsdrás és Nehémiás könyve Tartalom: I. Történelmi előzmények II. Helye a bibliai kánonban III. A könyvek írói IV. A könyv történetisége V. Ezsdrás-Nehémiás könyvének vázlata VI. Régészeti bizonyítékok VII. Ezsdrás és Nehémiás könyvének jelentősége VIII. Művészettörténeti alkotása IX. Ajánlott magyarnyelvű irodalom
I. Történelmi előzmények: - 2 Krónika 36. alapján: - Jojákim király uralkodása alatt (Kr.e. 609 - 598) az első babiloni fogságba vitel - Jojákin király uralkodása alatt (Kr.e. 598/597) a második babiloni fogságba vitel - Sedékiás király uralkodása alatt (Kr.e. 597 - 587) a harmadik babiloni fogságba vitel - Jeruzsálem városának és a Templom pusztulása ideje: Kr.e. 587 (Nabukonodozor) - Jeremiás próféta: 70 évig fog tartani a babilóniai fogság - (A babilóniai fogság prófétái: Ezékiel, Dániel) - Círusz (Kürosz) rendelete a zsidók hazatérésére: Kr.e. 538.
II. Helye a bibliai kánonban: - Héber Biblia: Ezsdrás+Nehémiás+Krónikák (1448-ig!) - LXX (Setuaginta – legrégebbi görög fordítás): Ezsdrás+Nehémiás, külön könyv: Krónikák - Vulgata (latin fordítás – Szent Jeromos): mindegyik külön könyv, 2. Ezsdrás=Nehémiás
III. A könyvek írói: - a két könyvet valószínűleg egy személy írta (stílus, nyelvezet): Ezsdrás, írástudó volt - zsidó hagyomány: Ezsdrás volt a fő író, a művet Nehémiás fejezte be
IV. A könyv történetisége - görög történetírók: Hérodotosz (Nehémiás - pohárnoksága), Xenophón - Josephus Flavius, zsidó történetíró
V. Ezsdrás-Nehémiás könyvének vázlata
A két könyv 12 részre osztható tartalmilag:
VI. Régészeti bizonyítékok:
- A perzsa engedély (Ezsd 1:1-4) - Cyrus Cylinder felirata (British Museum): „Visszaadtam ezeknek a Tigris túloldalán levő szent városoknak a sokáig romokban heverő szentélyeket, az egykor bennük levő szobrokat, és állandó szentélyeket létesítettem részükre. Úgyszintén összegyűjtöttem összes korábbi lakójukat, és visszaadtam nekik lakóhelyeiket.” (The Biblical World, Grand Rapids)
- I. Dárus (Kr.e. 522-486) egy domborművet csináltatott az ál-Smerdis és kilenc más trónkövetelő feletti győzelméről a Behiston hegynek azon az oldalán, amely az Irán és Irak közti fő útvonal mentén fekszik. Az alakok mellett a sziklába vésve (kb. 100 méter magasságban) győzelmeiről szóló háromnyelvű beszámoló található.(Ezsd 4:24.)
- A perzsiai Nippurban végzett ásatások feltárták egy nagy banküzlet levéltárát (kereskedelmi irattár). = „Murashu Sons”, a nagy banküzlet levéltára. Több ezer táblát találtak, több száz zsidó névvel, jelezve, hogy egyes zsidók gazdag, befolyásos kisebbséggé lettek Perzsiában. (Jeremiás próféta tanácsa az volt, hogy a zsidók rendezkedjenek be a babilóniai életre – Jer 29:4-7.) Sikerességüket tükrözik ezen önkéntes adományok, amelyeket az új jeruzsálemi templomra adtak (Ezsd 1:6, 2:68-70). A fogságban lévő zsidóság helyzete jó volt, ezért csak 42 360 fő tért haza Zorobábel vezetésével (Ezsd 2:64, Neh 7:66).
- Nehémiás 2:19 - Samáriai Sanballat: Elenfántineai arám nyelvű papirusz (1913) említi meg, mint Samária (Perzsa tartomány) kormányzóját, helytartóját - Ammónita Tóbiás: Zenon-papiruszok (egyiptomi el-Fajjúm) említik meg, a ptolemaidák korszakából, mint Egyiptom kereskedő partnerét. Ammonita hivatalnok, előkelő családból származott, valószínűleg félig zsidó származású. (1953 – Palotájuk romja Észak-Jordániában látható.) - Arab Gesem: Az arábiai midianita feliraton szerepel (1956), ami a Kr. e. V. szd-ból való. Kédár (Arábia) királya, aki ebben az időben Moáb és Edom térségét, valamint az Egyiptomba vezető utakat is felügyelte.
VII. Ezsdrás és Nehémiás könyvének jelentősége 1. Az isteni prófécia beteljesül: - Ésa 44:27-28, 45:1-5, Jer 51:30-32: Babilon elfoglalása és elfoglalása (150 évvel azelőtti prófécia) - Dániel könyve – Dn 2.,7.,9.: perzsa birodalom, 70 éves fogság, Jeruzsálem helyreállítása 2. Ún. második exodus (honfoglalás) 3. A jeruzsálemi templom, mint Isten lakhelyének helyreállítása 4. Jeruzsálem városának, mint Isten népe fővárosának helyreállítása 5. A teokratikus társadalom helyreállítása 6. Isten Szava tanulmányozásának fontossága: Neh. 8:1-3 7. Az imádkozó élet jelentősége 8. Hatékony vezetés – Nehémiás példája
VIII. Művészettörténeti alkotása: - Gustave Doré rézkarcai
IX. Ajánlott magyarnyelvű irodalom: - Békefi Pál: Nehémiás - Cseri Kálmán: Nehémiás - E. Dennet: Ezsdrás - Ellen G. White: Próféták és királyok, ADVENT Kiadó - John Wite: Vezesd népemet! (A jó vezető – Nehémiás példája), HARMAT Kiadó - Walter Lüthi: Ezsdrás könyve - Walter Lüthi: Isten építő munkásai Szilasi Zoltán 2004. máj. 15. |
||||||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||||||||
