| 
      
      deuteronomium
      - Mózes ötödik könyve
 
      SZERETET ÉS 
      SZERETETBŐL VALÓ ENGEDELMESSÉG 
      1. A 
      könyv címe 
                 
       A Deuteronomium a Pentateuchos 5. és egyben utolsó könyve. A 
      héber kánonban !yrib;D]h' 
      jL,ae (élle hadöbárim) azaz „Ezek azok az igék” címet viseli. A 
      görög fordítású LXX (septuaginta) után a „Második törvénykönyv”-nek 
      nevezték el, vagy „A törvény megismétlése” névvel illették, mivel 2Móz-re 
      gyakran utaltak úgy, mint az „Első törvényadás”. Ebből nem kell arra 
      következtetni, hogy ez csak egyszerűen megismétlése annak a törvénynek, 
      amit Mózes kapott a Sínai hegyen. Ez több mint egy ismétlés, ez a törvény 
      újbóli megerősítése. (Ma is ha valamit nagyon fontosnak tartunk, 
      megismételjük, különösen ha elbúcsúzunk szeretteinktől, akkor igyekszünk 
      nyomatékossá tenni, ismételgetni tanácsainkat. Így volt ezzel Mózes is. 
      2. A 
      könyv szerzője A 
      könyv maga is tanúsítja, hogy legnagyobb részét Mózes írta (1:5; 
      31:9,22,24) és ezt az Ószövetség más könyvei is megerősítik (1Király 2:3; 
      8:35; 2Király 14:6; 18:12). Mózes halálának leírása más szerző műve, sokan 
      egyetértenek abban, hogy ez a személy Józsué. A 
      Biblia belső összefüggései is ezt erősítik meg, hisz maga Jézus is és az 
      újszövetségi apostolok is Mózest tartják a Deuteronomium szerzőjének. 
      (Máté 19:7, 8, vö. Deut. 24:1; Márk 12:19, vö. Deut. 25:5; János 1:17; 
      7:19, vö. Deut. 4:4; János 1:45 és ApCsel 3:22, vö. Deut. 18:15; Zsid. 
      10:28, vö. Deut. 17:2-7). Az Újszövetségben közel száz idézet, illetve 
      utalás van Mózes ötödik könyvére. 
      3. Történelmi 
      háttér Az 
      5Mózes szerint Mózes és az izraeliták Moáb területén Sittimben táboroztak, 
      azon a helyen, ahol a Jordán a Holt-tengerbe ömlik (1:5). Két hónapig 
      maradtak itt (Deut. 1:3; vö. Józs.3:1, 2, 5, 7; 4:19). Végső lépésként e 
      fontos időszakban, amikor a vezetés Józsuéra szállt, Mózes elmondta 
      búcsúbeszédeit, hogy előkészítse a népet a Kánaánba való belépésre. A 
      pusztai vándorlás 40. év 11. hónapjának első napján kezdődik, és a Mózes 
      feletti gyász 30. napján (a 40. év 12. hónapjában) végződik. A könyvben 
      leírtak, tehát a pusztai vándorlás két utolsó hónapjában történnek. 
      4. Téma A 
      Deuteronomium nagy témája a szeretet és engedelmesség. Talán eddig nem is 
      gondoltuk, hogy az Ószövetségnek ez a régi könyve Isten szeretetéről 
      beszél. A szeretet 22-szer fordul elő. Jézus nem mond új dolgot, amikor 
      azt mondja „Ha engem szerettek a parancsolataimat tartsátok meg.” A 
      Deuteronomium azt tanítja, hogy az engedelmesség az ember válasza Isten 
      szeretetére. 
      Mózes miután átélte, hogy az új nemzedék sem jobb mint a régi, történelmi 
      visszaemlékezésében elsorolja Isten szeretetből fakadó tetteit, ami a 
      mostani nemzedéknek azért is kell ismételni, és hangsúlyozni, mert ez 
      őseikkel történt.Az új 
      generáció számára a törvényt a 38 éves pusztai tapasztalat fényében kell 
      magyarázni.
 
      5. Szerkezet 
      Mózes ötödik könyvének szerkezete alátámasztja történelmi hátterét. 
      Fejtegető, Ismétlő, emlékeztető, és kissé szabálytalan stílusa is azt 
      mutatja, hogy egy sor alkalmi beszédről van szó, amelyek sokszor nem 
      időrendi sorrendben írják le az eseményeket. A 
      könyv az ókori szerződések szokványos formáját követi: A 
      régi közel-keleti szerződések és az ószövetségi szövetségkötés között sok 
      hasonlóság van. A hettiták klasszikusnak tekintett szerződési például hat 
      pontból álltak: 
      1.     
      Előszó, ami megnevezte a szerződés szerzőjét. 
      2.     
      Történeti bevezető, mely felidézte, hogy a felek milyen viszonyban 
      álltak egymással a szerződéskötés előtti időszakban. 
      3.     
      Feltételek, amelyek megszabták a felek kölcsönös kötelességeit. 
      4.     
      Az okmány záradéka indokolta a szerződést, és előirányozta, hogy a 
      vazallusnak meghatározott időközönként olvasni kell azt. 
      5.     
      Az istenek nevei, akiket a szerződéskötéshez tanúnak hívtak. 
      6.     
      Az átkok és áldások a szövetséget megszegő vazallust betegséggel, 
      halállal, kiűzetéssel fenyegették, ugyanakkor jólétet és biztonságot 
      ígértek neki, ha hű marad urához. Az 
      ószövetségi szerződések ha nem is teljesen azonosak, de hasonló 
      felépítésűek. Az izraeliták természetesen nem említenek több istent, mivel 
      az egy és igaz Istenben hittek. 
      A Mózes ötödik könyvében is 
      megfigyelhetjük az ókori szerződések legfontosabb mozzanatait: 
      Mózes ötödik könyve rövid vázlata: 
      1.     
      Bevezetés (1:1-5) 
      2.     
      Első beszéd: történeti bevezetés (1:6 – 4:49) 
      3.     
      Második beszéd: a feltételek (5:1 – 26:19) 
      4.     
      Harmadik beszéd: átkok és áldások (27:1 – 28:68) 
      5.     
      Negyedik beszéd: szövetség Moábbal (29:1 – 30:20) 
      6.     
      a vezetők felelőssége, Mózes éneke, halála (311 – 34:12) 
        
      Szőllősi Árpád ifj.  
      2004. márc. 
      6.  |