Bibliai Szabadegyetem
4029 Debrecen, Fazekas M. u. 7.

Címe:

A könyv címe a héber kánonban "sir hassirim". (latinban : Canticum Canticorum) Az "Énekek éneke" elnevezés szó szerinti fordítása a héber kifejezésnek. Magyarosan így fordíthatjuk le: „A legszebb ének.”

Szerzője és keletkezési ideje: Salamon királyról, Dávid fiáról, aki Izráel harmadik uralkodója volt, feljegyzi a Szentírás, hogy azonkívül, hogy bölcs mondásokat szerzett és gyűjtött, költő, énekszerző is volt. Énekeinek száma meghaladta az ezret. I.Kir. 4:29, 32. „Hatvanan vannak a királynék, és nyolczvanan az ágyasok és számtalan a leányzó.” olvashatjuk 6:5-ben.  Salamonnak ennél sokkal több felesége volt a későbbiekben. (Lásd: I.Kir. 11:1-3.) Ebből arra következtethetünk, hogy még fiatal korában szerezhette ezt az éneket. Erre a következtetésre kell jutnunk azon az alapon is, hogy az Énekek Éneke Szentlélektől ihletett bibliai irat. Ezért csakis Salamon istenfélő, hívő korszakában keletkezhetett, még azt megelőzően, hogy Istentől való szomorú elfordulása és súlyos lelki-erkölcsi romlása bekövetkezett volna.

Témája: A könyv a történeti Salamon király és Súlammit szerelmét mondja el („király-hipotézis”), s a cselekményt ennek a szerelmes párnak a története, jegyességük eseményei adják, az eljegyzéstől a beteljesülésig. Ennek az elméletnek a hiányait akarta pótolni az a vélekedés, hogy a könyvben két férfi szólal meg, Salamon és egy pásztor. A tartalom így: Salamon háremébe vitet egy falusi lányt, s meg akarja hódítani. A lány azonban már egy pásztorba szerelmes, s az után vágyódik. Nagy nehezen sikerül is kijutnia a királyi kör­nyezetből, s a pásztor-vőlegénnyel teljesedik be boldogságuk („pásztor-hipotézis”). Mások azonban egy királyi-pár és egy pásztor-pár szerelmének a párhuzamos történetét vélik kiolvasni a könyvből.

Az Énekek éneke értelmezése és magyarázási módjai: Sokféle értelmezése és magyarázata alakult ki, néhány ezek közül a következő:

1. Az allegorikus magyarázat  Eza  legrégibb magyarázat. Jó ideig az egyedül elismert, hivatalos magyarázat rangját viselte, s kevesen mertek ellene szólni, s nem is tehették büntetlenül. Ennek az irányzatnak az alaptétele az, hogy a könyv szó szerinti szövege mögött mindenütt magasabb, lelki értelmet kell keresni. Így a zsidó allegorikusok szerint a vőlegény Jahve, a menyasszony Izráel, s az egész könyv az üdvtörténet tényeit tartalmazza történelmi sorrendben. A keresztyén egyház átvette a zsinagógától az allegorikus értelmezést, csak Jahve helyére Krisztus, Izráel helyére a „lelki Izráel”, az egyház, illetve az egyes hívő került. A római egyház mindmáig ezt a magyarázási módot tartja a helyesnek, de protestáns talajon is akad védelmezője ma is

2. A tipikus magyarázási mód érvényre engedi ugyan jutni a szó szerinti értelmet, de úgy érzi, hogy annál többet is mond a könyv, s a szó szerinti jelentésen egy magasabb értelem is átüt.

3. A szó szerinti, a profán-erkölcsi magyarázat hívei azt vallják, hogy nem kell semmi mást keresni a szavak mögött, nem is utal a könyv egésze arra, hogy mást is kell belőle érteni, mint amit valóban, szó szerint jelent: a férfi és a nő közötti szerelmet.

4. A mithologikus értelmezés, amely pogány kultikus dalok gyűjteményét látja a könyvben, csupán vallástörténeti adatok tárházának látja, s ha következetes önmagához, akkor a magyarázat feladatát e kultikus vonatkozások tisztázásában látja.

A vázolt különböző irányzatoknak természetesen számos változata van, szinte annyi, ahány magyarázó. A legtöbb magyarázat nem is tiszta típus, innen is, amonnan is átveszi azt, ami tetszésének, elméletének, vagy meggyőződésének megfelel.

 

Tanulsága: Az Énekek éneke úgy mutatja be a szerelmet, mint ami Isten ajándéka, amely a házasságban teljesedhet ki igazán. Arról, szól, milyennek kellene lennie a házasságnak. Két szélsőségtől kell azonban óvakodni: egyik az erkölcsi szabadosság, a másik a házassági testi kapcsolat bűnösnek tartása.[1] A hármas hasonlat 4:12-15 - berekesztett kert, befoglaltatott forrás, bepecsételt kútfő - nyilvánvalóan jelentőségteljes. A meny-asszony csak a vőlegényé, és viszont. Szerelmük, bensőséges bizalmuk titkai, élményei csak az övék. Az az egészséges, ha a házasságot magát is - annak létrejötte után - bezárja egy bizonyos szeméremburok. Immár nem egy-egy embert vesz körül az a bizonyos láthatatlan, lelki védőfal, hanem két ember mély, szeretetben való egységét. E hasonlatok utalnak a szerelmesek erkölcsi tisztaságára is a házasság előtt, és teljes egymás iránti hűségére a házasság után. Olyan bezárt kert, bepecsételt kútfő mindegyik, amely csak a másiknak nyílik meg. Rámutat arra is, hogy a szerelem folyamatosan kiteljesedik és találékony! Millió módja lehet a másik boldogításának, azonban erre idő kell, míg eljutnak a valódi beteljesüléshez.

Szőllősi Árpád ifj. 2004. szeptember 18.