| 
      
      Levitikusz - Mózes harmadik könyve
 
      Szentségi körök az Ószövetségben 
       
        
          | SZENT(KADOS)
 
 Istenhez tartozó, elkülönített; az ember számára érinthetetlen 
          terület. III.Mózes.27,21 Ide tartozott: hadizsákmány,
 Egészen 
          égő áldozat, Tízparancsolat rendelkezései (szombat, stb). Aki belépett 
          erre a területre (hozzányúlt ahhoz, ami az Úré, vagy az ide tartozó 
          parancsolatokat áthágta halálbüntetést kapott. Nem térhetett többé 
          vissza a szentségi körbe.
 
 | KÖZÖNSÉGES (HOL)
 A 
          kultikus törvények áthágásával vagy betegségek esetén kerültek ebbe a 
          körbe. Pl. halott érintése, poklosság, menstruáció, stb. Kultikus 
          tisztátalanságot okozott, ami visszafordítható volt. Tisztulási 
          folyamat és áldozat révén visszakerülhetett a „tiszta” körbe. Amikor 
          valaki a közönséges körbe került, kirekesztették a táboron kívülre, 
          távol került a közösségtől és a szentségtől. | TISZTA(TAHOR)
 A 
          kívánatos állapot kifejezője. Tiszta embernek minősült az a személy, 
          aki engedelmeskedett, békességben volt Istennel és az emberekkel. A 
          közösségben (táboron belül) élt, a szentély közelségét élvezhette, 
          áldozatot vitt. Más kifejezéssel ez volt a „salom” állapot, az 
          egészség, lelki és fizikai egyensúly állapota.   | TISZTÁTALAN (THÁMÉ)  V.Móz.7,26Átkozottnak vagy utálatosnak nevezi az ige azt aki ebbe a körbe 
          került. A tisztátalan állatok húsának fogyasztása okozta ezt a 
          tisztátalanságot, ami visszafordíthatatlan állapotot idézett elő, 
          ebből a helyzetből nem lehetett visszakerülni a „tiszta” körbe, 
          ellentétben a „közönséges” állapottal, ehonnan volt visszatérés. 
          III.Müzes 11 fejezet sorolja fel a tisztátalan állatokat.
 |  Isten a szentségi körökkel értette meg az ÓSZ-i emberrel, hogy nem 
      lehet büntetlenül (következmények nélkül) átlépni bizonyos határokat. A 
      „szent” fogalmával Isten kifejezte, hogy vannak olyan törvényszerűségek, 
      amelyeket Isten félretett, elkülönített az ember védelmében. Ennek a 
      körnek az áttörése a mai napig súlyos erkölcsi következményekkel jár. A 
      Tízparancsolat minden igéje máig szentség, ami Isten értem magának tart 
      fenn a mi életünkben is. Olyan, mint a part a folyónál – ettől marad 
      mederben az élet. A „ne ölj”, „ne lopj” vagy a Szombat megtartása ebbe a 
      körbe tartozik. A 
      „közönséges”-nek nevezett részleges vagy visszafordítható tisztátalanság, 
      ma az egészségtelen vagy fertőző fogalmának felel meg. Ebben az értelmében 
      ma is érvényes. Ami akkor kultikus tisztátalanságot okozott, az ma is 
      betegséget okoz, ha nem tartjuk be a higiéné szabályait. Az akkori 
      körülmények között csak úgy tudta Isten megóvni népe életét a 
      fertőzésektől, ha kultikus törvényként fogadalmazta meg az egészségőrzés 
      alapelveit. Abban a korban még nem voltak ismertek az olyan kifejezések, 
      mint az egészségtelen, fertőző, bekteriális, ragályos. A „tisztátalan” kör a 
      szentségi körök másik véglete. Ahogyan a „szent” érinthetetlen volt az 
      ember számára, ugyanúgy a „tisztátalan” is. Amikor az első tiltás erkölcsi 
      jelentőségtű kérdésekre vonatkozik, ugyanúgy ez utóbbi tiltás is. A 
      tisztátalan állatok húsának fogyasztását Isten olyan komoly tiltásnak 
      ítélte meg, hogy kiemelte a kultikus törvények sorából (ahol a többi 
      egészségőrzéssel kapcsolatos törvények voltak) és ebbe a kategóriába 
      sorolta. Erkölcsi jelentőséget nyer az élet fenntartásának kérdése. A 
      Teremtő tudta, hogy ezek a húsok olyan mértékben rongálják az ember 
      egészségét, hogy az már az erkölcsi felelősség kategóriájába tarozik. Erre 
      utal a tilalom indoklásában szereplő kijelentés: legyetek szentek, mert én 
      az Úr szent vagyok (III.Móz. 11,44-47). Lényeges hangsúlyozni, 
      hogy a tisztátalan húsok kérdése nem a rituális törvények között volt. Ezt 
      erősíti az a megállapítás is, hogy míg a rituális törvények csak a 
      zsidókra vonatkozta, addig ezt a törvényt az idegenekre is kiterjesztették 
      (III.Móz. 17,10-13). A 
      modern tudományos ismeretek birtokában csodálni tudjuk azt a bölcsességet, 
      ami a tisztátalan húsok tiltásában megmutatkozik. Ma már értjük, amit 
      akkor csak erkölcsi indoklással tudtak elfogadni, hogy bizonyos 
      élelmiszerek súlyosan károsítják az ember egészségét. Ma is 
      világos a szentségi körök üzenete. Az erkölcsi élet vagy az egészség 
      törvényeinek áthágása súlyos következményeket hordoz. Ami Isten 
      elkülönített, félretett, azzal a mi életünket védi. Nem azért tilt, hogy 
      nehézzé tegye az életünket, hanem azért, hogy megmentse. Azzal, hogy az 
      élet és egészség védelmének alapelvei bekerültek a vallásos törvények 
      közül, azt akarja kifejezni, hogy élet fenntartása, a lehető legjobb 
      minőségben való őrzése nemcsak fizikai, hanem erkölcsi és vallásos kérdés 
      is és szoros kapcsolatban áll, az Istennel való kapcsolatunkkal. 
        
      A könyv felosztása 
        
        
          | 
          Fókusza | 
          Odaszentelődés | 
          Megszentelődés |  
          | 
          Igehelyek | 
          1:1 | 
          8:1 | 
          11:1 | 
          16:1 | 
          18:1 | 
          21:1 | 
          23:1 | 
          25:1 | 
          27:1 |  
          | 
          Felosztása | 
          A szent cselekmény törvényei | 
          A megszentelés törvényei |  
          | 
          Áldozatok | 
          Papszente-lés | 
          A nép meg-szentelése | 
          A nép kiengesztelése | 
          A népért
 | 
          A papért | 
          Az Istenért | 
          Kánaánért |  
          | 
          Tárgya | 
          Isten Útja | 
          Istennel járáa |  
          | 
          Az elfogadott törvény Istennel 
          összekapcsol | 
          A követett törvény közösségbe hoz 
          Istennel |  
          | 
          Színhelye | 
          A Sinai hegy |  
          | 
          Ideje | 
          Kb. 1 hónap |  
        Első rész: A törvény Isten által elfogadható 
      formája: A szentség (1:1 – 17:16)                 
      I.      
      Az Isten megközelítésének 
      törvényszerűségei                                             (1:1 – 7:38) A.    
      Isten megközelítésének módja 
      közösségben                                        (1:1 – 3:17) B.    
      Isten megközelítésének módja a közösségen 
      kívül                               (4:1 – 6:7) C.    
      Az Áldozatok bemutatásának 
      törvényei                                              (6:8 – 7:38) 
                   
      II.      A 
      papság tövénye                                                                                        
      (8:1 – 10:20) A.    
      A 
      papszentelés                                                                                   
      (8:1 – 36) B.    
      A papság szolgálata 
                                                                                
      (9:1 – 24) C.    
      A papok 
      bűnei                                                                       
      (10:1 – 20) 
                 III.     
      Izrael tisztasági tövénye                                                                              
      (11:1 – 15:33) A.    
      A tiszta és tisztátalan ételek 
      törvénye                                       (11:1 – 47) B.    
      A szülő asszony tisztulási 
      törvénye                                                      (12:1 – 8) C.    
      A poklos betegekre vonatkozó 
      törvények                                           (13:1 – 14:57) D.    
      A testi tisztátalanságokra vonatkozó 
      törvények                                   (15:1 – 33) 
                 IV.     
      Az engesztelés 
      törvénye                                                                               
      (16:1 – 17:16) A.    
      A négy engesztelési 
      nap                                                                      
      (16:1 – 34) B.    
      Az áldozat 
      helye                                                                                 
      (17:1 – 9) C.    
      A vér használatának 
      törvénye                                                 (17:10 – 16)   Második rész: a törvény elfogadásának útja: A 
      megszentelődés (18:1 – 27:34)   
                     
      I.      
      A nép megszentelésének 
      törvénye                                                               
      (18:1 – 20:27) A.    
      A szexuális bűnök 
      törvénye                                                                
      (18:1 – 30) B.    
      A szociális rend 
      törvénye                                                                    
      (19:1 – 37) C.    
      A vallási és erkölcsi vétek 
      büntetése                                                   (20:1 – 27) 
                   
      II.      A 
      papság megszentelésének törvénye          
                                                     (21:1 – 22:3) A.    
      A papságra vonatkozó 
      tilalmak                                                           (21:1 – 
      15) B.    
      A papsággal kapcsolatos, népre vonatkozó 
      tilalmak                            (21:16 – 24) C.    
      A papságra vonatkozó, áldozati étellel kapcsolatos tilalmak     
      (22:1 – 16) D.    
      Az áldozati állatok hibátlanok 
      legyenek                                               (22:17 – 30) E.     
      A papokra vonatkozó törvények 
      összefoglalása                                  (22:31 – 33) 
                 III.     
      Az istentiszteletre vonatkozó törvények 
                                                           (23:1 – 24:23) A.    
      Az ünnepek megszentelésére vonatkozó 
      törvények                             (23:1 – 44) B.    
      Az istentisztelet szent 
      eszközei                                                (24:1 – 9) C.    
      Isten szent nevének tiszteletére vonatkozó törvények               
      (24:10 – 23) 
                 IV.     
      Kánaán megszentelésének 
      törvénye                                                           (25:1 – 
      26:46) A.    
      Kánaán földjének megszentelésére vonatkozó törvény             
      (25:1 – 55) B.    
      Az engedelmesség és engedetlenség következménye Kánaánban         
      (26:1 – 26:46) 
                   
      V.      A 
      megszentelődés törvénye és a 
      fogadalom                                                (27:1 – 34) A.    
      Értékes dolgok 
      odaszentelése                                                 (27:1 – 25) B.    
      Mentesülés az odaszentelés 
      alól                                                          (27:26 – 34) C.    
      A könyv 
      záradéka                                                                              
      (27:34) 
        Ősz-Farkas Ernő 2004. február 
      21 |