|
Bibliai Szabadegyetem |
||
 |
 |
I. A könyv elnevezése A Pentateuchos, Móz 4. könyve, a masszoréta kánonban a kezdő szava után: „Bemidbar”, a „Pusztában”. A LXX (Septuaginta) a számok sokasága miatt „Arithmoi”-nak „Számok”-nak nevezi. A Vulgata átvette a görög elnevezést és „Numeri” elnevezéssel illeti IV. Mózes könyvét. Írásmagyarázók szerint: „Számbavétel”-nek is fordítható lenne a Numeri. II. Keletkezése Végigolvasva, dublettek az Exodussal. Áron és Mirjám halála, Mózes halálának bejelentése megjelennek a történetek között. Mózes szerzősége vitatottá vált a mai kutatók számára, Tokics Imre: „Mózes írta-e a Tórát ?” rövidesen megjelenik. Előkerül az utódlás kérdése is: Eleázár (főpap), Józsué (vezér). Négy forráselmélet: Jahvista, Elohista, Papi, Deuteronómista = kissé háttérbe szorul. Sínai-hegyi kinyilatkoztatás át és átszövi a történeteket. III. A könyv teológiai jellegzetességei Meghatározottan erős a törzsi szervezet. Kimutatták, hogy 5,1-9,14 részben nagyon ősi, törzsi állapotokra jellemző adatokkal, helyzetekkel találkozunk. 1,5-15 tartalmaz olyan névjegyzéket, mely archaikus volta unikum a Pentateuchosban, az egyik régészeti szövegemlékben az un. Mari szövegekben találtak hasonló neveket. A könyv központi eleme a pusztai vándorlás = Bemidbar = önálló hagyományanyagként is felfoghatjuk. 11-14 fejezetekben döntően a JHVH tetragrammaton szerepel. A 15. fejezet papi kifejezések, ünnepélyesen hömpölygő stílusa. 16. fejezete ismét nagyon ősi kifejezésekkel van megörökítve. Mózes legitimitása kétséges: Abirám és Dátán, majd Korah lázadását feljegyzi, a nép zúgolódása, - evangéliumokban Jézus Zákeus házába megy Lk. Mirjám is szemrehányást tesz Mózesnek a Kusita felesége végett. Áron lázadást szervez Mózes ellen. Lázadást Isten nagyon keményen megbünteti! Mózes ellen elülnek a vádak. Időrendet nem tartja fontosnak az ókori ember: ciklikus és lineáris történetszemlélet = messionalizmus. Kritika nem figyelte meg a szövegeket, mert a Numeri az első három könyv fonalát felveszi, és tovább görgeti a megoldás felé. Mi a megoldás? Az ígéret földje! A könyv önálló és a nagy műnek is a része. Puszta úgy jelenik meg később (Ezékiel 40-48) a prófétáknál, mint az eszményi és ideális állapot. Szentély minden történet központja, az egység, a törzsek egységének a színtere. A nép egésze mindenét a szentély fenntartására felajánlotta- oltár fontossága! Népszámláláskor a lévitákat nem vették számba- miért? Mert ez a törzs az Úré volt. Áron kiemelkedő szerepe a lévitákkal szemben! Az egyiptomi népből már csak Mózes, Áron és Józsué vannak életben, de csak Józsué mehet be az ígéret földjére. A teljhatalmat Mózes majd tovább adja Józsuénak, de ezt már egy következő könyv mondja el a mai olvasónak.
Dr. Tokics Imre 2004. február 27. |
 |
||
 |
||
 |
||
 |
||
 |
||
|
|
||
|
|
||
 |
||
