Részletek a 2020-as Hédervári Kincskereső Szünidei Bibliatábor naplójából.
Ahogy Mózest és a népet a fáraó, bennünket a COVID-19 próbált visszatartani a szabadság útjától, a kivonulás történetét feldolgozó bibliai táborunk megvalósításától. Ám miután megkaptuk az ÁNTSZ engedélyét, július 13-án a helyi általános iskola épületében 27 gyermekkel és 5 segítővel láttunk neki Mózes második könyvének.
Egyiptomi fogság, Mózes elhívása, a tíz csapás, húsvét ünnepének eredete, jelképei, átkelés a Vörös-tengeren, a pusztai vándorlás néhány fő momentuma, a Tízparancsolat, a kémek kiküldése – volt mit tanulni. No és ha már szabályok, az egyik délután a Rendőrség Mosonmagyaróvári Kapitánysága tartott látványos bemutatót és KRESZ-oktatást. Volt kis gumibotozás is és csattant a bilincs.
Emellett a rendszeres reggeli torna, a sor- és akadályversenyek, és a lovaglás segítettek fizikálisan is felkészülni a nagy utazásra, amihez a napi háromszori ellátmányt a helyi KONT Étterem biztosította.
Pénteken aztán elindultunk Kánaán felé, igaz nem gyalog és nem a tengeren át, hanem a győri ETO csapatát is szállító hipermodern busszal, és a sofőr még azt is elárulta, hogy melyik játékos hol szokott ülni.
Hogy milyen volt a puszta? A Gánti Bauxitföldtani Park, mint valami marsbeli táj. Vörös kövek mindenütt. S míg E.T. és társai anno növényeket gyűjtöttek, mi rengeteg kőzettel töltöttük meg a hátizsákjainkat, aminek a szülők otthon biztos rendkívül örültek.
Végül, számunkra a tejjel és mézzel folyó ország előízét az orondpusztai sajtmanufaktúra adta, ahol a tejtermékek kóstolásán túl lehetőség volt simogatni lovat, pónit, kecskét, kacsát, pávát, vadmalacot, majd határtalan szabadsággal ugráltunk a szalmabálákon.
Elértük-e Kánaánt? Nem. De úton vagyunk. Vágyunk, hogy valóra váljon az, amit szombaton a legkisebbek rajzaikkal és szavaikkal mondtak el a szülők előtt: A mennyország egy olyan hely, ahol a vattacukorfelhők és a csokifolyók mellett ott áll majd Jézus, apa, anya és én!
TSZ
[subscribe2]
