Az advent öröme

Négy előadást hallhattunk az adventről Simon Csaba adventista lelkésztől december első két hetében a Kamuti Művelődési Házban. Az advent szó eljövetelt jelent, és akit várunk, örömöt hoz életünkbe. A négy alkalom vezérfonalát a Szigeti Jenőtől hallott, Bod Péter, XVIII. századi erdélyi református lelkész, egyházi és történetíró jól ismert gondolatai adták: „A Krisztusnak négy adventusa, eljövetele vagyon: midőn a testben megjelent, midőn a szívbe beszáll és az embert megtéríti, midőn halála óráján elmégyen az emberhez, midőn eljő az utolsó ítéletre.”

Az egyes előadások nem szorítkoztak a fenti négy „eljövetelre”, hanem a mai, helyi emberek szükségleteihez szabtuk őket.

Így első alkalommal a születés csodájáról elmélkedhettünk, ami kétezer évvel ezelőtt történt. Isten Máriát választotta ki az emberiség közül, hogy egyszülött Fiát emberi formában a földre küldhesse. Benne velünk van az Isten. Karácsony táján minden keresztény erre emlékezik. Jézus azért született a földre, hogy megtanítsa népét, hogyan térjenek vissza Istenhez. Mindenkor örvendezzünk, mert van bűneinkre bocsánat a kereszt, vagyis az ő vére által.

A második előadás arról szólt, hogy miért is akar Jézus a szívekben megszületni, hogyan is alakítja a Szentlélek a jóra fogékony szíveket, hogy egymás hasznára, javára éljünk. Lássuk meg, hogy Isten parancsolatai mindenki javát szolgálják. Nem csak ebben az életben hasznos a jóság, hűség, szelídség, türelem, békesség, segítőkészség, szeretet, és más jó tulajdonságok, hanem ezekkel a jellemvonások felkészítenek minket arra, hogy a mennyország polgáraivá legyünk.

A harmadik eljövetel azok számára kívánatos, akik engedik Jézust megszületni szívükben. Isten jóban-rosszban ott van velünk, ha igényeljük ezt. Vezet, tanácsol és elkísér halálunk órájáig. Nem azt ígéri, hogy nem lesznek nehézségeink ebben a bűnökkel megterhelt világban, hanem azt, hogy ott lesz velünk és segít elhordozni a terheket, fájdalmakat.

A negyedik eljövetelről az emberek általában kevésbé szeretnek hallani, mert sokaknak a „világvége” szörnyűségeit juttatja az eszébe, pedig valójában nagyon is kívánatos. Ki ne óhajtaná, hogy mindenben a szeretet és jóság lépjen a gonoszság rosszindulat helyébe? Isten nem hagyja örökké, hogy azok uralkodjanak, akik mindig rosszra hajlottak, önző módon éltek és megmaradtak bűneikben életük végéig. Jézus el fog jönni dicsőségben, nagy hatalommal. Eltöröl minden rosszat, ami életünket megkeseríti. A bűnt, és a bűn szerzőjét megsemmisíti. Utolsó ellenségként eltörli a halált. Eljövetelekor, hatalma szavával átváltoztatja az övéit, és mindazokat, akik hitben haltak meg feltámasztja, örök élettel ajándékozza meg a benne bízókat.

Az estéken a helyi gyülekezet tagjainak fele jelen volt. A jelenlévő vendégek mind személyesen meghívott ismerősök, szomszédok, barátok voltak, akik esetenként többen voltak a gyülekezeti tagoknál is. Együtt olvastuk az igéket, melyek a négyféle adventről szólnak. Érdeklődve hallgattuk az előadásokat, és örömmel vettük tudomásul, hogy amíg élünk, változtathatunk hozzáállásunkon és választhatjuk az életet, ami maga Jézus Krisztus.

 

Hortobágyi Mártonné