A testhez hasonlóan belső lényüknek is teljes értékű táplálékra van szüksége a megújuláshoz és megerősödéshez (2Kor 4:6). Az elme az ember mértéke. A jellem fejlesztésében és az életcélok elérésében a lelki táplálék a legfontosabb, ezért jól gondoljuk meg, milyen elfoglaltságot adunk elménknek. Nincs jobb mutatója jellemünknek, mint az, hogy milyen olvasnivalót választunk, és mit hallgatunk meg. A könyvek és egyéb irodalmi termékek a nevelés és a kultúra legértékesebb eszközei közé tartoznak, de ezeket jól meg kell válogatnunk, és helyesen kell élnünk kínálatukkal. Gazdag a választék jó irodalomban mind a könyvek, mind a folyóiratok területén; de ugyanígy a rossz irodalmi termékek özöne is ellep minket, amelyek gyakran a legvonzóbb külsővel rendelkeznek, de rombolják az elmét és az erkölcsöket is. A fiatalok és a felnőttek számára sem hasznosak a valódi vagy kitalált kalandokról szóló, és erkölcsi lazaságot hirdető történetek, amelyeket nyomtatásban vagy más kommunikációs eszközökön keresztül jelentetnek meg.

„Azok, akik belemerülnek abba a szokásba, hogy habzsolják az izgalmas történeteket, egyszerűen megbénítják szellemi erőiket, és alkalmatlanná teszik elméjüket az élénk gondolkodásra és a kutatásra" (Counsels to Parents, Teachers, and Students p. 135.). Ellen G. White elmondja nekünk, hogy a kitalált dolgok olvasásának szokása többek között azzal a rossz következménnyel jár, hogy „a lélek képtelen lesz a kötelesség és a sors nagy problémái felett elmélkedni", és „ellenszenvet kelt az élet gyakorlati feladataival szemben" (uo., p. 383.).