„Krisztus világosan megmondta, hogy a bűnökhöz ragaszkodókat ki kell zárni a gyülekezetből; de a jellem és az indítékok megítélését nem adta nekünk. Annál sokkal jobban ismer minket, minthogy ilyen feladatot bízna ránk. Ha megpróbálnánk a gyülekezetből kiszakítani azokat, akiket álkeresztényeknek vélünk, biztosan követnénk el hibákat. Sokszor éppen azokat tartjuk reménytelen eseteknek, akiket Krisztus magához vonz. Ha gyarló ítélőképességünkre hallgatva járnánk el velük, talán reményük utolsó szikrájától is megfosztanánk őket. Számos, magát jó kereszténynek tartóról derül ki a végén, hogy híjával találtatott. Sokan pedig ott lesznek a mennyben, akikről felebarátaik nem is feltételezték. Az ember a látszatból ítél, Isten pedig a szív alapján. A konkoly és a búza együtt nő az aratásig. Az aratás a kegyelemidő vége. A Megváltó szavai nagy türelemre és mélységes szeretetre tanítanak. A konkoly és a jó mag gyökereinek összefonódása példázza azt a szoros kapcsolatot, amely a látszathívők és a hű tanítványok között fennállhat a gyülekezetben. E látszathívők valódi jelleme nem mutatkozik meg teljesen. A gyülekezetből való kizárásukkal megtántoríthatunk más, egyébként hűséges tagokat" (Krisztus példázatai, p. 42.).

Lelkészek és gyülekezetek nem szabhatják meg a közösséghez tartozás feltételeit – Egy lelkésznek, gyülekezetnek vagy egyházterületnek (misszióterület/csatolt terület) sincs joga ahhoz, hogy a közösséghez tartozás feltételeit megszabja. Ez a jog a világszéles közösséget illeti. Ezt a jogot az egyház szabályosan megválasztott Generál Konferenciájának testülete gyakorolja. Tehát, ha valaki más feltételeket szab, mint amit ott megállapítottak, helytelenül képviseli az egyházat.

„Isten egy népet vezet, és nem külön néhány egyént az egyik helyen, akik egyfélét hisznek és néhányakat máshol, akik másfélét hisznek. Isten angyalai végzik a rájuk bízott munkát. A harmadik angyal egy népet vezet ki és tisztít meg, akiknek együtt kell haladniuk. Vannak néhányan, akik e népet vezető angyalok elé szaladnak, de vissza kell lépniük, és alázatosan kell követniük őket, nem gyorsabban, mint ahogy az angyalok vezetnek" (Testimonies 1. kötet, p. 207.).

Szabályosan összehívott ülés – A gyülekezet fegyelmi intézkedés alá vonhatja a tagokat megfelelő indokok alapján, de csak szabályszerűen összehívott gyülekezeti testvérgyűlésen, miután a gyülekezet bizottsága felülvizsgálta az ügyet. Az ülésen egy felszentelt lelkész elnököl, vagy egy segédlelkész, akit az illető gyülekezet presbiterévé szenteltek, ill. távollétükben a lelkésszel vagy az egyházterületi (misszióterület/csatolt terület) elnökkel való tanácskozás után a gyülekezet egy felszentelt presbitere.

Többségi szavazás – A tagok gyülekezeti tagságtól való megfosztása vagy egyéb fegyelmi intézkedés alá helyezése csak a szabályosan öszszehívott testvérgyűlésen, a jelenlevő tagok szavazattöbbsége alapján történhet meg. „…a gyülekezet többsége olyan hatalom, amelynek irányítania kell az egyes tagokat" (Testimonies 5. kötet, p. 107.).

A gyülekezeti bizottság nem szüntethet meg tagságot – A gyülekezeti bizottság javaslatot tehet a gyülekezetnek egy személy tagságának megszüntetésére, de a gyülekezeti bizottságnak semmilyen körülmények között sincs joga ahhoz, hogy ezt a végső lépést végrehajtsa. A gyülekezet jegyzője – haláleset kivételével – csak a gyülekezet testvérgyűlésen történt szavazása után törölheti a tag nevét a gyülekezeti névsorból.

A tagnak joga van saját védelmében beszélni – Az igazságszolgáltatás egyik alapelve, hogy minden tagnak joga van szólni, bizonyítékokat bemutatni és tanúkat idézni saját védelmében. Egyetlen gyülekezet sem szavazhatja meg egy tag gyülekezeti tagságtól való megfosztását olyan körülmények között, hogy megfosztotta a tagot ettől a jogától, ha a tag élni kívánt e lehetőséggel. A gyülekezet adja tudtára a tagnak, hogy ügyét kivizsgálják, és adjon lehetőséget neki, hogy megjelenjen.

Ügyvédek nem képviselhetnek tagokat – Az egyház rendtartása és fegyelmező munkája egyházi funkció, tehát semmiféle köze sincs a polgári igazságszolgáltatáshoz. Ezért az egyház nem ismeri el, hogy tagjainak joguk volna ügyvéddel képviseltetni magukat a fegyelmi intézkedésen, illetve az egyházzal kapcsolatos üzleti ügy lebonyolítására összehívott testvérgyülésen vagy bizottságban. Ezért tájékoztatni kell tagjainkat, hogy nem hallgatják meg őket, ha ilyen célból a gyűlésre ügyvédet hoznak. Minden testvérgyűlésről vagy olyan tanácskozásról, ahol fegyelmi ügyet tárgyalnak, ki kell rekeszteni mindenkit, aki nem tagja a gyülekezetnek, kivéve, ha tanúként idézik be.

A gyülekezet látogatásának elmaradása miatt nem lehet megszüntetni a tagságot – A gyülekezet vezetői hűségesen látogassák a hiányzó tagokat, és bátorítsák őket arra, hogy járjanak újra a közösségbe. Fejtsék ki, milyen veszélyes dolog elhanyagolni a gyülekezeti kötelezettségeket azáltal, hogy meghatározatlan ideig szándékosan távol maradnak, és nem számolnak be hitükről és reménységükről a gyülekezetnek. Ha öregség, betegség vagy más elkerülhetetlen ok miatt a tag képtelen rendszeresen részt venni az istentiszteleteken, akkor tekintse kötelességének, hogy levél által vagy más úton szoros kapcsolatot tartson a gyülekezet vezetőivel. De ameddig az ilyen személy hűséges az egyház hitelveihez, nem szüntethető meg a tagsága csak azért, mert nem vesz részt az istentiszteleteken.

Tagok, akik elköltöztek, és ezt nem jelentették – Ha egy tag elköltözik gyülekezete környékéről, kötelessége tájékoztatni a gyülekezet felszentelt presbiterét vagy jegyzőjét az új címéről. Ameddig annak a gyülekezetnek a tagja marad, ahová korábban járt, addig rendszeresen informálnia kell a gyülekezetet, és be kell küldenie tizedét és adományait. Elvárható, hogy jelentését legalább negyedévente egyszer beküldje. Ha az elköltözött tag nem közli új címét, és semmilyen erőfeszítést nem tesz azért, hogy gyülekezetét elérje vagy jelentést küldjön, és a gyülekezet nem találja meg az illetőt, akkor két év eltelte után törölni lehet a névsorból a gyülekezet szavazata alapján, amennyiben a gyülekezet tisztségviselői igazolni tudják, hogy valóban megpróbálták felkutatni, de erőfeszítéseik sikertelenek maradtak. Akkor a jegyző írja be a megfelelő rovatba: „Tartózkodási helye ismeretlen. Szavazással eltűntnek nyilvánítva."

Anyagi okok miatt nem lehet egy tag tagságát megszüntetni – Egy tag soha nem törölhető a gyülekezeti névsorból azért, mert nem képes vagy nem akar anyagi támogatást adni az egyháznak. A gyülekezeti tagság elsősorban lelki alapokon áll. Minden tagnak kötelessége képességei szerint anyagilag is támogatni az egyház munkáját, de senkinek a tagságát nem lehet egyszerűen azért megszüntetni, mert nem képes az egyház munkáját anyagilag támogatni, vagy elmulasztja azt.

Tagság megszüntetése saját kérésre – Nagy körültekintéssel kell foglalkozni azzal a taggal, aki azt kéri, hogy tagságát szüntessék meg. Az egyén jogát tiszteletben kell tartani, de elég időt kell neki adni a józan megfontolásra és elmélkedésre, és minden erőfeszítést meg kell tenni azért, hogy beépülése megnyugtató módon megtörténjék. A lemondó levelet a gyülekezeti bizottságnak kell küldeni, amely továbbítja azt a gyülekezetnek a szabályosan összehívott testvérgyűlésre. Az egyén iránti keresztény megfontolásból, nyilvános megbeszélés nélkül kell lezárni az ilyen ügyet.

Tagság megszüntetésének kiértesítése – A gyülekezet feladata, hogy döntéséről írásban értesítse azt a tagot, akinek gyülekezeti tagsága megszűnt, ugyanakkor biztosítani kell őt arról, hogy a továbbiakban is tartják vele a lelki kapcsolatot, és személyes érdeklődést tanúsítanak iránta. Ahol ez lehetséges, az értesítést személyesen a gyülekezet lelkésze vigye ki, vagy valaki, akit a gyülekezeti bizottság erre a feladatra kijelöl. A tévelygő tagot biztosítani kell arról, hogy a gyülekezet megtartja azt a reménységet, hogy majd újból csatlakozni fog az egyházhoz, és egy napon örökké közösségben lesznek Isten országában.

Tagok visszavétele a tagság megszüntetése után – Ha a gyülekezet egy tag tagságát megszüntette – amennyiben lehetséges – továbbra is tartsa vele a kapcsolatot, nyilvánítsa ki a barátság és a szeretet lelkületét, és igyekezzen visszanyerni őt újból maguk közé. A gyülekezet visszafogadhatja őt, ha megvallotta bűneit, bizonyságát adta valódi bűnbánatának és életét megváltoztatta, valamint ha nyilvánvaló, hogy teljesen aláveti magát a gyülekezet rendjének és fegyelmének. A visszavétel lehetőleg abban a gyülekezetben történjék, ahol a tag tagságát korábban megszüntették. Ez azonban nem mindig lehetséges. Ilyen esetben az a gyülekezet, amelybe a tag felvételét kéri, kérjen információt az illető volt gyülekezetétől, hogy megtudják, mi volt a tagság megszűnésének az oka.

Mivel a tagság megszüntetése a legsúlyosabb formája a fegyelmi intézkedéseknek, a visszavétel előtti időszaknak elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy a vétkes bizonyságát adja annak, hogy a fegyelmit kiváltó probléma minden kétséget kizáróan megszűnt.

A tagság helyreállítását rendes körülmények között az újrakeresztelés előzi meg.

A visszavételi kérelem joga – Abban az esetben, ha a gyülekezeti főtisztviselők nem hajlandók egy tagságát elveszített személy visszavételi kérelmével foglalkozni, a volt tag jogosan kérheti, hogy a gyülekezet előtt szólhasson. A gyülekezet ne hanyagolja el, ne utasítsa viszsza az ilyen kérést! Ha ezt tenné, a volt tagnak joga van ahhoz, hogy az illetékes egyházterület (misszióterület/csatolt terület) bizottságánál kihallgatást kérjen. Ha az alapos és részrehajlástól mentes kihallgatás után az egyházterületi (misszióterület/csatolt terület) bizottság megállapítja, hogy a gyülekezet igazságtalanul járt el, a bizottság javasolhatja a volt tag visszavételét. Amennyiben a gyülekezet továbbra sem hajlandó visszafogadni az illetőt, a bizottság javasolhatja, hogy az érintett egy másik gyülekezet kötelékébe kérje a felvételét.

Ugyanakkor, ha a gyülekezetnek alapos oka volt arra, hogy ne fogadja vissza a volt tagot, döntését foglalja írásba.

Fenyíték alatt levők gyülekezeti levele – Egyetlen gyülekezet se vegyen fel a tagjai közé olyan személyt, aki egy másik gyülekezetben fenyíték alatt áll. Ez felmentést adna a bűnre, ami miatt egy másik gyülekezet fegyelmezést alkalmazott.

A gyülekezeti fenyíték alatt álló személy tagságba való felvétele az egyházi irányelvek olyan áthágását jelenti, amely az egyházterületi (misszióterület/csatolt terület) konferencia a vétkes gyülekezettel szembeni fenyítékét vonhatja maga után.