Gyülekezeti tagság áthelyezése – Amikor egy gyülekezeti tag más helyre költözik, annak a gyülekezetnek jegyzője, ahol a személy tagságát nyilvántartják, írjon egy levelet az illetékes egyházterület/misszióterület/csatolt terület titkárának, és kérje az új településen egy gyülekezeti lelkész pásztori látogatását az illetőnél. Ez a lelkipásztori közreműködés segíti az áthelyezési folyamatot.

Annak a gyülekezetnek a jegyzője, ahol a személy tagságát nyilvántartják, értesítse a tagot arról a szándékáról, hogy az új címét átadja egy gyülekezeti lelkésznek az új településen.

Ha egy gyülekezeti tag hat hónapnál hosszabb időre más helyre költözik, a költözés után azonnal kérje át gyülekezeti levelét az új lakása közelében levő gyülekezetbe. Abban az esetben, ha egy tag elszigetelt helyen lakik, vagyis nincs gyülekezet elfogadható távolságon belül, a szokásos eljárás az, hogy felvételét kéri az egyházterületi/miszszióterületi/csatolt területi gyülekezetbe. Az áthelyező levél a keltezéstől számított hat hónapig érvényes, és ha ez idő alatt nem intézkednek, érvényét veszti.

Az áthelyező levél megírásának módja – A gyülekezeti levélért annak a gyülekezetnek a jegyzőjéhez kell fordulni, ahová a tag tartozni kíván. A jegyző elküldi a kérést ahhoz a gyülekezeti jegyzőhöz, ahonnan a tag el akar jönni. A jegyző a kérelem kézhezvétele után a lelkészhez fordul – ha az felszentelt – vagy a gyülekezeti vénhez, aki a gyülekezeti bizottság elé viszi a kérést. Megfelelő megfontolás után a bizottság javaslatot tár a gyülekezet elé, legyen az kedvező vagy kedvezőtlen a kérelmet illetően (lásd 37–44., 59., 200., 212. oldal). A lelkész vagy a vén a gyülekezet figyelmébe ajánlja a javaslatot, hangsúlyozva, hogy mindez csak tárgyalási alap. A végleges döntést a következő héten hozzák meg, amikor újból elmondják a kérést, majd pedig a gyülekezet szavaz. Az egy hét gondolkodási idő lényege, hogy ezalatt bárkinek alkalma nyílik a levél elküldése ellen észrevétellel élni, ha erre valós oka van. Az ellenvetés általában ne nyilvánosan hangozzon el, először a lelkésznek vagy a vénnek mondjuk el, akinek feladata a gyülekezeti bizottság összehívása az ellenvetés megfontolása céljából. Alkalmat kell adni az ellenvetést bejelentő tagnak, hogy megjelenjen a bizottság előtt, és elmondja kifogását. Ha annak nincs valós alapja, akkor figyelmeztetni kell, hogy vonja vissza állítását. Másrészt viszont, ha kifogásainak valós alapja van, akkor a gyülekezet bizottságának kötelessége a szükséges vizsgálat megindítása. Ebben az esetben a gyülekezet addig nem járul hozzá a levél elküldéséhez, amíg az ügyet megnyugtatóan el nem rendezték.

Ha személyi ellentétek váltották ki a problémát, akkor minden erőfeszítéssel arra kell törekedni, hogy a megbékélést elősegítsék. Ha nyilvános bűnökről van szó, akkor ez egyházfegyelmi intézkedést tehet szükségessé. Ha lelki botlásról van szó, akkor erőfeszítéseket kell tenni az illető tag helyreigazítására.

A jegyző írja meg a levelet – Ha a gyülekezet megszavazta a gyülekezeti levél elküldését, a gyülekezet jegyzője kitölti az erre a célra használatos űrlapot, és továbbítja azon gyülekezet jegyzőjéhez, ahova a tag tartozni szeretne. Ennek a gyülekezetnek a jegyzője adja át a levelet a gyülekezet lelkészének vagy a gyülekezet felszentelt presbiterének, aki először a gyülekezeti bizottság elé viszi jóváhagyásra, majd a következő istentiszteleten a kérést a gyülekezet elé tárja. A végleges döntéssel egy hétig várni kell, és csak a következő héten szavazhat a közösség az illető fogadásáról. A fogadó gyülekezet jegyzője beírja a tag nevét a gyülekezet névsorába a felvétel dátumával együtt. Ugyancsak a jegyző tölti ki a gyülekezeti levél visszaküldendő részét, igazolva, hogy a tagot elfogadták, majd visszaküldi a levelet annak a gyülekezeti jegyzőnek, ahonnan a tag eljött (lásd 59. oldal).

A gyülekezeti tagság áthelyezésének alternatív módja – A divízió – kizárólag saját területén belül – jóváhagyhatja egyik gyülekezetből a másikba való áthelyezés esetén a gyülekezeti tagság áthelyezésének alternatív módjait is, azonban amikor egy gyülekezeti tag egy másik divízió gyülekezetébe kéri tagságának áthelyezését, A gyülekezeti tagság áthelyezése részben leírtakat kell követni.

Tagság az áthelyezés ideje alatt – Semmilyen körülmények között se törölje a gyülekezet jegyzője a tag nevét a gyülekezeti névsorból, amíg meg nem kapta a gyülekezeti levél visszaigazoló részét, amely igazolja, hogy a tagot szavazással felvették a fogadó gyülekezet közösségébe. Bármilyen más eljárás megfosztja a gyülekezeti tagot az áthelyezés ideje alatti tagságától, így azokat kerülni kell. A gyülekezet jegyzője, a felszentelt presbiter, a gyülekezet lelkésze, és az egyházterület/misszióterület/csatolt terület elnöke egyaránt felelős azért, hogy minden gyülekezetben egységesen ragaszkodjanak a fent említett eljáráshoz.

Válsághelyzet miatt zaklatott tagok átvétele – Válsághelyzet miatt előfordulhat, hogy egyes tagok ügyében nem lehet kapcsolatot teremteni azzal a gyülekezettel, amelynek névsorában a tag szerepel, és ahonnan vagy ahová a tagot küldeni kell. Ilyen esetben a fogadó gyülekezetnek a helyi egyházterülettel (misszióterület/csatolt terület) való tanácskozás után el kell fogadnia a helyzetet, és hitvallás alapján kell felvennie őt. Ha a későbbiek során lehetővé válik a kapcsolatteremtés a tag korábbi gyülekezetével, a fogadó gyülekezet küldjön egy levelet, és tájékoztassa a másik gyülekezetet a történtekről.

Statisztikai bejegyzés – A negyedév és az év végén, amikor elkészítik a gyülekezet statisztikai jelentését, azokat a tagokat, akiknek a levelét már elküldték, de a visszajelzés a fogadó gyülekezetből még nem érkezett meg, a küldő gyülekezet névsorában kell jelenteni. Amikor a visszaigazolást megkapták arról, hogy a tagot a másik gyülekezet elfogadta, akkor a küldő gyülekezet névsorából törlik a nevet, és a következő negyedévi jelentésben már nem ott szerepel, hanem a fogadó gyülekezet névsorában.

Ha a tagot nem fogadja a gyülekezet – Köteles fogadni a tagot az a gyülekezet, amelyik megkapja a gyülekezeti levelet, hacsak nincs valami nyomós oka, amiért nem veszi fel a tagok közé. Abban az esetben, ha a gyülekezet nem fogadja el a tagot, a gyülekezet jegyzője küldje vissza a levelet a küldő gyülekezetnek az elutasítás magyarázatával. Ebben az esetben a személy ott marad tag, ahol a gyülekezeti levél elküldése előtt volt, azaz a küldő gyülekezetben. A tag működjön együtt a gyülekezettel minden kérdés tisztázásában, amely a fogadó gyülekezetnél való felvétel visszautasításából származott.

Gyülekezeti fenyíték alatt levő tag levelét nem lehet elküldeni – A gyülekezet egyetlen esetben sem szavazhatja meg a fenyíték alatt levő tagok levelének átküldését. Ez az aranyszabály lelkületének megsértését jelentené.

Gyülekezeti levél csak a rendes tagsággal rendelkezőknek adható – Gyülekezeti levelet csak a rendes tagsággal rendelkező tagnak lehet adni. Nincs helye a gyülekezeti levélben minősítő megjegyzésnek. Ha a tag a gyülekezetéből egy másik gyülekezetbe ment át, és elhidegült, közömbössé vált, a gyülekezet felszentelt presbitere – hogy tisztában legyen a helyzettel –, mielőtt a levél elküldését megszavaznák, vegye fel a kapcsolatot annak a gyülekezetnek a felszentelt presbiterével, ahová a tag elköltözött.

A tag beleegyezése nélkül nem lehet elküldeni a gyülekezeti levelet – Semmi esetre se szavazza meg a gyülekezet az illető tag kívánsága vagy kérése ellenére gyülekezeti levelének elküldését, és egyetlen gyülekezet se fogadjon közösségébe olyan tagot, akinek gyülekezeti levele ilyen körülmények között érkezett.

A gyülekezeti tagság az egyén személyes kapcsolata Krisztus testével. A gyülekezetnek el kell ismerni ezt a kapcsolatot, és kerülnie kell mindent, ami önkényeskedésként értelmezhető.

Másrészről a tag köteles a gyülekezet jólétét szem előtt tartani, és minden erőfeszítést meg kell tennie azért, hogy a távolmaradó tagok által okozott gyülekezeti gondokon könnyítsen. Ha elköltözik arról a területről, ahol gyülekezeti tagsága nyilván van tartva, kötelessége, hogy készségesen együttműködjön ebben a kérdésben úgy, hogy átkéri gyülekezeti levelét.

Olyan gyülekezet esetében, amelyet a konferenciai (missziókonferenciai) ülésszakon határozattal kizártak az egyházból, a hűséges gyülekezeti tagok védelme érdekében szükséges a kizárt gyülekezet minden tagját ideiglenesen az egyházterületi (misszióterület/csatolt terület) gyülekezethez helyezni, kivéve azokat, akik nem járulnak hozzá ehhez a lépéshez. Az ilyen tagokat úgy kell tekinteni, mint akiket a gyülekezet kizárt. Az egyházterületi (misszióterület/csatolt terület) gyülekezet megírhatja a hűséges tagok gyülekezeti levelét, ha kérik, illetve a többiek tagságával is szükség szerint járhat el (lásd 211–214. oldal).

A gyülekezeti bizottság nem adhat ki gyülekezeti levelet – A gyülekezeti bizottságnak nincs joga a gyülekezeti levelek elküldésének megszavazására, sem más gyülekezetből levél általi felvételre. Ebben a kérdésben hatásköre csak addig terjed, hogy javaslatot tesz a gyülekezetnek. A tag áthelyezéséről kedvező vagy kedvezőtlen döntést csak a gyülekezet hozhat (lásd 36. oldal).

A jegyzőnek csak a gyülekezet szavazása után van joga a gyülekezet névsorából neveket kitörölni, vagy a névsorba neveket beírni. Ha valaki meghal, nincs szükség törlési eljárásra. A jegyző egyszerűen bejegyzi a halál időpontját.