Fontos tisztség – A gyülekezet munkájában és szervezetében a felszentelt presbiter tisztsége a legmagasabb és a legfontosabb, ha az egyházterület nem gondoskodott gyülekezeti lelkészről. A fejezet első részében már kifejtettük a felszentelt presbiterek és más gyülekezeti tisztségviselők erkölcsi és vallási alkalmasságát.

A gyülekezet lelki vezetője – A gyülekezet felszentelt presbitere olyan legyen, akit a gyülekezet erős vallási és lelki vezetőnek ismer el, és „jó bizonysága legyen a kívülvalóktól" is (1Tim 3:7). A gyülekezeti lelkész távollétében ő a gyülekezet lelki vezetője. Igyekeznie kell, hogy példaadással és utasításokkal a gyülekezetet mélyebb, teljesebb keresztény tapasztalatra vezesse.

Alkalmas az igeszolgálatra – A felszentelt presbiter alkalmas kell, hogy legyen istentiszteletek tartására. Az egyházterület nem mindig tudja gyülekezeti lelkésszel ellátni az összes gyülekezetet, ezért a felszentelt presbiter készen kell, hogy legyen az igeszolgálatra és a hitelvek tanításra. Azonban ne társadalmi rangja vagy szónoki képessége alapján válasszunk meg, hanem inkább odaszentelt élete és vezetői képességei alapján. A jelölőbizottságnak ezt figyelembe kell venni, amikor a gyülekezeti választások idején jelölését összeállítja.

Szolgálati időtartam – Mint minden más gyülekezeti tisztségviselőt, a felszentelt presbitert is egy vagy két évre választják meg, a helyi gyülekezet elhatározása szerint (lásd 49. oldal). Nem tanácsos, hogy egy személy korlátlan ideig szolgáljon, de a presbiter újraválasztható. A gyülekezet nem köteles ismételten mellette dönteni, hanem mást is megválaszthat erre a tisztségre, ha a változtatás tanácsosnak látszik. Az új felszentelt presbiter megválasztása után a korábbi leteszi tisztségét, és más gyülekezeti tisztségre választható.

A presbiter felszentelése – Valakinek a presbiterré való megválasztása önmagában nem jelenti a presbiterré való minősítést. A felszentelésnek meg kell történnie, mielőtt egy presbiter hivatása gyakorlására jogosult lenne. A megválasztása és felszentelése közötti időben a megválasztott presbiter a gyülekezet vezetőjeként szolgál, de gyülekezeti szertartásokat nem vezethet.

A felszentelési szertartást csak a helyi egyházterület (misszióterület/csatolt terület) felhatalmazásával rendelkező felszentelt gyülekezeti lelkész vezetheti. Udvariasságból meg lehet hívni egy vendég felszentelt lelkészt, hogy a felszentelési szertartásban segédkezzen. Azonban felszentelt vendéglelkész vagy nyugdíjas felszentelt lelkész csak a helyi egyházterület külön beleegyezésével vezethet felszentelési szertartást.

A felszentelés szent szertartását a gyülekezet jelenlétében kell elvégezni, amely tartalmazhatja a felszentelt presbiter tisztségének (szolgálatának) rövid ismertetését, a szükséges képességek felsorolását és a felszentelt presbiter fő feladatainak megemlítését, amelyek végzésére a gyülekezetben felhatalmazást kap. A buzdító prédikáció után a lelkész más felszentelt lelkészekkel és/vagy a helyi felszentelt presbiterekkel együtt, akik részt vesznek a szertartásban, imával és kézrátétellel szentelik fel a presbitert (lásd 210. oldal). Ha valakit egyszer már gyülekezeti presbiterré szenteltek, presbiterré való újraválasztásakor vagy más gyülekezetekben való presbiterré választásakor nem szükséges újra felszentelni, amennyiben gyülekezeti tagságát mindvégig megőrizte. Ha valakit presbiterré szenteltek, ezt követően jogosult diakónusi tisztségben is szolgálni.

A gyülekezeti felszentelt presbiterek képzése és szolgálatra való felszerelése – A lelkészegyesület az osztályokkal együttműködve támogatja a helyi gyülekezet felszentelt presbitereinek képzését és a szolgálatra való felkészítését. A helyi felszentelt presbiterek képzése azonban elsősorban a gyülekezet lelkipásztorának a felelőssége (lásd 71. oldal 3. megjegyzés).

A gyülekezet felszentelt presbiterének szolgálati területe – A felszentelt presbiter tekintélye és munkája arra a gyülekezetre korlátozódik, amelyben megválasztották. Az egyházterületi bizottság nem dönthet arról, hogy egy gyülekezet felszentelt presbiterét más gyülekezetekben is presbiteri szolgálatra nevez ki; a felszentelt lelkész státuszával ruházva fel a lépéssel. Ha szükség van ilyen szolgálatra az egyházterületi bizottság javasolhatja a gyülekezetnek vagy a gyülekezeteknek, amelyek igényt tartanak más gyülekezet felszentelt presbiterének szolgálatára, hogy válasszák meg, és hívják meg a közeli gyülekezet felszentelt presbiterét, hogy náluk is ellássa a presbiteri szolgálatot. Ezen a módon, ha szükséges, egy személy egyidejűleg több gyülekezetet is elláthat. Mindezt az egyházterületi bizottsággal kell megtanácskozni, ámbár ez a hatáskör a gyülekezeté és nem az egyházterületi bizottságé. A világszéles egyházban végzett egyetemes szolgálat egyetlen módja az evangéliumi szolgálatra való felszentelés (lásd 51. oldal).

A gyülekezeti munka minden ágának gondozása – A gyülekezet lelkésze után és az ő távollétében a presbiter a gyülekezet lelki vezetője, és felelős a munka minden ága és osztálya gondozásáért. Kölcsönösen segítő kapcsolatot tartson fenn minden gyülekezeti tisztviselővel.

Kapcsolata a gyülekezet felszentelt lelkészével – Abban az esetben, ha az egyházterületi bizottság felszentelt lelkészt jelöl ki, hogy egy gyülekezet pásztoraként tevékenykedjen, őt kell a vezető tisztviselőnek, a gyülekezet felszentelt presbiterét pedig a segítőjének tekinteni. Munkájuk szorosan összetartozik, ezért egymással összhangban kell dolgozniuk. A gyülekezeti lelkész ne akarja magára vállalni az összes felelősséget, hanem ossza meg a felszentelt presbiterrel és más tisztviselőkkel. Ha a lelkész a gyülekezet állandó pásztora, akkor a gyülekezeti bizottság vezetője is (lásd 91. és 147. oldal). Azonban adódhat olyan körülmény, amikor tanácsos, hogy a gyülekezet felszentelt presbitere lássa el ezt a feladatot. A gyülekezet pásztori munkáját oszszák meg egymás között. A felszentelt presbiter a gyülekezeti lelkészszel való tanácskozás alapján vegyen részt a pásztori kötelezettségekben, látogassa a gyülekezeti tagokat, szolgáljon a betegeknek, szervezze meg és vezesse le az olajjal való megkenés szolgálatát, a gyermekbemutatókat, és bátorítsa az elcsüggedteket. A felszentelt presbiter munkájának ezt a részét nem hangsúlyozhatjuk eléggé. Neki mint a gyülekezeti lelkipásztor segítőjének állandóan őrködnie kell a nyáj fölött. Ha a kijelölt lelkész segédlelkész, akkor a gyülekezet vagy a gyülekezetek, amelyekben szolgál, válasszák meg őt presbiternek (lásd 147. oldal).

Mivel a gyülekezet lelkészét az egyházterületi bizottság bízza meg a szolgálattal, úgy szolgál a gyülekezetben, mint az egyházterület munkása, és felelősséggel tartozik az egyházterület bizottságának. Ennek ellenére együtt érző, barátságos és együttműködő kapcsolatot tartson fenn a gyülekezettel, illetve a gyülekezet minden tervével és munkarendjével összhangban dolgozzék. A felszentelt presbitert a gyülekezet választja, így természetszerűen ennek a testületnek és bizottságának tartozik felelősséggel (lásd 51. oldal).

Istentiszteletek vezetése – A gyülekezet lelkésze után – vagy távollétében – a presbiter a felelős az istentiszteletekért. Vagy ő vezeti az istentiszteletet, vagy valakit megbíz azzal. Az úrvacsorai istentiszteletet mindig a felszentelt lelkész vagy a gyülekezet felszentelt presbitere vezeti. Erre csak felszentelt lelkész vagy hivatalban lévő felszentelt gyülekezeti presbiter jogosult. A testvéri órán általában a gyülekezet lelkésze elnököl, távollétében pedig a felszentelt presbiter.

Keresztségi istentisztelet – A felszentelt lelkész távollétében a felszentelt presbiter kérje az egyházterület elnökét, hogy intézze az egyházhoz csatlakozni kívánók keresztségi szertartásának megszervezését (lásd 32–35 oldal). Egy gyülekezeti felszentelt presbiter nem vezethet keresztségi szertartást az egyházterületi elnök engedélye nélkül.

Menyegzői szertartás – A menyegzői szertartásban az esketést és a házassá nyilvánítást csak felszentelt lelkész végezheti, kivéve azokon a területeken, ahol a divízió bizottsága határozatban jóváhagyja egyes segédlelkészeknek vagy megbízott lelkészeknek, akik gyülekezeti presbiterré lettek szentelve, hogy vezessenek ilyen alkalmakat (lásd 147–148 oldal). A prédikációt, imát és az áldást egyaránt mondhatja felszentelt lelkész, segédlelkész, megbízott lelkész vagy a felszentelt presbiter (lásd 71. oldal 4. megjegyzés).

Együttműködés az egyházterülettel – A gyülekezet lelkésze, a felszentelt presbiter/ek és minden gyülekezeti tisztségviselő működjön együtt az egyházterület tisztségviselőivel és az osztálytitkárokkal a helyi, az unió, a divízió és a Generál Konferencia terveinek kivitelezésében. Tájékoztatniuk kell a gyülekezetet minden rendszeres és rendkívüli adakozásról, és támogatniuk kell az egyház minden tervét és tevékenységét.

A felszentelt presbiternek szorosan együtt kell működnie a gyülekezeti pénztárossal, és figyelemmel kell kísérnie, hogy az egyházterület által meghatározott időben az egyházterületnek járó minden öszszeget átutaltak-e az egyházterületi pénztárosnak. Személyesen kísérje figyelemmel, hogy a gyülekezet jegyzőjének jelentése el lett-e küldve – haladéktalanul – háromhavonta az egyházterületi titkárnak.

A felszentelt presbiter az egyházterülettől érkezett minden levelet tekintsen fontosnak. A gyülekezet elé tejesztendő leveleket a megfelelő időben olvassa fel.

Az első (felszentelt) presbiter a gyülekezeti lelkész távollétében és vele együttműködve gondoskodik arról, hogy az egyházterület (misszióterület) konferenciai ülésszakára megválasszák a küldötteket, és hogy a jegyző elküldje a küldöttek névsorát az egyházterületnek.

A felszentelt presbiter adjon tanácsot és segítséget a gyülekezeti tisztviselőknek, hogy a lehető legjobban működjenek együtt az egyházterülettel, teljesítsenek minden tervet és utasítást, és gondoskodjon arról, hogy minden jelentést pontosan, azonnal továbbítsanak.

A világszéles mű támogatása – A felszentelt presbiter munkájának másik fontos része a világszéles missziómunka támogatása. Ezt a munka gondos tanulmányozása által teheti és az által, hogy a mű szükségleteit a gyülekezet elé tárja. Bátorítania kell a tagokat arra, hogy személyesen vegyenek részt a misszió ügyének támogatásában és munkájában. A vén szívélyes és tapintatos magatartása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a gyülekezeti tagok bőkezűen adakozzanak mind az istentiszteleteken, mind a szombatiskolában.

A tizedfizetés támogatása – A felszentelt presbiter mint hűséges tizedfizető sokat tehet azért, hogy a gyülekezeti tagokat hűséges tizedfizetésre bátorítsa (lásd 163–165., 221. oldal). Az az ember, aki ebben a fontos dologban nem mutat példát, nem választható meg vénnek vagy más gyülekezeti tisztségviselőnek. A tizedfizetést azzal tudjuk támogatni, hogy nyilvánosan bemutatjuk a sáfárság bibliai előjogát és kötelezettségét, valamint a gyülekezeti tagokkal való személyes munka által. Mindezt tapintatosan, segítőkészséggel kell végezni. A felszentelt presbiter kezelje bizalmasan a gyülekezeti tagokkal kapcsolatos anyagi természetű ügyeket, ilyen információt illetéktelen személyeknek ne adjon ki.

A felelősség megosztása – A gyülekezeti tevékenységekkel járó feladatok szétosztásánál ügyelni kell arra, nehogy túl sok felelősség nehezedjen a készséges emberekre, miközben mások, akiknek képességei szerényebbek, mellőzve vannak. Nem jó egy embert több tisztségre megválasztani, hacsak a körülmények szükségessé nem teszik. Különösen a felszentelt presbitert kell minden más tehertől mentesíteni, hogy eredményesen végezhesse szent elhívásának sokirányú feladatait. Néhány esetben tanácsos lehet felkérni a felszentelt presbitert a gyülekezet missziómunkájának vezetésére, de ezt is el kell kerülni, ha van valaki más, erre alkalmas személy.

Első presbiter – Nagy taglétszámú gyülekezetekben tanácsos több felszentelt presbitert választani. A tisztség terhei túl nagyok lehetnek egy embernek, ezért jó megosztani annyi emberrel, amennyit ez a munka igényel. Ilyen esetben közülük egyet első presbiternek kell kijelölni. A felszentelt presbiterek között a munkát képességeik és tapasztalatuk szerint kell megosztani.

A felszentelt presbiter hivatalból nem küldött – Hogy küldöttként szolgáljon az egyházterület (misszióterület) konferenciai ülésszakán, a gyülekezetnek meg kell választania küldöttnek. A felszentelt presbiter hivatalból nem küldött.

Hivatali korlátok – A felszentelt presbiternek nincs joga, hogy gyülekezeti tagokat felvegyen vagy elbocsásson. Ezt csak a gyülekezet teheti meg szavazással. A felszentelt presbiter és a gyülekezeti bizottság javasolhatja, hogy a gyülekezet szavazza meg a tagok felvételét vagy elbocsátását (lásd 35., 38. oldal).