A személyes missziószolgálatok tanácsa normál esetben kezdeményezője a kiscsoportos szolgálatoknak, és a gyülekezeti bizottság adja meg a végső jóváhagyást annak programjaira és a kinevezett vezetőkre. Mindez a szakadár csoportok kialakulása elleni biztosítékként szolgál.

A lelkész nem kell, hogy állandó tagja legyen a csoportoknak. Azonban a lelkésznek általában tudnia kell, mi folyik a csoportokban. A lelkész legjelentősebb feladata a gyülekezeti tagok közül a vezetők toborzása és képzése. A laikus vezetők aztán meghívják barátaikat, ismerőseiket és szomszédjaikat, hogy csatlakozzanak a csoporthoz.

Az első összejövetelen létre kell hozni egy írott nyilatkozatot vagy egy csoportmegegyezést, amely részletezi a csoport céljait és alapvető szabályait. Kérjük meg a tagokat, hogy ennek a rövid, tömör dokumentumnak (ami általában nem több, mint egy oldal) a megformálásában legyenek segítségünkre. A dokumentum általában tartalmaz egy megállapodást, amely alapján egy meghatározott számú héten át (pl. 6, 10, 13 vagy 26 hétig) minden héten összejön a csoport. Amennyiben betegség vagy távollét nem akadályozza meg őket, elolvassák a tervezett szakaszokat az összejövetelek között, megőrzik a bizalmas információkat, tartózkodnak másokkal és más szervezetekkel kapcsolatos negatív kijelentésektől, és másokat is meghívnak a csoportba. Ha valaki nem tudja elfogadni a megállapodást, annak lehetőséget kell adni, hogy neheztelések nélkül visszaléphessen.

3. A gyülekezeti felszentelt presbiterek képzése és felszerelése (lásd 51. oldal) – Elsődlegesen a gyülekezet lelkészének a feladata a gyülekezeti felszentelt presbiterek képzése, de az egyházterületek is tervezzenek rendszeres összejöveteleket oktatásukra. A lelkész–presbiter kapcsolat támogatása érdekében ajánlott, hogy a lelkészek is vegyenek részt ezeken az összejöveteleken. A szórványok vezetőit is – akik a helyi felszentelt presbitert helyettesítik – meg kell hívni.

4. Menyegzői szertartás (lásd 52. oldal) – Egyes országokban és államokban csak hivatalosan kinevezett és bejegyzett lelkészek tarthatnak menyegzői istentiszteleteket. Más helyeken a lelkész megtarthatja a menyegzői istentiszteletet a templomban, de a házassági szerződést hivatalosan a kerületi anyakönyvvezető írja alá, aki akkor a sekrestyében tartózkodik, hallgatva a helyes formában elhangzó házassági fogadalmat. Megint más országokban a lelkész egyáltalán nem végezhet esküvői szertartást, mert azt állami feladatként és polgári szerződésként tartják számon. Ilyen esetekben a polgári esküvő után tagjaink vagy haza vagy az imaterembe mennek, ahol a lelkész vezetésével ünnepélyes istentisztelet keretein belül áldást kérnek a párra (lásd 182–184., 201–208. oldal).

5. Előkészület a keresztségi szertartásra (lásd 57. oldal) – A diakónusok segédkezzenek a keresztségi szertartáson, biztosítva azt, hogy keresztelőhely készen legyen, és hogy a férfi keresztelendők megfelelő gondoskodásban részesüljenek úgy a szertartás előtt, mint után.

6. A gyülekezet javainak gondozása és karbantartása (lásd 57. oldal) – A diakónusok kötelessége figyelemmel kísérni, hogy tisztán és jó karban legyen az épület; a kert pedig, amely a gyülekezet körül van, tisztaságot és kellemes érzést biztosítson. Arra is oda kell figyelni, hogy a házfelügyelői munkát elvégezték-e. Nagy gyülekezetekben sokszor válik szükségessé házfelügyelő alkalmazása. A diakónusok javasoljanak megfelelő személyeket a gyülekezeti bizottságnak, amely szavazás által választ ilyen szolgálattevőket, vagy a gyülekezeti bizottság felhatalmazhatja a diakónusokat házmester alkalmazására. A gyülekezeti bizottság felhatalmazása szükséges minden nagyobb javítási költség kifizetésére. Minden javítási, valamint víz-, világítás-, fűtés- stb. számlát a gyülekezeti pénztárossal kell kifizettetni.

7. Fontos tisztség (lásd 59. oldal) – Ezeket a feljegyzéseket be kell vezetni a gyülekezeti jegyzőkönyvbe vagy a gyülekezet által elfogadott más nyilvántartási rendszerbe. A jegyzőkönyvek tartalmazzák az ülés idejét és dátumát, a résztvevők számát és a határozatokat. A jegyző készítse el azoknak a bizottságoknak a névsorát, amelyeket az üléseken jelölnek ki, és mindegyik bizottság névsorát adja át a bizottság vezetőjének, hatáskörük leírásával és annak a munkának a körvonalazásával együtt, amire felkérték őket. A jegyzőkönyvek formanyomtatványait az Adventista Könyvközpontból* (Adventist Book Centre) lehet beszerezni, vagy egyes országokban a kiadóhivataltól.

A gyülekezetei jegyzőkönyvben helyet kell biztosítani a gyülekezeti tagok névsorának, megfelelő rovatokat biztosítva, amelyek mutatják, hogy egy tag mikor és hogyan került felvételre, illetve lett törölve. Ezt a feljegyzést időrendben kell vezetni. Minden felvételnél jegyezni kell a szavazás arányát is – oda, ahol a tagságáról való döntéseket jegyzik be. A gyülekezeti tagság bejegyzése pontos és naprakész legyen, hogy hűen mutassa a hivatalos létszámot.

8. Levelezés a tagokkal (lásd 59. oldal) – A jegyző levelezzen a hiányzó tagokkal. Továbbítsa nekik a gyülekezet előmenetelének érdekfeszítő adatait, és bátorítsa őket, hogy minden negyedévben küldjenek jelentést saját keresztényi tevékenységeikről. Tanácsos, hogy a jegyző gyakran írjon nekik.

9. A jelentéseket azonnal el kell küldeni (lásd 60. oldal) – Az űrlapon szereplő minden kérdésre válaszolni kell. Különös gondot kell fordítani arra, hogy a tagok áthelyezését, különböző okokból történő felvételét vagy törlését a nyomtatvány kívánalmai szerint tüntessék fel. Az egyházterületi titkárnak negyedévenként kell a pontoknak megfelelően jelentést adni az unió-/missziótitkárnak, az unió-/missziótitkár a divíziónak, a divízió titkára pedig a Generál Konferenciának. Minden hiba vagy késedelem komolyan befolyásolja az egész láncolat munkáját. A nyomtatványon feltüntetett rubrikák gondos kitöltése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az egyház világszéles munkájáról pontos adataink legyenek.

10. Személyes használatra szánt irodalom megrendelésére gyűjtött pénz (lásd 62. oldal) – Az olyan területeken, ahol nincs adventista könyvelárusító hely, a gyülekezeti tagok a személyes irodalom, könyv, brosúra, újság megrendelésre vagy folyóirat előfizetésekre szánt pénzt tegyék be egy borítékba egy helyesen kitöltött megrendelőlappal, és adják át a missziójegyzőnek. A pénztáros ezután eljuttatja a megrendelést és a megrendelt irodalom árát az egyházterületi könyvközpontba (Adventist Book Centre) vagy a kiadóhivatalba annak a rendszernek megfelelően, amelyet az egyházterület foganatosított. Minden negyedév végén, a gyülekezet negyedéves testvérgyűlésén a missziójegyző beszámol a gyülekezetnek a könyvközponttal és/vagy a kiadóhivatallal való elszámolási helyzetről, és a beszámoló tartalmáról másolatot biztosít a gyülekezeti pénztáros számára (lásd 102., 134. oldal).

* A világ nagy részén ún. Adventist Book Centre, rövid nevén ABC (Adventista Könyvközpont) szolgáltatja a gyülekezetek felé a kiadványok és formanyomtatványok jelentős részét. Magyarországon a rendszer nem honosodott meg.