A testvéri órát rendszerint a gyülekezet lelkésze vagy a gyülekezeti bizottság – a gyülekezet lelkészével történt megbeszélés alapján – hívja össze havonként vagy negyedévenként, a gyülekezet szükséglete szerint. Az alkalmon a rendes tagsággal rendelkező tagok vehetnek részt és szavazhatnak. A megbízásból történő vagy levél általi szavazat nem fogadható el. Hogy a helyi gyülekezet és az egyházterület (misszióterület/csatolt terület) között a szoros együttműködés lelkületét fenntartsuk, a gyülekezet kérjen tanácsot az egyházterülettől (misszióterület/csatolt terület) minden komolyabb ügyben. Az egyházterület tisztviselői (elnök, titkár, pénztáros), amelyhez a gyülekezet tartozik, megjelenhetnek bármely gyülekezeti testvéri órán az egyházterület (misszióterület/csatolt terület) területén belül, szavazati jog nélkül – kivéve, ha a gyülekezet biztosítja ezt nekik.

A testvéri óra akkor szabályos, ha a szombati istentiszteleten – a többi kijelentéssel együtt – annak idejét és helyét kihirdették. A testvéri órán, amelyen a gyülekezet lelkésze elnököl (vagy felkérésére a felszentelt presbiter), teljes tájékoztatást kell adni a gyülekezet munkájáról; az év végén mindig be kell számolni a gyülekezet egész évi tevékenységéről, és ezen beszámoló alapján a gyülekezet fogadjon el egy teljes munkatervet a következő évre. Ha csak lehetséges, a beszámolókat és a következő évi munkaterveket írásban készítsük el (lásd 99. oldal 9. megjegyzés).