A transzneműségről

A Hetednapi Adventista Egyház állásfoglalása a transzneműségről

 

A transznemű nők és férfiak által megfogalmazott szükségletek és a növekvő kihívások felismerése, valamint a transzneműség világméretű társadalmi jelenséggé válása fontos kérdéseket vetnek fel nemcsak azoknak, akiket közvetlenül érint a transzneműség, hanem a Hetednapi Adventista Egyház számára is. Mindamellett, hogy a transznemű személyek küzdelmei jórészt hasonlítanak az átlagember küzdelmeihez, elismerjük helyzetük különlegességét, és bizonyos esetekben ismereteink korlátozottságát. Ezzel együtt úgy gondoljuk, hogy a Szentírás olyan útmutatást és alapelveket ad a transznemű embereknek és az egyháznak, amely túlmutat az emberi közmegegyezésen és kultúrán.

 

A transznemű jelenségről

 

A modern társadalomban a nemi identitás tipikusan „a népesség által elfogadott (sokszor jogilag is elismert) fiú és lány, férfi vagy női szerep”, míg a biológiai nem „a férfiak és a nők biológiai jellemzőire” utal.[1] A nemi identitás általában igazodik a személy születéskori biológiai neméhez. Mindemellett fizikai és/vagy mentális-érzelmi síkon is felléphet eltérés.

 

Fizikai szinten a nemi szervek kétértelműsége anatómiai és fiziológiai rendellenességekből eredhet, így nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a gyermek férfi vagy nő. A rendellenes anatómiai szexuális differenciálódást gyakran hermafroditizmusnak vagy interszexualizmusnak nevezik.[2]

 

Mentális-érzelmi síkon a nemi identitás eltérése olyan transznemű embereknél jelenik meg, akiknek a biológiai nemi anatómiája egyértelműen férfi vagy nő, de a biológiai nemükkel ellentétes nemmel azonosítják magukat. Néha úgy fogalmazzák meg tapasztalatukat, hogy rossz testbe vannak zárva. A korábban „nemi identitászavarként” diagnosztizált transzneműség, amelyet jelenleg „nemi diszfória” diagnózisként említenek, olyan általános kifejezés, amely különböző módokat foglal magában, ahogyan egyének biológiai nemüktől eltérően értelmezik és fejezik ki nemi identitásukat.[3] „A nemi diszfóriák sokféle módon manifesztálódnak, beleértve az erős vágyat, hogy valakit más neműként kezeljenek; megszabaduljon az elsődleges nemi jellegére utaló testrészeitől; az érintettnek az az erős meggyőződése, hogy a másik nemre jellemző érzései és reakciói vannak.”[4]

 

A jelenlegi trendek miatt, melyek elutasítják a nemek bibliai kettéválasztását (férfivá és nővé), és azt a nemi identitás egyre növekvő spektrumával helyettesítik, a kortárs kultúrában a különféle választások normálisnak és elfogadottnak tekinthetők, amelyeket a transzneműség állapota váltott ki. Azonban a vágy, hogy egy személy megváltoztassa nemét, vagy a másik nemre jellemző módon éljen, bibliai szempontból helytelen életvitel követését vonhatja maga után. A nemi diszfóriák például vezethetnek nemi átalakító műtéthez vagy ahhoz, hogy valaki az ellenkező nemre jellemző módon öltözzön (transzvesztitizmus)[5], vagy felkelthetik azt a vágyat, hogy az érintett házasságot kössön egy ugyanahhoz a biológiai nemhez tartozó személlyel. Másrészről, a transzszexuális emberek sokszor csendben szenvednek cölibátusban, vagy épp egy ellenkező nemű társsal kötött házasságban.

 

A szexualitáshoz és a transznemű jelenséghez kapcsolódó bibliai alapelvek 

 

Mivel a transzneműség jelenségét a Szentírás alapján kell mérlegelni, a következő bibliai alapelvek és tanítások segíthetnek a hívők közösségének, hogy bibliai és krisztusi módon viszonyuljanak a nemi diszfóriákban érintett emberekhez.

 

1. Isten az emberiséget két személyben teremtette meg, akik nemüket illetően férfiként és nőként azonosíthatók. A Biblia elválaszthatatlanul köti az ember nemét a biológiai neméhez (1Mózes 1:27; 2:22–18), és nem tesz különbséget társadalmi és biológiai nem között. Isten Igéje a teremtéskor világosan megerősíti férfi és a nő megkülönböztetését és egymást kiegészítő jellegét. A teremtéstörténet alapvető jelentőségű az emberi szexualitás minden kérdésének megítélésében.

 

2. Bibliai perspektívából ítélve az emberi lény szétválaszthatatlan pszichoszomatikus egység. Például az Írás az egész emberi lényt ismétlődően nevezi: léleknek (‘nefes’/’pszüché’ 1Mózes 2:7; Jeremiás 13:17; 52:28–30; Ezékiel 18:4; Apostolok cselekedetei 2:41; 1Korintus 15:45); testnek (‘szóma’ pl. Efézus 5:28; Róma 12:1–2; Jelenések 18:13, illetve ‘szarksz’ pl. 1Péter 1:24), és szellemnek (‘rúah’/’pneuma’ 2Timóteus 4:22; 1János 4:1–3). Ennek következtében a Biblia nem támogatja azt a fajta dualizmust sem, melyben egy személy teste és nemisége elválik egymástól. Emellett nem található a Szentírásban arra való utalás sem, hogy az embernek halhatatlan része lenne, mert egyedül Isten rendelkezik halhatatlansággal (1Timóteus 6:14–16), és ezt az első feltámadáskor átruházza azokra, akik hisznek benne (1Korintus 15:51–54). Ennek értelmében az emberi lény osztatlan szexuális egységnek tekintendő, és a szexuális identitása nem függetleníthető a testétől. A Szentírás szerint nemi identitásunkat, amelyet Isten tervezett, születésünkkori biológiai nemünk határozza meg (1Mózes 1:27; 5:1–2; Zsoltárok 139:13–14; Márk 10:6).

 

3. A Szentírás azt is állítja, hogy a bűneset következtében (1Mózes 3:6–19) egész emberi lényünkre — vagyis mentális, fizikai és lelki képességeinkre egyaránt — hatással volt a bűn (Jeremiás 17:9; Róma 3:9; 7:14–23; 8:20–23; Galata 5:17), és emiatt szükségünk van arra, hogy Isten megújítsa az egész valónkat (Róma 12:2). Az érzelmeink és az észlelésünk nem teljesen megbízható mutatói Isten tervének, ideáljainak vagy igazságának (Példabeszédek 14:12, 16:25). Szükségünk van rá, hogy Isten a Szentíráson keresztül vezessen bennünket, hogy meghatározhassuk, mi a legjobb a számunkra, és miként élhetünk Isten akarata szerint (2Timóteus 3:16).

 

4. Az a tény, hogy emberek olyan nemi identitást vallanak, amely összeegyeztethetetlen a biológiai nemükkel, egy komoly kettősségre mutat rá. Ez a törékenység és szorongás, akár érezhető, akár nem, a bűn emberre gyakorolt káros hatásainak kifejeződése, aminek számos oka lehet. A nemi diszfória nem eredendően bűnös, de bűnös életviteli döntéseket eredményezhet. Ez egy újabb mutatója annak, hogy az emberek személyes szinten is részesei a nagy küzdelemnek.

 

5. Mindaddig, amíg a transznemű emberek elkötelezik magukat, hogy életüket a szexualitással és a házassággal kapcsolatos bibliai tanítások szerint élik, a Hetednapi Adventista Egyház tagjai lehetnek. A Biblia egyértelműen és következetesen bűnnek mond minden szexuális tevékenységet, ami heteroszexuális házasságon kívül történik (Máté 5:28, 31–32; 1Timóteus 1:8–11; Zsidók 13:4). Az alternatív szexuális életmódok a szexualitás Isten adta jó ajándékának bűnös torzulásai (Róma 1:21–28; 1Korintus 6:9–10).

 

6. Mivel a Biblia az embereket teljes egészként értelmezi, és nem különbözteti meg a biológiai nemet és a nemi identitást, az egyház határozottan óvja a transznemű embereket a nemi átalakító műtétektől és a házasságtól, amennyiben ilyen eljáráson korábban átestek. Az emberi természet bibliai holisztikus nézőpontjából nézve az egyik nemből a másik nembe történő teljes átalakulás, illetve egy integrált nemi identitás elérése nem várható el a nemi átalakító műtéttől.

 

7. A Biblia arra szólítja fel Krisztus követőit, hogy mindenkit szeressenek. Mivel az emberek Isten képére teremtettek, ezért méltósággal és tisztelettel kell bánni velük, és ez a transznemű emberekre is vonatkozik. A gúnyolódás, a bántalmazás vagy a transzszexuális emberek zaklatása összeegyeztethetetlen a bibliai parancsolattal: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!” (Márk 12:31).

 

8. Az egyház, mint Jézus Krisztus közössége, legyen a remény, a gondoskodás és a megértés menedéke mindazoknak, akik szenvednek, küzdenek, illetve azoknak, akik kétségbeesettek vagy magányosak, mert „Megrepedt nádszálat nem tör el, és füstölgő mécsest nem olt ki” (Máté 12:20). Mindenkit hívunk, hogy látogassák meg a Hetednapi Adventista Egyház gyülekezeteit, és élvezzék a hívők közösségét! Azok, akik az egyház tagjává válnak, teljes joggal részt vehetnek az egyház életében, amennyiben elfogadják annak üzenetét, küldetését és értékeit.

 

9. A Biblia azt a jó hírt hirdeti, hogy a szexuális bűnök is megbocsáthatók, akár heteroszexuális, akár homoszexuális vagy transznemű egyén követte el, valamint, hogy a Jézus Krisztusban való hit képes alakítani emberi életeket (1Korintus 6:9–11).

 

10. Azokat, akik a biológiai nemük és a nemi identitásuk között ellentétet tapasztalnak, arra ösztönözzük, hogy a Biblia elveit kövessék, miközben ezzel az élethelyzettel küzdenek. Arra hívunk mindenkit, hogy gondolkodjon Isten eredeti tervéről, mely magában foglalja a tisztaságot és a szexuális hűséget. Mivel Istenhez tartozunk, mindenki elhívást kapott, hogy tisztelje Istent testével és életmódjával (1Korintus 6:19). Minden hívő emberrel együtt a transznemű embereket is arra hívjuk, hogy várjanak Istenre, és felajánljuk nekik is az isteni együttérzés, béke és kegyelem teljességét Krisztus közeli visszajövetelének reménységében, amikor Krisztus minden igaz követőjét tökéletességben helyreállítja Isten eredeti tervének megfelelően.

 

[1]A mentális betegségek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve, 5. kiadás (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, 5th ed. (DSM-5TM)), szerkesztő: Amerikai Pszichiátriai Társaság (Washington, DC: American Psychiatric Publishing kiadó, 2013), 451. oldal.
[2]A rendellenes, kettős nemi szervekkel születettek állapotát nem feltétlen javítják a korrekciós sebészeti beavatkozások, habár egyes esetekben ezek segíthetnek.
[3]Lásd: DSM-5TM, 451–459. oldalak
[4]Ez a mondat része egy rövid összefoglalónak a nemi diszfóriáról, amely a 2013-ban közzétett DSM-5TM kiadást mutatta be: https://www.psychiatry.org/File%20Library/Psychiatrists/Practice/DSM/APA_DSM-5-Gender- Dysphoria.pdf (találat napja: 2017, április 11.)
[5]A transzvesztitizmusnak is nevezett jelenség, amely során egy személy a másik nem öltözetét viseli, tilos 5Mózes 22:5 szerint.