Köszönet

„Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.” (Zsoltár 55:23)

Köszönetet szeretnék mondani az egyháznak és mindenkinek, aki minket jól, kevésbé vagy egyáltalán nem is ismerve, belföldön és külföldön imádkozott értünk, kedves üzenetekkel, szavakkal, segítséggel, vagy anyagilag támogatott. Felsorolni sem tudnék mindenkit… Hálás vagyok a családomért, a régi és új barátokért, minden testvérért, és az Úr jelenlétéért. Bár vannak nehéz időszakok, de az Ő jelenléte mindig biztos pont, ami átsegít a hullámvölgyeken.

Röviden, ami a baleset óta történt velünk:

A biztosító kifizette a lakáshitelünket, így végre van saját otthonunk. Mivel 70 éves, volt mit felújítani benne, de lassan a végére érünk (a kereteinknek is). A gyermekeknek találtunk megfelelő iskolát (ének-zene tagozat) és óvodát, kiváló pedagógusokkal, akiknek célja EMBER-t nevelni. A Szolnoki Gyülekezetben igazi közösségre leltünk, mellette az Új Advent Kórustársaságban és a Fiatalok Jézusért Konferencia szervezésében vagyok aktív. Angol tanulásba kezdtem januárban (ez a nyelv még hiányzik), és jelentkeztem a Szolnoki Főiskola szeptemberben induló 7 féléves képzésére. Így olyan végzettséget, tudást szerezhetek, amivel hosszabb távon is gondosodni tudok majd a család jövőjéről. Biztosan nem lesz egyszerű, de szükséges önállóan lábra állnunk.

Köszönjük, hogy a Testvéreink vagytok, csodálatos dolog ebbe a nagy Családba tartozni!

 

Ócsainé Bartalos Klára, és a gyerekek: Jázmin, Zsani, Lora és Ármin