Bejegyzés

Könyvtárat neveztek el egy adventistáról

Július 25-től Pilisszántó könyvtára immár Kormos Sándor nevét viseli. Az ünnepélyes keretek között megrendezett névadó esemény egyszerre volt fájdalmas és örömteli, hiszen Sándor idén márciusban távozott közülünk. Neve ugyanakkor örökre összefonódott a magyarországi szlovák nemzetiség kultúrájával.

Sándor kimagasló és példaértékű tevékenységet végzett ebben a gyökereit semmibe vevő, romboló világban. Tagja volt a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének, a L’udové noviny hazai szlovák hetilap szerkesztőségének, valamint tanított a budapesti és a békéscsabai szlovák iskolában. Emellett hosszú évekig dolgozott az Etnikum Tankönyvkiadóban. Költőként és műfordítóként rengeteg verset szerzett. Műveit olvasva elmondható róla, hogy kiválóan forgatta a tollat magyarul és szlovákul egyaránt. Összesen hat önálló kötetet adott ki. Sándor a szavak világán kívül a zenében is otthonosan mozgott. A „F santofském, Pilíši” (A szántói Pilisben) c. népdalgyűjtemény 360 szlovák népdalt dolgoz fel, melyekből a névadó rendezvényen elhangzott néhány, a helyi hagyományőrző kórus előadásában. Vezette a békéscsabai szlovák iskola mandolinzenekarát, a budapesti iskolában gitárszakkört tartott, továbbá Pilisszántón és Piliscséven tanított gyerekeket gitározni. Az utolsó tanítványa is fellépett a rendezvényen. Nemhiába írta róla költőtársa, Králik Aladár: „Kormos Sándor kétségtelenül a legsokoldalúbb, nyugtalan szívvel és átható értelemmel megáldott magyarországi szlovák költő.”

Sándor kulturális tevékenysége mellett a Hetednapi Adventista Egyház Zuglói Gyülekezetének aktív tagja volt. A település polgármestere és egyben az esemény házigazdája, Csicsmanczai Tamásné a Zuglói Gyülekezetet is meghívta. A gyülekezet lelkészi köszöntővel, verssel és Sándor egyik zenei szerzeményének bemutatásával járult hozzá az ünnepséghez. Sándor minden újszülöttnek írt „babazenét”, melyet a gyerekbemutatón hallgatott meg a gyülekezet. Mély bibliaismeretével és sajátos humorával különleges légkört teremtett a szombatiskolákon. Hamisítatlan kovászos uborkáját a közös ebédek elmaradhatatlan köreteként tartotta számon a gyülekezet.

Sándor minden adventista számára követendő példa, hiszen talentumaival egy kis közösséget gazdagított, önzetlenül. Egy helyi nemzetiségi kultúra virágzik még évekig neki köszönhetően. A pilisszántói közösség hálája jeléül egy könyvtár őrzi tovább mindazt, amit Sándor képviselt egész életében.

Ősz-Farkas Ábel, történelem-könyvtár tanári szakos hallgató