Szerző:

Keveset tudunk Habakukról azon kívül, hogy Jeremiás kortársa volt és Izráel vallási hagyományaiban mélyen gyökerezett, erős hitű ember. Feltételezhető, hogy Náhum, Sofoniás, Jóel társprófétája volt.  ­Nevének jelentése: "Khöbakkuk" = "keblére szorított".

Időpont:

A babiloni támadás megjövendölése (1 :6) azt jelzi, hogy Habakuk vagy Jósiás uralkodásának (Kr. e. 640-609) vége felé, vagy Jójákim uralkodásának (609-598) elején élt Júdában. A próféciát általában valamivel a kárkemisi csata (605) elé vagy után teszik, amikor az egyiptomi erőket, akik a legutolsó asszír király segítségére vonultak fel, szétverték a babiloniak Nabupolasszár és Nabukodonozor veze­tésével, s egészen az egyiptomi határig üldözték őket (Jer 46). Habakuk, mint Jeremiás is, valószínűleg megélte próféciájának kezdeti beteljesedését, amikor a babiloniak 597-ben megtámadták Jeruzsálemet.

Üzenet:

A prófétai írások között Habakuk könyve abban egyedülálló, hogy nem tartalmaz Izráelnek szóló jövendölést. Inkább a próféta és Isten közötti párbeszéd. (Jónás könyve, bár elbeszélés, az Úr és egy prófétája közötti konfliktus történetét mutatja be.) Az első két részben Habakuk Istennel vitatkozik azokon a dolgokon, melyek számára nemcsak kifürkészhetetlenek, hanem igazságtalannak is látszanak. Miután választ kap, gyönyörű hitvallással felel (3. rész). Az Istennel való küzdelem leírása azonban nem pusztán egy személyes napló részlete, mely valamilyen módon nyilvánosságra került. Izráelnek készült. Kétség kívül a hívőket képviselte Júdában, akik azon küszködtek, hogy megértsék Isten útjait. Isten válaszai ezért mindazoknak szóltak, akik osztoztak Habakuk aggasztó kételyeiben. Habakuk vallomása pedig közösségi megnyilvánulás lett ­amint azt a liturgiai jegyzetek mutatják.

Habakukot megzavarta, hogy míg gonoszság, viszály és elnyomás uralkodott Júdában, Isten látszólag semmit nem tett. Amikor megtudta, hogy az Úr valamire készül a "kegyetlen" babiloniak által (1 :6), értetlensége csak fokozódott: Isten, akinek "tisztább a szeme, hogysem nézhetné a gonoszt" (1: 13), hogyan lehet, hogy ilyen népet "ítéletre rendel" (1: 12) egy "nála igazabb" (1: 13) népen? Isten világossá teszi, hogy a romlott pusztító végül maga is elpusztul. A végén Habakuk megtanulja, hogyan kell megnyugodni Isten végzéseiben és cselekvését imádó lelkülettel kivárni.

Irodalmi sajátosságok:

A szerző világosan és érzelemdúsan írt, és több emlékezetes kifejezést is megfogalmazott (1:1,4,14,20; 3:2,17-19). A könyv népszerű volt a két Szövetség közötti időszakban; első két fejezetéről teljes magyarázatot találtak a holt-tengeri tekercsek között.

Szerkezet:

I.                    Cím (1:1)

II.                 Habakuk első panasza: Miért járhat büntetlenül a gonosz Júdában? (1:2-4)

III.               Isten válasza: A babiloniak fogják megbüntetni Júdát (1 :5-11)

IV.              Habakuk második panasza: Egy igazságos Isten hogyan használhatja az istentelen Babilont a nála igazabb nép megbüntetésére? (1: 12-2:1)

V.                 Isten válasza: Babilon is megkapja büntetését, a hit pedig jutalmát (2:2-20)

VI.              Habakuk imája: Miután kéri Isten haragjának és kegyelmének kinyilvánítását (ahogyan azt a múltban látta), az Istenbe vetett bizalom és öröm hitvallásával fejezi be (3. rész)

Kovács-Bíró János