Sofóniás 
		könyve                
		
		 Címe:
		
		Sofóniás könyve (Károly f.), Szofóniás 
		(Szent István társ.), Zofóniás (Magyar Biblia Tanács f.), 
		
		A héber kánonban cöfanjáh. 
		Jelentése: Jahve elrejt, vagy az Úr megőrizett. 
		
		Hasonló képzésű név (cöfanbacal) az 
		ÓSZ-en kívül is előfordul. Általunk használt formája a LXX átírásán 
		alapul. 
		
		Szerzője és keletkezési ideje:
		
		Könyvének címiratán (Zof 1,1) kívül 
		többször nem fordul elő a neve, próféciájában életrajzi utalás nincs. A 
		próféta négy nemzedékre visszanyúló családfája Ezékiás nevével zárul. 
		Időileg lehetséges, hogy ez az Ezékiás, más változat szerint Hiskiás, 
		azonos Júda királyával, aki 725–697 közt uralkodott. A feltevés 
		valószínűségét erősíti az is, hogy ez a prófétai könyvfelirat a 
		többiétől eltérően (Ésaiás, Hóseás, Jóel) nem az atya, hanem a dédapa 
		nevéig, Ezékiásig megy vissza, ami nem volna indokolt, ha nem a király 
		Ezékiásról van szó.
		
		Sfóniás próféta a könyv felirata szerint 
		Jósiás király idejében (639–609) prófétált, próféciájának tartalmából 
		következtetve még a 621-i kultuszreform végrehajtása előtt, tehát Jósiás 
		kiskorúsága idején. 
		
		 
		
		Témája:
		
		A próféta elsősorban vallási és 
		társadalmi romlás miatt hirdeti Júda és Jeruzsálem ellen az Úr ítéletét. 
		Vallási romlás, hogy az Úr igaz imádása helyett és mellett még a szent 
		helyen, a templomban is folyik kanaánita Baál kultusz, gyakorolják az 
		Asszíriából politikai érdekekből átvett csillagimádást, sőt hűségesküt 
		tesznek az ammoni Molok bálvány előtt is. Ez a szinkretizmus utálatos és 
		tűrhetetlen az Úr előtt.
		
		De az Úr tiszta és egyedüli tiszteletének 
		megromlása mellett a hit belső megüresedése is bekövetkezett. A Manassé 
		békés, de asszírbarát uralkodásának kétes értékű anyagi jóléte 
		megerőtlenítette az atyák vallásos örökségéhez való hűséget. A hit 
		meggyengülésével együtt eltűnt a hit erkölcse is, s a jog és igazság 
		gyakorlása helyett erőszakoskodás, anyagiasság, nyerészkedés rontotta 
		meg a közéletet. Az Úr leleplezi ezt a romlást és hűtlenséget, s a 
		vétkeseket elragadja a föld színéről. Haragja feltartóztathatatlan 
		természeti és nemzeti katasztrófákban lesz nyilvánvalóvá. Haragja 
		bekövetkezésének napja közel van s a megsemmisítő ítéletet sem a vitéz 
		harcosok, sem az erős várak, sem az ezüstjükben, aranyukban bizakodó 
		gazdagok nem kerülhetik el. Az isteni haragnak azonban nem a végleges 
		megsemmisítés a célja, hanem az, hogy az ítélet után legyen Istennek 
		tetsző, tiszta ajkú nép, amely az Urat imádja. Az Úr az ítélet után 
		király lesz a Sionon, s szabadításával népe között marad.
		
		 
		
		Tanulság:
		Isten ítéletei 
		senkit sem kímélnek. Ha a szív elfordult Istentől, akkor sem társadalmi 
		áldás, sem gazdagság, sem tanultság nem szolgálhat oltalomként az Isteni 
		büntetés ellen. Isten ítélete azonban sohasem önkényes, ahogy csak a 
		bűnösök érzik, hanem tökéletességének és igazságának kifejezései. 
		
		Luther így 
		értékelte: „Ámbár kispróféta, mégis többet beszél Krisztusról, mint sok 
		más nagy próféta!”
		
		Sofóniás 
		világossá tette, hogy jelenlegi állapotában senki sem alkalmas arra, 
		hogy az Úr különválassza a bűnösöktől, a még hívő maradéknak is 
		mélységes megtérésre van szüksége. Üzenetében bemutatta az 
		életszentségnek azt a magas színvonalát, amit kinek-kinek el kell érnie 
		ahhoz, hogy Isten a maradékhoz sorolja és megoltalmazza az ítélet 
		idején. Könyvében ez a felhívás a csúcspont, a legfőbb lényeg:
		
		"Térjetek 
		eszetekre s eszméljetek fel, ti arcátlan nemzet, mielőtt szülne a végzés 
		(mint a polyva, száll tova az a nap!); míg rátok nem jön az Úr 
		haragjának tüze, míg rátok nem jön az Úr haragjának napja! Keressétek az 
		Urat mindnyájan e föld alázatosai, akik az ő ítélete szerint 
		cselekesztek. Keressétek az igazságot, keressétek az alázatosságot: 
		talán megoltalmaztattok az Úr haragjának napján!" 
		(Sof. 2:1- 
		3)
		
		 
		A könyv vázlata
		A) Ítélethirdetés a) 
		Júda (1,2-2,3), b) idegen népek (2,4-15) ellen.
		B) Ítélethirdetés a) 
		Jeruzsálem (3,1-7), b) a népek ellen.
		C) Üdvígéret a) a 
		népeknek (3,9k), b) Izráelnek, Jeruzsálemnek (3,11-20).
		Másik lehetséges 
		felosztás: a) Ítélethirdetés Júda ellen (1,2-2,3). b) Ítélethirdetés 
		idegen népek ellen (2,4- 15). c) Üdvpróféciák.
		
		Szőllősi Árpád ifj. december 11.