Az egyházterületi elnök az egyházterületi bizottsággal tanácskozva irányítja az egyházterület munkásait és azok különböző tevékenységét. Az ő kötelessége az, hogy tájékoztassa a munkásokat a bizottság terveiről és célkitűzéseiről, és biztosítsa azok együttműködését e tervek megvalósításában. Az elnök tanúsítson különleges érdeklődést az egyházterületén folyó evangelizációs munka támogatása iránt, és tegyen meg minden tőle telhetőt, hogy buzdítsa a munkásokat az állandó lélekmentő munkára. Tevékenyen vegyen részt a fiatalok szolgálatba hívásában és kiképzésében. Az egyházterület osztálytitkárokat is alkalmaz, hogy gondozzák egyházunk munkájának fontos ágazatait.

Minden egyházterületi munkás – lelkész, bibliamunkás, osztálytitkár stb. – az egyházterületi bizottság irányítása alatt áll. Az egyházterülettől kapják kinevezésüket, és azoknak tartoznak felelősséggel – nem pedig valamelyik gyülekezetnek az egyházterületen. A gyülekezetek kérhetik egyházterületi dolgozók szolgálatát vagy segítségét az egyházterületi elnöktől, de minden esetben az egyházterületi bizottság adja a kinevezést. Az egyházterületi bizottság kiküldhet munkásokat bizonyos gyülekezetekbe, de ha úgy dönt, szabadon el is helyezheti őket. A munkás vagy a gyülekezet kérheti az egyházterület bizottságát, hallgassa meg a munkaterületről való áthelyezéssel kapcsolatban. A bizottság az egész egyházterület érdekeit figyelembe véve alaposan megfontolja a kérést, és a döntést ennek alapján hozza meg.

Amennyiben a helyzet úgy alakulna, hogy a munkás megtagadja a bizottsággal való együttműködést, és nem hajlandó a döntéssel összhangban dolgozni, ezt a magatartást fegyelemsértésnek kell tekinteni, és ezek szerint kezelni. A munkás semmilyen körülmények között nem fellebbezhet a gyülekezethez az ilyen döntés miatt. Egyházterületi fenyíték alá esik minden gyülekezet, ha ilyen körülmények között a munkást támogatja.