Ha egy tag bűnbe esik, komoly erőfeszítést kell tenni megmentésére. „Ha a vétkező bűnbánatot gyakorol, és aláveti magát Krisztus fegyelmének, új lehetőséget kell kapnia. De ha nem is bánja meg bűnét, és nem is jön vissza a gyülekezetbe, Isten szolgáinak akkor is munkálkodniuk kell érte. Buzgón igyekezzenek bűnbánatra vezetni őt! Legyen bármilyen súlyos a bűne, ha meghajlik a Szentlélek késztetésére, és bűnét megvallva, azt elhagyva bizonyságát adja bűnbánatának, meg kell neki bocsátani, és vissza kell fogadni. Testvérei bátorítsák őt a jó úton, és úgy bánjanak vele, mint amilyen bánásmódot ők is szeretnének, ügyelvén magukra, nehogy ők is kísértésbe essenek" (Testimonies 7. kötet, p. 263.).

„Egyre közeledünk az ítélethez, azért legyen tiszta a kezük és szívük azoknak, akik a figyelmeztető üzenetet viszik a világnak! Legyen élő kapcsolatuk Istennel! Gondolataik legyenek tiszták és szentek, lelkületük folt nélküli, testük, lelkük és értelmük legyen tiszta áldozat Istennek, mert különben nem fogadja el őket" (Testimonies to Ministers, p. 426.).

„Azonnal foglalkozni kell a gyülekezetben a bűnnel és a bűnössel, hogy a bűn másokat meg ne fertőzzön. Az igazság és a tisztaság megkívánja, hogy alaposan megtisztítsuk a tábort az Ákánoktól. A felelősségteljes tisztségben lévők ne nézzék el a bűnt testvérüknél! Mutassák meg neki, hogy vagy elhagyja bűnét, vagy nem lehet tagja a gyülekezetnek!" (Testimonies 5. kötet, p. 147.).

Súlyos bűnök esetén gyülekezeti fegyelmi intézkedést kell foganatosítani. Ez kétféleképpen történhet:

1. Fenyíték megszavazásával.

2. A gyülekezeti tagság megszüntetésének megszavazásával.

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a gyülekezet nem tartja olyan súlyosnak a vétséget, hogy a legkomolyabb következményt, a vétkes tag gyülekezeti tagságának megszüntetését érvényesítse, de ahhoz elég komoly lehet az ügy, hogy a gyülekezet kifejezze rosszallását. Ezt fenyíték megszavazásával teheti meg.

A fenyítéknek kettős célja van:

1. A gyülekezet kifejezi általa a súlyos vétség miatti rosszallását – amely szégyent hozott Isten ügyére.

2. Ezzel tudatosítja a vétkezőben, hogy meg kell változtatnia életét, viselkedését meg kell reformálnia; a gyülekezet kegyelmi-, illetve próbaidőt biztosít neki, ezalatt megteheti ezeket a lépéseket.