40 éves az Advent Kamarazenekar

Március 11-én a Terézvárosi Gyülekezetben emlékeztünk meg az Advent Kamarazenekar megalakulásának 40. évfordulójáról. A zenekar nem új kezdeményezés volt, hanem folytatása annak a szolgálatnak, amelyet előttünk testvéreink folyamatosan életben tartottak: az istentiszteleten és a gyülekezet falain kívüli bizonyságtétel zene útján. 

A zenekar tagjai kezdetben középiskolában, főiskolán és a Zeneakadémián tanultak, hozzájuk csatlakoztak zenét szerető testvérek és sokan ismerőseink közül. Az előadott művek között voltak gyülekezeti énekeink, ezek feldolgozásai, továbbá gyöngyszemek a klasszikus zene világából. Uniónk rendezvényein folyamatosan részt vettünk, kórustalálkozóknak, zenei táboroknak rendszeres résztvevői voltunk. Az ATF Egyházzenei Tanfolyamán több testvérünk tanított különböző tantárgyakat, hogy gyülekezeteinket segítsünk zenei szolgálatukban. Európa számos országában megfordultunk, az egyik legjelentősebb esemény volt 1995-ben a hollandiai Generálkonferencia, ahol az unió által küldött énekkarral együtt a magyar küldöttség nyitotta meg a konferenciát. Ezen kívül még tíz alkalommal volt lehetőségünk a konferencia rendezésében zenei szolgálatra.

A március 11-ei ünnepélyes istentiszteleteken minden zenei szolgálatot zenekarunk látott el. Délelőtt a közös énekeken túl három művet szólaltattunk meg:

  • Corelli: Templomi szonáta Op. 1. Nr 10.
  • Az Énekeskönyv Bizottság az új énekeskönyvbe előkészítette a Ti égiek kezdetű éneket, amely a Seventh-day Adventist Hymnal lapjain olvasható. Ezt az éneket mutatta be a zenekar, a gyülekezet is ez alkalommal tanulhatta meg.
  • Egy gyülekezeti énekünket – Ha szívemben (Hitünk énekei, 267) – zenekari feldolgozásban hallhattunk.

Pörneki Attila testvér, a Zenei Osztály vezetője hirdetett Igét, Aktív várakozás címmel. Elmondta, hogy a jelek teljesedése sürgetőleg hat; időszerű Mk 13:33 verse: Figyeljetek, vigyázzatok és imádkozzatok! Ne elégedjünk meg azzal, hogy ismerjük Isten üzenetét. Felhívás hangzott el, hogy minden tag kapcsolódjon be a munkába. Ez a zenei szolgálatot is érinti: ügyelnünk kell, hogy soha ne adjunk fel a méltóság és fennköltség kiváló elveiből, amelyek Krisztus második eljövetelére a népet felkészítő üzenetünket jellemzik. A hallgatót vezesse Jézushoz, aki az út, az igazság és az élet. Minden előadás gondosan szervezett, megtervezett legyen.

Délben a zenekart gazdagon terített asztallal várta a gyülekezet.

A délutáni istentiszteleten néhány diával futottunk végig az eltelt negyven esztendőn. A felcsendülő művek voltak: Vivaldi: Il cardellino; J. S. Bach: d-moll kettősverseny, BWV 1060, 1. tétel; Mért ne zengném én az Istent – Reményi Attila feldolgozásában.

Pörneki testvér igehirdetésében 2Kor 3:2–5 és 17–18 versei alapján szólt arról, hogy bármit teszünk, mindent hálaadással és Isten dicsőségére tegyünk. Urunk tervet készített. Ezt a tervet könnyű megérteni, de nem könnyű megvalósítani. Ha követjük ezt a tervet, otthonunkban, az iskolában, munkahelyünkön életünk gyümölcsöző lesz.

Hálásak lehetünk Megváltónknak ezért a szép napért. Törekedjünk arra, hogy Isten dicsőségét zenei szolgálatunk is visszatükrözze.

Az istentiszteletek a Terézvárosi Gyülekezet honlapján megtekinthetők.

Fekete István