Gyermeknap Újbudán
Különleges szombati alkalmat tartottunk március 1-én Újbudán. Évente legalább egy olyan istentiszteletet szervezünk, ahol a gyermekeké a főszerep, és bár minden istentisztelet középpontjában Isten kell, hogy álljon, jó dolog időről időre, ha a legkisebbek ízlése és nyelvezete szerint tesszük ezt meg.
Az alkalom a fény témája köré szerveződött. Igyekeztünk az egész gyülekezet számára különböző színű és árnyalatú fényekkel (vagy éppen azok hiányával) érzékeltetni, milyen fontos a világosság az életünkben, és ahogy az igehirdetésben is hallottuk, nem véletlenül mondta Jézus saját magára is, hogy a világ Világossága, valamint nekünk is ezt a szerepet jelölte ki – hogy világítsunk embertársainknak. Egyfelől van tehát egy Fény, amit követünk, és van egy, amivel mi magunk mutatunk utat másoknak.
Ezt szerettük volna kreatív formában átadni elsősorban a gyerekeknek, de meggyőződésünk, hogy nem csak ők élvezték ezt a rendhagyó alkalmat, és Isten áldása átjárta az egész közösséget általa.
Délután a programot interaktív formában folytattuk a gyerekekkel. A teremtéssel kezdve és az új földdel bezárólag olyan bibliai történeteket és igéket idéztünk fel, melyekben megjelenik a fény és világosság. Mit tanít egy petróleumlámpa Istenről és a közösségről? Mi a hasonlóság a látható és láthatatlan fény, illetve a látható és láthatatlan szeretet között? Milyen a látható szeretet? Melyek a szeretet nyelvei? Ezekre a kérdésekre mind választ kaptunk a délután során. Végül, amikor cselekvő szeretetre és szolgálatra bátorítottuk a gyermekeket, ők készségesen válaszoltak. Záróakkordként egy látványos kísérlettel szemléltettük, ahogyan a Biblia betölt minket fényével, majd ezt a fényt hogyan adhatjuk tovább ismerőseinknek.
Bízunk benne, hogy mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek számára sokáig emlékezetes marad ez a különleges nap.
Szabó Imola és Ócsai Boldizsár
