Tanulságok a vezetésről a 62. Generálkonferenciai Ülés fényében
„Ha gyorsan akarsz menni, menj egyedül. Ha messzire akarsz jutni, menj másokkal együtt.” – ezzel az afrikai közmondással jellemezte G. Alexander Bryant, az Észak-amerikai Divízió elnöke a 2025-ös Generálkonferenciai Ülés egyik kulcsgondolatát: a közösségi vezetés, az együtt gondolkodás és a mentorálás jövőformáló erejét.
Az esemény, amelyet július elején tartottak az Egyesült Államokbeli St. Louisban, a szokásos szabályzók, kézikönyvek, beszámolók megszavazása mellett a világméretű Adventista Egyház vezetői arculatának és működésmódjának lényeges átrendeződését is hozta.
Miközben sokan nyugdíjba vonultak – köztük a 75 éves Ted N. C. Wilson, korábbi GK-elnök is –, az új elnök, Erton Köhler személyében egy fiatalabb, 57 éves vezető került az egyház élére. De nemcsak az életkor változott. A vezetés stílusa, összetétele és hangvétele is új szakaszt nyitott.
Együttműködésre épülő vezetés
„Nem vagyok az egyház pápája. Lelkipásztor vagyok. A mi vezetésünk nem hierarchikus – nem arról van szó, hogy eldöntünk valamit, és azt mindenkire ráerőltetjük” – mondta Köhler, utalva az egyházszervezet különböző szintjeire és hatásköreire. „Tiszteletben tartjuk ezeket a hangokat. Javaslatokat kapunk a különböző szervezeti szintekről, megbeszéljük őket; közösen tárgyaljuk meg, hogyan valósítsuk meg. Az én feladatom az, hogy ezt a kirakóst pozitív módon egyben tartsam” – fogalmazott Köhler az interjúban (AP News, 2025. július 3.).
Ez az őszinte és közvetlen megnyilatkozás jól tükrözi azt a szemléletet, amely az egész ülést áthatotta: az autoriter irány helyett a részvételi, dialógusra épülő vezetési stílus előretörését. Az új elnök világossá tette, hogy vezetőként meghallgatni akar, odafigyelni, megérteni és összekötni – és ez már az ülés során a gyakorlatban is érvényesült.
A fiatalabb generációk bekapcsolása
A vezetés látványosan fiatalodott. A divíziók, osztályok és a Generálkonferencia új vezetőinek egy része 40-es, 50-es éveiben jár. Ez részben természetes generációváltás, de ugyanakkor tudatos döntés is: teret engedni azoknak, akik már hosszabb ideje szolgálnak, széleskörű nemzetközi tapasztalatokkal rendelkeznek, de eddig nem kaptak lehetőséget a felsőbb vezetésben. A fiatalabb generáció energiája, kreativitása és misszió iránti szenvedélye kulcsfontosságú, ha a jövő egyházát akarjuk építeni.
A változások azt mutatják, hogy az egyház a múlt tapasztalataira és a jövő lehetőségeire egyszerre kíván figyelni.
Nők a vezetésben – több mint szimbolikus lépés
Történelmi mérföldkő, hogy a Lelkészegyesület (Ministerial Association) egyik helyettes vezetője most először nő lett – egy olyan döntés, amely elismeri a szolgálatban álló több ezer női lelkész (segéd [licenced] és meghatalmazott [commissioned]), valamint felszentelt (ordained) presbiter és gyülekezeti vezető szerepét világszerte. „Nagyobb jelenlétet érdemelnek a vezetésben”, és „a hangjukat hallatni kell” – mondta Köhler. (ANN, 2025. július 5.)
Az újonnan megválasztott női alelnökök, elnökségi tagok, osztályvezetők és helyettesek megválasztása mögött egy világos teológiai és missziói felismerés húzódik: a szolgálatra elhívás nem nemhez, hanem lelki ajándékhoz kötött.
Mentorálás és átörökítés – a jövő formálása
Az egymást követő generációk közötti tudás- és szemléletátadás egyre tudatosabb formában jelenik meg az egyházban. A mentorálás az egyéni barátságokon túl intézményesült formában is jelen van: képzések, programok, intergenerációs kezdeményezések révén. „A mentorálás azt jelenti, hogy mások mellett járunk, megosztjuk a tapasztalatainkat, bátorítunk, meghallgatunk – és felhatalmazzuk őket arra, hogy bátorsággal és könyörülettel szolgáljanak.” – fogalmazott G. Alexander Bryant (nadadventist.org, 2025. július 6.).
Ez a szemlélet különösen fontos abban az időszakban, amikor sok tapasztalt vezető távozik – és amikor helyet adnak az újaknak, közben hatalmas szükség van a hidak építésére az örökség és az innováció között.
Tanulságok számunkra
A Generálkonferencia 62. Ülése St. Louis-ban világosan jelezte, hogy az Adventista Egyház vezetése új szakaszba lépett. Az egység megőrzése, a fiatalok és nők bevonása, az együttműködésre épülő vezetés és a mentorálás hangsúlyozása tudatos válasz korunk kihívásaira. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a vezetés nem válhat egyházi hatalmi kérdéssé, hanem elsősorban lelkület és lelkiajándék kérdése kell legyen. És ebben a lelkületben felfedezhetjük Jézus szavát: „Tudjátok, hogy a népek felett zsarnokoskodnak fejedelmeik, és vezetőik hatalmaskodnak rajtuk. De közöttetek ne így legyen, hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok, és aki közöttetek első akar lenni, az legyen a rabszolgátok. Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért” (Mt 20:25–28).
Ócsai Tamás
unióelnök
Fotó: Melvin Labajo Donadelle Jr/AME (CC BY 4.0)
