A közel-keleti konfliktusok fokozódása és a bibliai próféciák kapcsolata
A Közel-Keleten zajló ellenségeskedések és az iráni konfliktus növekedése láttán sokakban felvetődik a kérdés: Vajon a bibliai Armageddon küszöbén állunk? Sok elmélet kering a történések körül: némelyik jobb, mint a Star Trekben vetített sci-fi-film. A próféciák alaposabb ismerete azonban óvatosságra int a gyors elméletgyártással szemben.
Mit kezdjünk tehát a Közel-Kelet egyre terjedő háborújával? Úgy gondolom, óvatosnak kell lennünk a kijelentésekkel. Még csak a konfliktus elején járunk, és kevés a megbízható információ. Sokan propaganda-háborút folytatnak, amelynek célja a másik fél bűnösként való feltüntetése. Megint mások összeesküvés-elméletek gyártására használják az információhiányt.
Tulajdonítsunk neki prófétai jelentőséget? Semmiképp ne úgy, mint „Armageddon”. A Jelenések 16-ban található baljós nyelvezet célja, hogy emlékeztessen bennünket Babilon bukására, amikor a perzsa tábornok, Kürosz kiszárította az Eufráteszt, és bevonult a város falai alá. Az „Armageddon” szó, amely szó szerint „Megiddó hegyét” jelenti, egy szó szerinti völgy emlékeit idézi fel Izrael északi részén, amelyet három kiemelkedő hegy határol: (1) a Kármel, ahol Illés szemben állt Baál papjaival, (2) a Gilboa, ahol Saul egy szeánszon vett részt Én-Dorban, és (3) a Tábor, amely a hagyomány szerint a megdicsőülés helyszíne volt.
János a múltat használja fel, hogy valami fontosat mutasson nekünk a jövőről. Ha jól azonosítjuk a hegyeket, azok minden bizonnyal az utolsó napok témáira utalnak. Ha az Armageddon szinte biztosan a Kármel lenne, az igazság és a tévelygés közötti végső összecsapás helyszíne, ahol tűz száll alá az égből.
Ez azonban nem egy szó szerinti fizikai csatát ír le tankokkal és repülőgépekkel. A Jelenések 16:14 azt mondja, hogy az egész világ érintett, és bár ez ma már lehetséges egy völgyben, hiszen ma már nagy hatótávolságú drónok harcolnak a hatalmak „képviselőiként”, mégsem ez tűnik a legésszerűbb értelmezésnek.
A prófécia és annak magyarázata nem a jövő részletes megjövendöléséről szól, mint inkább arról, hogy felismerjük azt és megértsük, amikor megtörténik. Az előrejelzés szinte mindig vesztes játék – sok évtizednyi téves izgalom áll mögöttünk.
Amíg a háború dúl, az elsődleges felelősségünk nem változott: az evangélium missziója marad a legfőbb feladatunk. Figyeljünk a világ eseményeinek alakulására, de ne hagyjuk, hogy ez felemésztő szenvedéllyé váljon. Ne hagyjuk, hogy elvonja a figyelmünket az elveszettek keresésétől és megmentésétől. És bármit is teszünk, emlékezzünk Jézus szavaira, amikor a második eljövetelre mutatott előre: „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek” (Jn 14:1).
Az előttünk álló hetekben gyászolni fogjuk a háború hihetetlen kegyetlenségét, és joggal fejezzük ki mély megdöbbenésünket, hogy az emberiség nem képes megoldani legsúlyosabb problémáit – de az utolsó napok eseményeitől való félelemnek nincs helye.
„Amikor pedig ezek elkezdődnek, egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok” (Lk 21:28).
Érdemes tájékozódni. Érdemes kellő távolságot tartani a nyilvánosság felé közölt információktól. Érdemes téves értelmezések helyett az adventista bibliaértelmezésre támaszkodni az „Armageddonra” nézve. Érdemes mindenekelőtt kitartani a misszióban!
A szemle forrása: https://adventistreview.org/lifestyle/arts-culture/culture-arts-culture/is-this-armageddon/
Kiemelt kép: Ai
A szemle írója: Henter Zsombor
