Október 12. és 14. között a Michnay László Cserkészcsapat megtartotta őszi csapatportyáját Gyulán. – Általában így kezdődik egy beszámoló. Jelen esetben viszont ezzel több gond is van. Mert az olvasó azonnal felteszi magában a kérdést: Mi az a cserkész? És mi az a portya? Hogyan jön ide Michnay László? Egyáltalán mi köze van egy adventista lelkésznek a cserkészethez? Ahhoz, hogy beszámoljunk erről a számunkra fontos eseményről, előbb tisztázzuk a fentebb leírt kérdéseket.
Mi is a cserkészet? A cserkészet egy világszéles, ifjúságnevelő mozgalom, amely önkéntes, pártpolitikától mentes, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint vallási meggyőződéstől független, de vallásos ifjúsági mozgalom. Nem csak fiúknak való, nem pusztán úri móka, és legfőképp nem tartozik egyik egyházhoz sem, holott ez a kép él, élhet sokakban. Ja, és mi nem árulunk sütit! 🙂 Egyházunkban is már régóta jelen van, több volt, illetve jelenleg aktív egyházi vezetőnk is rendelkezik „cserkészmúlttal”. A Gyülekezeti kézikönyv ezt írja a cserkészetről: „Ebben a környezetben a gyerekek jól befogadják a lelki dolgokat. A cserkészet kiválóan bizonyította lélekmentő befolyását.” A cserkészet tehát olyan mozgalom, ami egyben kiváló missziós lehetőség is!
Magunkról csak annyit, hogy a Michnay László Cserkészcsapat immár 26 éves múltra tekint vissza. Miért kell a cserkészcsapatnak egy név, és miért éppen Michnay László? A cserkészcsapatok megalakulásukkor mindig választanak nevet maguknak. Általában egy személyét, egy olyan emberét, akinek élete és munkája példaértékű lehet az utána következő generációknak. Mivel mi adventisták vagyunk, egyértelmű volt, hogy egy adventista ember legyen a csapatunk névadója. Jelen pillanatban kis hazánkban három olyan adventista cserkészcsapat működik, amik egy-egy adventista „hithősünk” nevét viselik: a Huenergard János Frigyes, a Michnay László és a Kubinyi Zoltán cserkészcsapatok.
A nyári táborunkon kívül, ami 8-10 napos erdei táborozást jelent nomád körülmények között, mi minden évben két alkalommal – ősszel és tavasszal – szoktunk tartani egy-egy csapatportyát. Ez azt jelenti, hogy összejövünk két-három napra, közösséget építünk, illetve ápolunk, kirándulunk, de tanulunk, és persze játszunk is, ugyanis a cserkész nevelési módszer egyik alappillére a játékosan cselekedve tanulás, nevelés.
A csapatunk idei, őszi portyája Gyulán került megrendezésre október 12–14. között. Mivel nem egy helyen lakunk, így ritkán találkozunk. Ezek a portyaalkalmak viszont jó lehetőségek, hogy újra láthassuk egymást, megosszuk élményeinket. Ezen az alkalmon is lehetőségünk nyílt sok-sok beszélgetésre, újra – ha csak képekben és gondolatban is, de – átéltük a nyári tábori élményeinket, énekkel szolgáltunk a Gyulai Gyülekezetben a helyi közösség őszi hálaadó istentiszteletén, megtekintettük Gyula város nevezetességeit tájékozódós-QR-kódkeresős és olvasós állomáspontokon feladatmegoldós, játékosan tanulós módszerrel, valamint csillagászati távcsővel nézhettünk meg égitesteket, és egy előadást hallgattunk meg a csillagászatról. Ezt az utóbbi két programot mindenki nagyon élvezte, kicsitől nagyig egyaránt.
Szeretnénk itt és így is megköszönni a Gyulai Gyülekezetnek, hogy a portyánk megrendezéséhez helyet biztosítottak számunkra! Igaz, rövid volt ez az idő, de jó volt újra együtt lenni, mindenki élményekkel gazdagon térhetett haza azzal, hogy a mielőbbi találkozás reményében legyen már mihamarabb tavasz.
Hadd fejezzük be beszámolónkat egy cserkészköszöntéssel, ami nemcsak minket, hanem bárki mást is folyamatos aktivitásra sarkallhat a mindennapi életben (is): Jó munkát! A Michnay László Cserkészcsapat nevében:
Tóth Péter
Gyula
Forrás: http://tetinfo.adventista.hu/cikkek/84-cserkeszportya-gyulan
