A Hetednapi Adventista Egyház Családi Szolgálata az Index.hu portálon megjelent „Az önző Én” című írására az alábbi véleményt juttatta el:
„Gratulálunk az éles-látó összefoglaláshoz! A házasság valóban sok változáson ment át az elmúlt évezredekben, és talán sosem szembesült az emberiség olyan sok választási lehetőséggel, a megélésnek akkora szabadságával és az állásfoglalás ránehezedő kényszerével, mint ma.
Az ÉN középpontba kerülésével, amelynek a XX. század termékeny táptalajt nyújtott, a szerelem is individualizálódott. Mindeközben észrevétlenül lebontottuk azokat az ésszerű és védelmező belső és külső útjelzőket, amelyek addig biztonságérzetet, kiszámíthatóságot, stabilitást nyújtottak. Olyan volt a házasság amilyen, de mindenki tudta benne a szerepét, a helyét és volt előtte egy jobbára kiszámítható ‘életpálya-modell’.
Az újonnan megnyert korlátok nélküliség azonban nem a vágyott szabadságot hozta el, hanem a szorongást. A párterapeutákhoz csak több hónapnyi várakozás után lehet időpontot kapni, mert az emberek megoldást keresnek az egyéni szabadságkeresés közben megtapasztalt elidegenedésükre. A pszichés és mentális tünetegyüttesek meghatározása évente bővül újabb definíciókkal.
Mindeközben a nagy pszichológiai iskolák (például a freudi pszichoanalízis) is abból indulnak ki, hogy az ember nem élhet ki minden ösztönös késztetését (amely az ES-ből feltör), hanem van egy felsőbb instanciája (ÜBER-ICH), amely mérlegel és vagy szabad utat enged az ösztönös késztetésnek, vagy pedig utasítja az Ént (ICH) a késztetés átalakítására valami elfogadhatóbb irányba (szublimálás).
Igazából ezt tesszük minden nap az élet számos területén: Ha felbőszít bennünket a másik sávban közlekedő autós, nem toljuk le az árokba, hanem átalakítjuk a késztetéseinket. Ha megtetszik egy termék a boltban, de nincs rá elég pénzünk, nem lopjuk el, hanem gyűjtünk rá. Ha egy ellenszenves ügyfél lép a boltunkba nem hajtjuk el, hanem erőt veszünk magunkon és udvariasan kiszolgáljuk… Miért éppen a házasság lenne kivétel ez alól?
Valójában az érett, lelkileg és érzelmileg kiegyensúlyozott ember ismertetőjele, hogy uralkodni tud az ösztönös késztetésein és ezek formálásával eljut oda, hogy célt és értelmet tulajdonít az életének (hogy egy másik klasszikust idézzünk Frankl személyében).
Keresztény közösségként úgy hisszük, hogy a házasságot, mint Isten által a teremtéskor megalapított intézményt a bűn sok területen megtépázta. A megváltás (aminek egyik fontos állomását éppen ezekben a napokban ünnepeljük), helyre akarja bennünk állítani az összetört isteni képmást és vissza akarja állítani az összetört kapcsolatainkat az eredeti édeni mintára.
Ha az emberi törekvés együttműködik az isteni erőfeszítéssel, akkor ennek látható és mindenki számára örömteli eredményei lesznek.”
(Hetednapi Adventista Egyház Családi Szolgálata)