2020. január 26-án került megszervezésre immár kilencedik alkalommal a keresztény egyházak és a MAZSIHISZ bevonásával a keresztény–zsidó imaóra Budapesten, a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplomban.
Az évről évre visszatérő imaalkalmon a Katolikus, Református, Evangélikus, Ortodox, Baptista, Metodista, Pünkösdi, Unitárius és az Adventista Egyház egy-egy vezetője vesz részt. A Hetednapi Adventista Egyházat Ócsai Tamás unióelnök képviselte.
A kezdeményezés a Keresztény–Zsidó Társaság szervezésében indult, bevonva a társaság munkájában résztvevő felekezeteket, és kimondott célja egymás megértése a közös imádság és párbeszéd jegyében.
A keresztény egyházak közösen átérzik azt a felelősséget, amit zsidó embertársaink felé közvetítenünk kell, miszerint a holokauszt idején komoly mulasztás terhelte a kereszténységet a hallgatás, és jó néhány esetben a cinkos együttműködés miatt. Ennek a történelmi ténynek a hátterén rendkívül fontos, hogy tevőlegesen is kifejezzük: elismerjük, hogy a zsidóság és a kereszténység hite közös alapokon nyugszik, az Ószövetség Istene és az Újszövetség Istene ugyanaz. Ma különösen nagy szükség van arra, hogy hidakat építsünk, hiszen világszerte növekszik a zsidógyűlölet, az antiszemitizmus.
A Hetednapi Adventista Egyház világszerte elkötelezett a más vallási közösségekkel folytatott párbeszéd iránt. Ennek érdekében alapította meg a Generálkonferencia a Nemzetközi Zsidó–Adventista Barátság Központot (World Jewish Adventist Friendship Center), mely „nemzetközi szervezet elkötelezett, hogy munkálja a megbecsülést, párbeszédet, megértést, nevelést és kutatást Izrael és az egyház, különösen a zsidóság és az adventisták között.” A Magyar Unió keretein belül is működik az Adventista–Zsidó Barátság Szolgálat.
Egyházunk jelenléte egy ilyen alkalmon messze túlmutat önmagán, és kifejezi, az adventisták testvérként és barátként tekintenek zsidó embertársaikra. Az egyház távolmaradása pedig azt az üzenetet közvetítené a világ felé: az adventisták nem vállalnak közösséget a holokausztot elszenvedő zsidó felebarátainkkal.
Egyházunk nemzetközi gyakorlata szerint és meggyőződéssel veszünk részt Magyarországon is ezeken az alkalmakon.
Ellen G. White több alkalommal írt a más felekezetekkel való kapcsolatról, párbeszédről és közös imádkozásról:
„Lelkészeink törekedjenek a felekezetek lelkészeivel kapcsolatba kerülni. Imádkozz értük és velük, akikért Krisztus közbenjár. Ünnepélyes felelősség terheli őket. Mint Krisztus hírnökei, tanúsítsunk mély, komoly érdeklődést a nyáj e pásztorai iránt” (6T.78.).
„Alkalmad nyílhat, hogy más egyházakban beszélj. Ezeket az alkalmakat felhasználva emlékezz az Üdvözítő szavaira: »Legyetek okosak, mint a kígyók, de szelídek, mint a galambok«. Ne ébreszd fel az ellenség rosszindulatát vádaskodó beszéddel. Így elzárod az utat az igazság előtt. Világos, rövid üzeneteket kell hirdetnünk. Azonban vigyázz, ne kelts ellenállást… Tartózkodj minden kemény kifejezéstől. Szavadban, cselekedetedben légy bölcs az üdvösségre, mutasd be Krisztust mindazoknak, akikkel érintkezel… Csodálatos eredményeket láthatunk, ha Krisztus lelkületével övezve lépünk munkába” (Evangelizálás. 262.).
Ócsai Tamás
unióelnök
Fotók forrása: Merényi Zita/Magyar Kurír
