Öt évvel ezelőtt alapítottuk a Ker-Songs együttest missziói céllal. Nem titok, hogy egy hiány betöltésére adunk választ: nemcsak nálunk, de általában a többi egyháznál is „hiánycikk” a dicsőítő zenekari műfaj. Erről a számok és a tények is beszélnek: az öt év alatt majdnem 30 helyszínen, több mint 90 dicsőítő alkalmat, illetve koncertet tartottunk, amelyek háromnegyedét meghívások alapján teljesítettük, gyakorlatilag egyiket a másik után. A meghívások nagyobb részét a Zemplén térségéből és azon belül is a Református Egyháztól kaptuk, egy töredékét pedig „hazai pályán” a Hetednapi Adventista Egyháztól, habár szívesen élünk minden lehetősséggel, ami szolgálat. E tények jelzik, hogy szolgálatunk eredeti célját tökéletesen betöltjük: a misszió egy olyan nyelvét beszéljük, amelyre éheznek az emberek. Olyan rétegnek zenélünk, akik tudatosan távol tartják magukat minden egyháztól, mert a merev szertartásosságot és kötöttségeket nem tudják és nem is akarják elviselni, ugyanakkor éhezik és szomjúhozzák Isten Igéjét. E „réteg” nemcsak, sőt főként nem a fiatalság – lehet, hogy feléjük már elkéstünk ezzel az üzenettel –, hanem a harmincas, negyvenes és a középkorú generáció. Nekik ma nem zenél senki, csak a „retró” marad, abból meg nincs magyar nyelven keresztény irányzat.
Szolgáltunk együtt Pintér Bélával, illetve a Refi Dics-Band-del és más, pl. kárpátaljai dicsőítő csoportokkal is. Olyan is volt, ahol három napon keresztül a zenei főszerep a miénk volt 750 ember előtt, de szolgáltunk kicsiny, falusi református gyülekezetben is. Támogattunk ADRA gyűjtést Kassán, és Érden egy egész szombatot is szolgáltunk úgy az adventista gyülekezetben, hogy mindent a Ker-Songshoz szabhattunk. Ezúton is köszönjük a gyülekezet rugalmas vezetésének a nagyszerű szombatot, bátorítva másokat is e példa követésére!
Részeben e tények, részben pedig a már hagyománnyá vált missziói törekvés értelmében tartottunk 2019. december 28-án ismét Göncön, év végi hálaadó koncertet. E koncert számadás és visszatekintés is volt az elmúlt öt évre való tekintettel.
Göncön sajnos nincs megfelelő művelődési ház, így a tavalyi és a tavaly előtti gyakorlathoz méltóan a Diákotthon ebédlőjét alakítottuk át alkalmas helyiségnek. Jellemző, hogy ha egy helyszínre visszamegyünk, egyre többen jönnek, nem pedig kevesebben… Jöttek is az emberek, egészen pontosan 235-öt regisztráltunk, de a termen kívül is álltak, így nem kizárt a közel 300-as szám! Nagy missziói eredmény ez egy 20 fős gyülekezet életében, egy olyan településen, ahol mindenki mindenkit ismer. Volt, aki visszajelzésként el is mondta: „Azért jöttünk el, mert ismerünk benneteket, és tudjuk, hogy amit csináltok az egyre jobb és jobb.”
A másfél órás koncertet Vágási Pál nyitotta meg, aki a helyi önkormányzatot képviselte. A koncert félidőjében pedig „szokásának megfelelően…” dr. Kormos Erik tartott igehirdetést „a számadás, önismeret, istenismeret” kérdéskörében: „Senki sem tekinthet előre az elkövetkezendő évre pozitív gondolatokkal csak az, aki Istent és önmagát egyre jobban megismeri s az elmúlt évet erre a mérlegre tudja helyezni…” – mondta. Jellemzően az igehirdetést is éppen olyan odaadással és figyelemmel kísérték, mint az egész koncertet.
A „levegőben” érezhető volt Isten tapasztalása: senki sem tért úgy haza, ahogy odament! A koncert végére nem kevesebben maradtak, hanem még érkeztek is, akik kívül maradtak. Megtörtént a csoda: ismét ki lehetett emelni több mint 350 embert a közöny és a gyűlölködés légköréből, és bevonni Jézus ismeretének és tapasztalásának a hálójába. Vajon tehetünk ennél többet? Mi lenne még a feladatunk, ha nem az, hogy „előálljunk” Isten Igéjével „akár alkalmas akár alkalmatlan” is az idő? Bármit felelünk is erre, falakat rombolt az Úr és hidakat épített az emberi szívek és Isten között egy olyan zenei csatornán keresztül, amely egyre népszerűbb a modern istentiszteletek világában.
Legyen Istené a dicsőség az elmúlt öt évért és az év végi koncerten tapasztaltakért! Adja Isten, hogy a Ker-Songs tovább is dicsőítse az Urat!
S.D.G.
