Emlékkonferencia Michnay László tiszteletére
A fenti címmel tartott emlékkonferenciát és kiállítást – a 130 éve született – Michnay László tiszteletére a Hetednapi Adventista Egyház és az Adventista Teológiai Főiskola 2022. december 8-án Budapesten, a Terézvárosi Gyülekezetben.
Michnay László adventista lelkész és a magyarországi Hetednapi Adventista Egyház elnöke volt tizenhat éven át. Budapesten, a VI. kerület Székely Bertalan utcai kápolnában élt feleségével és hat gyermekével. A német megszálláskor családja életét kockáztatta, hogy megmentsen mintegy 18 üldözött zsidót. (De összesen közel 60 menekültet is ellátott.) A Michnay által segített zsidók között volt Román Vilmos és felesége, Teréz. Michnay átadta Román Vilmosnak személyes papírjait, és részben ezeknek az iratoknak köszönhető, hogy a házaspár túlélte a háborút, és kivándorolhatott Izraelbe. Michnay üldözött zsidókat is bújtatott. Többek között Várnai Zseni írót és férjét, Peterdi Andort. Jeruzsálemben a Jad Vasem parkban első magyarként kapta meg a faültetés jogát 1964-ben, amelyet Zarka Magdolna és Motti Alon 1981-ben ültetett el.
A tudományos emlékkonferencián dr. Tokics Imre lelkész, a program szervezője Michnay László korábbi egyházelnöktől idézte: „Üzenték nekem… hogy nagyon sajnálom a zsidókat… én sajnálom a keresztényeket, a világot, a gyűlölködőket, mert gyűlöletük nyomán gázkamrák, véres háborúk nőttek… Sajnálom a gyűlölködőket is, mert halálos betegségben szenvednek, nem tudnak azzá lenni, amivé Isten teremtette őket, Isten fiaivá, mert Isten a Szeretet.”
Ezután Bakos Bence kiváló előadásában felcsendült J. S. Bach: Air BWV 1068 című orgonamuzsikája.
A Hetednapi Adventista Egyház elnöke, Ócsai Tamás köszöntő szavaiban hangsúlyozta: „Tanulságokat vonhatunk le egy olyan életútból, amely minden korban példa a generációk számára”.
Ezt követően az „Ékember. Michnay László és társai emlékére” című, Restás László által készült filmből, a Michnay László tiszteletére 2006-ban történt emléktábla-avatásról tekintettek meg részletet a jelenlévők.
Dr. Karasszon István professzor előadásában szólt a zsidóüldözésről az Ószövetségben. Antiokhosz Epiphanész korát tárta a hallgatóság elé, kiemelve, hogy: „hálásak lehetünk a Bibliának, mert nemcsak szép iratok gyűjteménye, hanem van benne csúnya is, amiért szintén hálásak lehetünk, mivel felkészít bennünket arra, hogy a mi életünk sem csupa szépség… de hittel, Isten üdvtervét megértve, hogyan viselhetjük el a csúnya dolgokat.”
Az Adventista Teológiai Főiskola rektora, dr. Tonhaizer Tibor professzor testvér a történelmi egyházak szerepvállalása a holokauszt idején témakör kapcsán megjegyezte: „Az egyházak valamit próbáltak tenni a zsidómentés érdekében, még akkor is, ha nem mindig sikerült összefogniuk. Akár a kormányzónál, akár a miniszterelnöknél, voltak egyéni megkeresések az ő részükről, tehát voltak bátor kiállók közöttük… mintegy hatvanezer embert mentettek meg egyéni módon…” (János 15:13.) Előadását az ismert talmudi idézettel zárta: „Aki egy életet megment, az egész világot menti meg.”
Dr. Radnóti Zoltán főrabbi Ézsaiás 56:5 versét idézte, és megjegyezte, hogy ebből a mondatból származik a Jad Vasem kifejezés, amit hősként tartunk számon. A „Világ Igazai” azokat a nem zsidó személyeket jelenti, akik zsidókat mentettek a holokausztban. „A világ népeinek jámborai a haszidok, akik életüket kockáztatják a másik emberért” – mondta. Ugyanakkor hangsúlyozta: „A zsidóság a Tóra alapján a világnak átadta az egyistenhitet.”
Az emlékülésen előadást tartott még dr. Szécsi József vallásfilozófus, prof. dr. Kiss Endre egyetemi tanár, az MTA doktora, prof. dr. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója és dr. habil. Koltai Kornélia, az ELTE BTK egyetemi docense.
Az emlékkonferencián részt vettek egyházunk vezetői: Ócsai Tamás elnök, Fenyvesi Péter Pál főtitkár, dr. Zolyomi Renáta Edit kincstárnok, valamint a Dunamelléki Egyházterület részéről Tóth Szilárd egyházterületi titkár. Az ország különböző részéből érkeztek testvérek, hogy együtt emlékezzenek a „Világ Igaza” emberére. Békéscsabáról, Michnay testvér szülővárosából és Miskolcról – a helyi lelkész vezetésével – szintén eljöttek a testvérek, ahol ő lelkészként szolgált, de ott voltak Békésről és a helyi, Székely Bertalan utcai gyülekezetből is többen voltak jelen.
Az eseményen részt vett Zarka Tamás és Zarka Péter lelkész, Michnay László unokái. Zarka Péter a családi emlékezésről tartott beszédében kiemelte: „Megtiszteltetésnek érzem, hogy egyházunk ezen székhelyén emlékezhetünk meg Michnay Lászlóról és feleségéről Bach Jolánról, akik a II. világháború idején az emberbaráti és életmentő tetteiket elvégezték. Nagyapám bátorsága és Istentől kapott lelkesedése a családra és egyházunk közösségére is átragadt… A nagymamám szintén megkapta 2017-ben a Jad Vasem parktól és a jeruzsálemi Parlamenttől az engedélyt arra, hogy a nagypapám emlékfája előtt lévő táblára az ő nevét is odahelyezzék. Amikor nagymamámtól megkérdeztem, hogy nem félt-e ő maga is abban a nehéz időben, a nagymamám egy mosollyal válaszolt az arcán, és elmondta, hogy a nagypapa biztos volt abban, hogy az Úr gondoskodni fog a családunkról és ugyanakkor az egyházról is és a bújtatott emberekről is. »Egyszer sem bizonytalanodott el« – mondta. És ez a bizalom átragadt a feleségére, a gyermekeire, a közösségre, valamint azokra a zsidó testvéreinkre, akikről gondoskodtak.”
Az emlékkonferencián tíz kiváló szónok méltatta a 130 éve született Michnay László lelkész és egyházvezető munkásságát, aki együttérzésével több üldözött zsidó honfitársunkat mentett meg.
Az archív dokumentumokból a kiállítást Kisgyörgy Ervin példás gondossággal készítette el Michnay László hagyatékából, amit a résztvevők csodálattal tekintettek meg.
Az ünnepélyes emlékkonferencia végén a helyi gyülekezet tábeavezetője által felszolgált süteményt és teát fogyaszthatták el a konferencia résztvevői.
Az emlékkonferencia dr. Radnóti Zoltán főrabbi héberül elmondott imádságával zárult: „Halld Izráel: az Úr a mi Istenünk, egy Úr! Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből. És ez ígék, a melyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben. És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz. És kössed azokat a te kezedre jegyül, és legyenek homlokkötőül a te szemeid között. És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire, és a te kapuidra” (5Mózes 6:4–9).
TINÉ
