Életének 84. évében 2020. augusztus 28-án elhunyt Dr. Szigeti Jenő a Hetednapi Adventista Egyház lelkésze, habilitált egyetemi tanár. Különleges életútja és szolgálata összekapcsolta és közelebb hozta egymáshoz a különböző keresztény és más vallású felekezeteket, egyházi vezetőket és lelkészeket, akiknek tanára és példaképe volt. Munkatársai és tanítványai szerették és tisztelték nemcsak különleges tudását, de közvetlenségét, emberségességét és alázatát is. Élete végéig aktív életet élt, folyamatosan tanított és alkotott, de munkája mellett jutott ideje a személyes bátorításra, arra, hogy fiatalokat motiváljon és ihlessen a tanulásra és az emberségre. Hatalmas tudása mellett örökké kíváncsi tanuló maradt, akit mindig jegyzetpapírral és tollal lehetett látni. 1965-1984 között a Hetednapi Adventista Egyház lelkészeként szolgált Budapesten és Békéscsabán, majd 1994-ig az egyház magyarországi elnöke volt.
Alapítója, majd főigazgatója volt a Szabadegyházak Lelkészképző Intézetének és az Adventista Teológiai Főiskolának. Egyetemi tanárként és emeritus professzorként is oktatott többek között a Miskolci Egyetemen, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetemen, a Békéscsabai Főiskolán, az Evangélikus Teológiai Egyetemen, a Baptista Teológiai Főiskolán és a Pünkösdi Teológiai Főiskolán is. A Református Doktorok Kollégiumának alapító tagja, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia nem akadémikus köztestületi tagja volt. Fő kutatási területe a vallási néprajz, a 19–20. századi egyháztörténet és a 18–20. századi egyházi irodalom volt. Professzor Szigeti Jenő hatalmas publikációs listával rendelkezett, több mint száz könyvet írt, több ezer cikke jelent meg különböző tudományos folyóiratokban. Életművének kimagasló munkássága volt többek között a keresztény-zsidó barátság és a keresztény-muszlim vallásközi párbeszéd munkálása, vagy a Márai Sándor hagyaték hazahozatalában vállalt szerepe. A Szabadegyházak Lelkészképző Intézetének igazgatójaként a magyar kisegyházak egy teljes lelkészgenerációjának tanára volt, személye így egy vallási korszakot is befolyásolt. Több doktorandusz témavezetője is volt a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában.
Több kitüntetés mellett 2007-ben Scheiber-díjat kapott a zsidók és nem zsidók közötti párbeszéd és tolerancia előmozdításáért. 2017-ben életműdíjat kapott a Hetednapi Adventista Egyház érdekében kifejtett lelkészi, oktatói és egyházvezetői tevékenységéért ötvenéves szakmai munkásságának elismeréseként. 2020-ban Raul Wallenberg-díjat kapott példamutató életútjáért, valamint a hátrányos helyzetben élők és a diszkriminációt elszenvedők érdekében végzett áldozatos munkájáért.
Munkásságának és emberségének legnagyobb bizonyítéka azonban az az űr és szellemi örökség, melyet nemcsak családtagjai szívében, de minden munkatársának, közeli és távoli ismerősének életében hagy maga után.
