A tegnap esti sajtótájékoztató vendége Busi Khumalo, a frissen megválasztott GK ifjúsági vezetője volt. Egy kérdésre válaszolva így fogalmazott: „A fiatalok nem azért hagyják el az egyházat, mert nem szeretik, vagy nem értenek egyet a tanításaival. Hanem mert azt érzik: nem fogadják őket szívesen az egyházban” (David Trim kutatásai alapján).
Úgy érzik, nincs megbízásuk, nincs feladatuk, nincsenek megbecsülve és elfogadva. Milyen kutatásra utalhatott Busi?
A Generálkonferencia (GK) Archivációs, Statisztikai és Kutatási (ASTR) Hivatalának eddigi legnagyobb, volt egyháztagokat vizsgáló globális felmérése szerint:
- A kilépők 62,5%-a fiatal felnőttként (kb. 18-30 év között) szakadt el az egyháztól – vagyis tíz távozó tagból hat-hét még az „ifi korosztályhoz” tartozott, amikor elköszönt.
Ezt erősíti az Észak-Amerikában (NAD) futtatott, a GK által finanszírozott Youth Retention Study is, amely 1500, 15-16 évesen megkeresztelt fiatalt követett nyomon tíz éven át: - 40-50 százalékuk már a húszas évei közepére inaktívvá vált, vagy kilépett.
Mit jelent ez számszerűen? - Világviszonylatban a teljes tagság nettó vesztesége 41% az 1965-2020 közti adatok alapján; a távozók döntő többsége tehát fiatal felnőtt korában lép ki.
- A két kutatás együttesen arra utal, hogy nagyjából minden második, de akár kétharmadnyi adventista fiatal nem marad aktív tag hosszú távon, ha nem tapasztalja meg, hogy valóban otthonra és meghallgatásra talál a gyülekezetben.
Tehát a GK kutatásai alapján kb. 50-60%-ra tehető azoknak a fiataloknak az aránya, akik végül elhagyják az egyházat – azaz nagyjából hat fiatalból három, négy.
Jelenleg ez a világegyház legnagyobb kihívása, amivel foglalkozni kell, nemcsak világszélesen, hanem helyi szinten is. Ezt az egyházak tinédzserek alapították. A közösségnek fiatalság nélkül nincs jövője! A fiatalságnak viszont otthont kell biztosítani: több megértést, elfogadást, megbízatást. Az egyháznak át kell lépnie a 21. századba, miközben őrzi hitelveit, időtlen bibliai értékrendjét.
Fotó: Adventista Kommunikáció
