A 2017-es év elvégzett feladatainak értékelése és 2018 legfontosabb célkitűzései
„Küldd el világosságodat és igazságodat, azok vezessenek engem;
vigyenek el a te szent hegyedre és hajlékaidba.” (Zsoltárok 43:3)
Ilyenkor év vége felé jó számot vetni. Hasznos, ha összehasonlítjuk azt, amit terveztünk azzal, amit végeztünk. Természetesen hívő közösségként terveink készítésekor Isten bölcsességét, világosságát; szolgálatunk végzésekor pedig Isten vezetését és áldását keressük és kérjük.
A 2017-es év sem szűkölködött rendkívüli eseményekben.
Mindjárt az év elején számos gyülekezetünk kapcsolódott be örömmel a különleges „mozi-misszóba”, melyben Desmond Doss, adventista felcser történetén keresztül alkalmunk volt hitünkről beszélgetni olyanokkal, akikkel talán másképpen nem lehetett volna. És ez a lehetőség nem ért véget, hiszen az elmúlt hetekben jelent meg film (A fegyvertelen katona) hivatalosan is DVD-n, amely mellé a Biblia Levelező Iskola egy 12 részből álló tanulmánysorozatot is előkészített, „Desmond Doss hite” címmel, mely segítségével hitünk sarkalatos pontjaival ismerkedhetnek meg a hallgatók: a Bibliától, az imádságon, szombaton, megbocsátáson, Isten törvényén át egészen Jézus Krisztus második eljöveteléig.
A reformáció ötszázadik évfordulója is számtalan lehetőséget adott arra, hogy mind testvéreink, mind pedig felebarátaink figyelmét felhívjuk arra a felelősségünkre, hogy Isten újból és újból azt várja, térjünk vissza a Szentírás tanításához, ne csak szavainkkal, hanem egész életünkkel. Bibliai előadás-sorozatok, a reformációs séta, a reformáció és a Biblia kapcsolatáról szóló kiállítás, könyvek, televíziós műsorok, folyóiratainkban megjelenő cikkek, szombati hitéleti konferenciák szóltak a reformáció időszerűségéről, bennünket is megszólító erejéről. A Magyar Unió osztályai, intézményei, az egyházterületek és a gyülekezetek hallatlan kreativitással, lelkesedéssel kapcsolódtak be a programokba, hogy a jubileum ne csak egy megemlékezés legyen, hanem a mi és környezetünk életét is megújító valóság.
A gyülekezeteket látogatva, testvérekkel beszélgetve nagy örömmel tapasztaljuk, hogy a Generálkonferencia által meghirdetett kezdeményezések is visszhangra találtak az egyházban. A „teljes tagbevonás” régi-új gondolata nem csupán egy programot biztosított, hanem abban próbál segíteni, hogy testvéreink újra átéljék az adventista úttörők lelkesedését: adventistának lenni nem egy állapot, hanem egy küldetés, egy felelősség: elmondani a világnak, továbbadni gyermekeimnek, hogy Isten hogyan mentett meg engem. Akár személyes tapasztalataim megosztása, akár egy-egy könyv, kis füzet (GLOW) átadása, akár bibliaórák tartása, vagy akár a szeretet fizikai segítségnyújtásban való megnyilvánulása, az együttérzés kifejezése, a környezetünkben élők szükségleteinek szolgálata, mind-mind annak a módszernek a része, amellyel Krisztus elnyerte az emberek bizalmát és az Ő követésére hívta az embereket.
2018-ban pedig tovább szeretnénk folytatni a programot. A Magyar Unió egy nagyszabású médiaprogrammal, tévé- és rádióműsorokkal, internetes tartalmakkal, köztereken való médiajelenléttel szeretne hozzájárulni a gyülekezetek missziós kezdeményezéseinek sikeréhez. Arra hívjuk gyülekezeteinket, hogy a fiatalok bevonásával, a lehető legtöbb településre vigyük el Krisztus megváltói üzenetét, közeli visszatérésének reménységét.
Az örömteli tervek mellett meg kell említeni a kihívásokat is. A Generálkonferencia Éves Tanácsülésének, a Transzeurópai Divízió Bizottsága év végi ülésének és a Magyar Unió Plenáris Unióbizottsági ülésének egyik kiemelt programja az egyház tagmegtartási képessége volt. Évtizedes trendek mutatják, hogy miközben hatalmas erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy minél többen csatlakozzanak gyülekezeteinkhez, fájdalmas látni, hogy milyen nagy arányban hagyják el az emberek a közösséget. Azon fiataljaink közül, akik itt nőnek fel a gyülekezetekben, nagyon sokan sohasem lesznek tagjai az egyháznak, a megkeresztelt testvéreink pedig nagy arányban, néhány éven belül elhagyják a közösséget. Az elmúlt 50 évben közel 36 millióan lettek az egyház tagjai, és közülük 14 millióan elhagyták azt. Ez azt jelenti, hogy minden 10 tagból csupán 6-an maradnak egyháztagok, 4 elmegy… és sajnos az arány a Magyar Unióban is hasonló.
A Generálkonferencia egy nagyszabású felmérést készített, amelyben nagy számban keresett meg olyan személyeket, akik elhagyták az egyházat, hogy megtudják, mely okok voltak a legjellemzőbbek. A felmérés megdöbbentő módon kimutatta, hogy elsősorban nem hitelvi okok miatt hagyják el a közösséget, hanem valamilyen konfliktus miatt: vagy gyülekezeten, családon, házasságon belüli konfliktus miatt, vagy a gyülekezet képmutatása miatt, vagy úgy érezték, nem elég jók a gyülekezet által felállított elvárásokhoz, vagy csak nem találtak barátra a gyülekezetben.
A következő évek programjaiban kiemelt helyet kell kapjanak azok a kezdeményezések, amelyek segítik gyülekezeteinket, hogy szerető, befogadó, menedéket nyújtó közösséggé váljanak, ahol az emberek örömmel kapcsolódnak be mások megmentésének szolgálatába. A generációk nem csak egymás mellett, hanem egymásért való élete, a törődés mások szükségletivel, a tanítványság útjának felfedezése, a fiatalabb generációk mentorálása, szolgálatba állítása mind-mind olyan lehetőség, amely segíthet gyülekezeteink számára.
Vannak tehát feladataink, vannak kihívásaink, de Isten kegyelméből vannak lehetőségeink is a jövő esztendőre. Kérjük Isten bölcsességét, világosságát, hogy vezessen bennünket ezen az úton 2018-ban is.
Ócsai Tamás
unióelnök
