Visszaemlékezés a Budapest B gyülekezet jótékonysági estjére
2025. december 20-án, fél négy körül megáll egy család a Budapest B gyülekezet ajtajában, behívom őket. Emlékszem, tavaly is ők érkeztek elsőként. A két iker fiú mellett idén egy újszülött is jött velük. Miközben beszélgetünk a fociról, érkeznek a többiek is, babakocsival, karon ülővel, ovisok, kisiskolások és nagyobbak, jönnek családostul, hiszen így hívtuk őket a Családok Átmeneti Otthonából.
Hamarosan vidám gyerekzaj tölti meg a Práter utcai gyülekezetet. Várunk még, hiszen mindig vannak késve érkezők, ez az elmúlt közel húsz év tapasztalata.
Négy óra után néhány perccel kezdünk.
Hangulatalapozás, köszönés, kedves élcelődés… és a kérdés: Miért is vagyunk most itt? Elől feldíszített karácsonyfa, az előző héten a fiataljaink és a gyermekek által közösen készített mézeskalácsok mindent átható illata, és persze rengeteg csomag ajándék.
Igen, ezen a délutánon az ajándékok kerülnek előtérbe. Milyen ajándékaink vannak?
És a legnagyobb ajándék, maga Jézus Krisztus!
Ezekről az ajándékokról szóltak az énekek és a mese is.
A hangulat, a feszültség pedig egyre nő, hiszen ezek mellett a szívet-lelket megörvendeztető ajándékok mellett a gyermekek a személyesen részükre összekészített ajándékokra várnak.
Családonként hívjuk előre őket, a kis segítőink lelkesen adják át a csomagokat, amelyekhez egy-egy édességcsomag is tartozik.
Azután az anyukákat hívjuk, ők egy-egy női dolgokkal megtöltött táskát választhatnak.
A segítők pedig már hozzák is a szaloncukorhegyeket, és segítenek a gyerekeknek a mézeskalácsokat is eltüntetni a fáról, hogy még édesebb legyen az együttlét.
Végignézek a boldogságtól ragyogó gyermekarcokon és a hálás tekintetű szülőkön, és nyugtázom magamban, hogy idén is megérte!
Köszönet érte mindazoknak, akik idejüket, energiájukat, szolgálatukat, anyagi javaikat adták, hogy ez a délután is ilyen jól sikerülhessen!
Papp Zsolt
