Bejegyzés

IV. Duna Bibliakonferencia

„Adventista identitás és a hármas angyali üzenet”, azaz „Globális krisztusi küldetésünk kihívásai korunk szekuláris társadalmaiban” címmel került megrendezésre 2021. február 26–28. között, immár negyedik alkalommal – idén a járványhelyzetre tekintettel online térben – a Dunamelléki Egyházterület által szervezett és az Adventista Teológiai Főiskola által támogatott tudományos Bibliakonferencia.

 

Technikai kihívás és megvalósítás

Először is elismerés és köszönet illeti a Járai Zsolt vezette technikai csapat minden tagját, akik a konferencia tervezésekor, a közvetítéshez és a szekciók lebonyolításához igyekeztek olyan online platformokat találni, melyeket a legtöbb testvér ismer és használ. És igen, voltak apróbb gondok hanggal, internettel, ZOOM-os belépéssel, mégis hálát adunk Istennek, azért – amit a visszajelzésekben fogalmazott meg valaki –, hogy „Isten Szentlelkének érezhető jelenléte az online térbe is képes volt beköltözni és egyben tartani minket.”

A járványügyi korlátozások miatt a helyszínen, a Terézvárosi Gyülekezet épületében idén csupán az előadók és a technikai személyzet lehetett jelen. A terem üres volt. Hiányzott a személyes kontaktus. Ugyanakkor többen írtátok: „Számomra ez így kényelmesebb és praktikusabb volt. Nem kellett utazni, szállást foglalni.”; „Így az egész családom részt tudott venni a konferencián. Amúgy csak én utaztam volna fel.”

 

Résztvevők – számok

A konferenciára egyébként 214-en regisztráltak. A YouTube csatorna számlálója szerint a közös online szombatkezdésre 200 körül, a szombati igehirdetésre mintegy 600-an kapcsolódtak be. Ugyanakkor, ezen számok nem személyeket, hanem felhasználókat takarnak, hiszen egy-egy eszköz előtt sok esetben családok, szombaton az internetes megosztás lehetősége kapcsán egész gyülekezetek foglaltak helyet.

 

Plenáris és szekció-előadások tematikája

Az általunk oly jól ismert, a Jelenések könyve 14. fejezet 6–13. verséig terjedő szakasz vizsgálatát dr. Ősz-Farkas Ernő DET elnök és prof. dr. Tonhaizer Tibor ATF rektor megnyitó és köszöntő szavai után:

  • Fenyvesi Péter plenáris előadásával kezdtük, aki János apostol végidőről és a végítéletről való gondolkodásának bemutatásával alapozta meg a közös tanulmányozást.
  • Az üzenet helyes értelmezéshez szükséges teológiai háttérismeretről és az adventista identitásunkban betöltött szerepéről szóltak Stramszki István: „A hármas angyali üzenet kontextusa és hangsúlyai”, Hites Gábor: „A hit általi megigazulás üzenete a három angyal üzenetében a római levél fényében” és Zarkáné Teremy Krisztina: „A hármas angyali üzenet E. G. White írásaiban” című szekció-előadásai.
  • Az első angyal üzenetével, az imádat teológiai és gyakorlati kérdéseivel dr. Szilvási József: „Amilyen Istent imádunk, olyan emberekké válunk”; dr. Ősz-Farkas Ernő: „Adventista egészségüzenet a Jelenések könyve 14. fejezete alapján”; drs. Horváth Péter: „Torzult istenkép és az ekléziológiai neurózis”; dr. Mihalec Gábor: „A hármas angyali üzenet családi vonatkozásai”; dr. Michelisz Richárd: „Az ítéletről szóló beszéd evangéliuma, Isten ítéletének – teológiai, jogi és etikai – aspektusai”; Juhász Zsuzsa: „A végítélet narratívái korunk szekuláris zenéjében” előadásai foglalkoztak.
  • A második angyali üzenetben megjelenő Babilon ószövetségi motívumát dr. Tokics Imre, az újszövetségi értelmezését dr. Kormos Erik mutatta be.
  • A harmadik angyal üzenetében megjelenő pecsét-bélyeg szimbólumát, a szombatünneplés és a vasárnaptörvények szerepét, történetét dr. Tonhaizer Tibor: „Napcsászárok nyomában; A szoláris monoteizmus eszméjének kibontakozása a Római Birodalomban”; dr. Szabó János: „Vasárnaptörvények az Újvilágban”; dr. Szallós-Farkas Zoltán: „Az adventista identitás véglegesítése: a szombattal való elpecsételés”; prof. dr. Szilvási József: „Isten pecsétje vagy a fenevad bélyege; Hűségjelek a Jelenések könyvében” című előadásai elemezték.
  • Az üzenetben megjelenő hűségesekről Ömböli Krisztián: „»Boldog halottak« – A halál és a feltámadás kérdése az apokalipszisben” és Szilvási András: „Az állhatatos szentek nyugalma; Jelenések 14:12–13 verseinek üzenete a végidőben” előadásai szóltak.

 

Reflexió – áldások és tanulságok

Ugyan még csak a regisztráltaknak egyharmada küldte vissza a kiértékelő lapot, ezekből is jól látszik, hogy ismét sok tanulsággal és áldással gazdagodtunk. Ahogy ti fogalmaztátok, ezek közül a legtöbbet jelentette számotokra:

–  „az előadók hozzáállása, felkészültsége.”

– „Tisztult sok minden. És még több kérdésem lett… De jobban bízom Istenben.”

– „Inspirál a bibliakutatásra.”

– „A Jelenések könyve, a hármas angyali üzenet igazi örömüzenetére helyezett hangsúly.”

– „Hogy hasonló gondolatok és kérdések fogalmazódtak meg bennem, melyeket az előadóktól is visszaigazolásként visszahallottam, ami számomra a Szentlélek személyes vezetését erősítette meg, valamint igazolta számomra azt is, hogy egyházát Isten szüntelenül vezeti, nem hagyta árván.”

– „Közelebb kerültem a fiatalokhoz. Juhász Zsuzsa szekció-előadását hallgatva más szemmel nézem a fiatalokat.”

– „Megértettem, megerősített, mi az én »feladatom« az utolsó időben, ahogy a hármas angyali üzenet összefüggéseit minden testvér kifejtette.”

– „Megerősödött a hitem, hogy érdemes kitartani és a jót választani, még akkor is, ha az emberi vágyaim időnként másfelé vinnének.”

 

Folytatás

Hogy legyen-e V. Duna Bibliakonferencia? A válaszadók 100%-a a „Legyen” fület választotta. S rengeteg ötletet kaptunk a témát illetően is: gyakorlati keresztény élet; az evangélium hirdetése; a prófétálás napjainkban; kapcsolatokra épülő egyház;  tapasztalatok a misszióban – ebből sosem elég. Ám, hogy adventista identitásunk mely pillérét vesszük majd górcső alá, az legyen meglepetés.

Addig is ajánljuk mindenkinek a konferencia honlapját: dunabibliakonferencia.hu, ahova folyamatosan felkerülnek mind a plenáris, mind a szekció-előadások felvételei.

 

Imádat, győzelem, pecsét

Végezetül Ócsai Tamás szombati igeszolgálatának záró gondolatait helyezem mindannyiunk szívére: „A hármas angyali üzenet nem félelemkeltés. Nem ítélet más egyházak felett. Hanem Isten felkínálja szövetségét gyermekei számára. Isten evangéliumot hirdet. Krisztus vállalta érted és értem a konfliktust. Isten vállalta érted és értem a küzdelmet Sátánnal, a Fenevaddal, hogy te szabad lehess, hogy szabadon imádhasd, és szövetségében hűséges maradhass. Ő mindezt vállalta éretted.”

A hármas angyali üzenet és annak jelképei nem a történelem kimenetelét akarja előre megmondani, nem azért adatott, hogy jövendőt mondjon, hanem azokat az igazságokat, azokat a törvényszerűségeket mutatja be, amelyek a mi személyes életünket is irányítják, és melyeknek bennünket irányítani kell.

Az az én imádságom, hogy értsük meg Krisztus szeretetének ezt a csodálatos evangéliumát. Használjuk úgy és arra, amire Isten nekünk adta ezt az evangéliumot, ne furkósbotként, ne vádaskodásként, hanem evangéliumként.

 

„Az Örökkévaló Istent imádd!

Isten lerontotta az ellene lázadó erőket, tehát szabad vagy!

Győzhetsz, mert Krisztus elpecsételt magának!”

Ámen

TSZ

Duna Bibliakonferencia

Adventista identitásunk alappillérei közül a szombat és a szombatünneplés kérdését vizsgálva került megrendezésre a Dunamelléki Egyházterület által szervezett és az Adventista Teológiai Főiskola által támogatott második tudományos Bibliakonferencia 2019. március 1–3. között.

Számok

Jóllehet azt gondoljuk, hogy mi adventisták már mindent tudunk a szombatról, a három helyszínen, (József utcai baptista imaház, Práter utcai és a Terézvárosi adventista kápolna) a 234 regisztrált résztvevő és legalább ugyanennyi megjelent érdeklődő – nem beszélve azokról, akik az internetes közvetítés segítségével követték élőben a konferenciát, valamint az, hogy a világháló különböző oldalaira feltöltött videókat is több ezren tekintették meg – azt mutatja, hogy nagyon is időszerű és szükséges volt a témaválasztás.

Szombattal kapcsolatos kérdések és válaszok

A konferencián plenáris és szekció-előadásokkal törekedtünk minél több oldalról megismertetni a szombat ajándékát, így:

  • dr. Tonhaizer Tibor: „Nyugalomnapok a korai egyház életében és teológiájában”, prof. dr. Szigeti Jenő: „Elvesztett kincsünk a szombat” (Szombat-vasárnap-viták története) és dr. Szabó János: „Szombatünneplés az Újvilágban” előadásai a szombatünneplés egyháztörténeti ívét rajzolták meg.
  • Zarkáné Teremy Krisztina G. White szombat kapcsán írt bizonyságtételeit mutatta be.
  • A szombat Újszövetségben való megjelenésével és értelmezésével drs. Fenyvesi Péter: „Szombat János evangéliumában”, dr. Kormos Erik: „A szombat már igen, vagy még nem” (Zsid 4:1–11) és dr. Gallusz László: „Szombat a Jelenések könyvében” előadásai foglalkoztak.
  • A szombat dogmatikai és etikai vonatkozásairól szólt prof. dr. Szilvási József: „Jézus és a szombat”, „Isten pecsétje és a szombat”, dr. Tokics Imre: „A szombat és erkölcs”, valamint Hites Gábor: „Szombat és megszentelődés” előadása.
  • Szilvási Tibor: „Szombatünneplés a Közel-Keleten” és Kovács-Bíró János: „A 21. századi (magyar/nyugati/európai) társadalom szombat-elvonási tüneteinek orvoslása az evangéliummal” előadásai a missziológiai kihívásokat vázolták fel.
  • Ám a legnagyobb érdeklődés a szombat gyakorlatban való megélésére irányuló, Árvai Pálma: „Szombat: az öröm napja – Gyermekeinknek is?”, Cserbik János: „A Tízparancsolat OFFLINE (kikapcsolva) parancsolata – Milyen egy digitális szombat?”, Csizmadia Róbert: „Szombat és szeretet. A szombat teológiájának XXI. századi relevanciája a családi életre” és d Horváth Péter: „A szombat mentálhigiénés vonatkozásai” témákat övezte.

 

Ahogy egy főrabbi látja

Emellett idén szerettük volna nem adventista szemszögből is megnézni a szombatünneplés kérdését, így meghívott vendégünk dr. Róna Tamás főrabbi tórai, talmudi és személyes történetekkel fűszerezve mutatta be a szombat szerepét a zsidóságban, kihangsúlyozva azt az egész konferencián többször idézett gondolatot, hogy nem a zsidóság tartotta meg a szombatot, hanem a szombat a zsidóságot. Nem mi tartjuk meg a szombatot, hanem a szombat minket.

Reflexiók

Vasárnap, a konferencia végén ismét arra jutottunk, hogy a szombat ajándéka olyan különleges és végtelen, hogy bőven van még tanulnivalónk annak érdekében, hogy ne magát a napot, ne a keretet, hanem ezen a napon a Teremtőt ünnepeljük. Ezt az előadók és a résztvevők a következőképp fogalmazták meg:

Előadói részről:

„A szombat sokaknak inkább a tilalmak mezsgyéjét jelenti, azt, hogy mit nem szabad, és mit nem teszünk. Ez a szombat leszűkítése az egyén, a család és a közösség számára is. Pedig a szombat az öröm és a felszabadulás ünnepe.” (Dr. Tokics Imre)

„A szombat nem a ki-, hanem a bekapcsolódás napja. Ezen a napon nem azt csinálunk, amit akarunk, hanem bekapcsolódunk a menny légkörébe.” (Prof. Dr. Szigeti Jenő)

„A legnagyobb kihívás a szombat apokaliptikus, végidőre vonatkozó és az evangéliumi, gyógyító aspektusát egyensúlyba hozni. A szombat ne legyen a riogatás eszköze (vasárnaptörvény), hanem az öröm napja, ugyanakkor az ünneplés prófétai látás nélkül kevés.” (Dr. Gallusz László)

„Kétségtelen, hogy van egy terhes örökségünk, ahogy a szombatot törvényeskedő módon éljük meg szabályzásokat és tilalmakat felállítva. Viszont látom azt a veszélyt, hogy ez átbillen és a szombat elveszti a szent jellegét. Ezzel nem azt mondom, hogy vissza kell térni a korábbi formai tiltásokhoz, hanem hogy a szombatról szóló igéket kutatva a családokban és a gyülekezetben is kreatív módón végig kell gondolni az ebben rejlő lehetőségeket, így megszerettetni, megízleltetni a szombat szépségét.” (Prof. Dr. Szilvási József)

Résztvevők:

Gondolatok, melyek az értékelő kérdőívben többször megjelentek:

„Köszönöm Ócsai Tamás igehirdetését Mária és Márta történetéről.”

„Különleges élmény volt a közös szombatkezdés, a kórusok szolgálata és a közös énektanulás.”

„Hálás vagyok, hogy itt lehettem. A szombatünneplés újabb dimenziói nyíltak meg számomra. Átértékelődtek a súlypontok.”

„Megláttam a nagy különbséget a szombat megtartása és a megünneplése között.”

„Minden előadásból kaptam gondolkodni valót. Érdekes volt dr. Róna Tamás előadása. Jó volt nem csak adventista előadót hallani a témáról.”

„Ez a konferencia segített újrafogalmazni adventista identitásomat.”

„Nekem a legtöbbet a közös szombatkezdés adta és az a lelki feltöltődés, amely megerősít abban, hogy az adventisták között megtaláltam a helyemet.”

Még több reflexió elérhető a Dunamelléki Egyházterület Facebook oldalán, a YouTube csatornán, illetve az előadások videó- és a szekciók hanganyaga (folyamatosan töltjük) megtalálható a dunabibliakonferencia.hu weboldalon.

Megvan a nyugalomnapod?

Végezetül, álljon itt néhány sor dr. Ősz-Farkas Ernő, a II. Duna Bibliakonferenciát lezáró, a Zsidókhoz írt levél 4. fejezetéből vett igei gondolataiból: „Kedves Testvérem! Neked megvan a szombatod, vagy nincs meg? Mert formailag mondhatjuk, hogy nekünk, Hetednapi Adventistáknak formailag megvan. De ugyanakkor az a tapasztalatunk, hogy ez nem teljesen nyugalom.

Ahogy a földi Kánaán jelképe volt a mennyei Kánaánnak, úgy a szombat is jelképe valami másnak, amiről Pál is ír. Ez a Krisztusban, a megváltásban való nyugalom. Ezért ahogy a szombat nyugalmában megízleljük a nyugalmat, úgy kell nekünk abbahagyni az önmegváltás cselekedeteinek erőfeszítését, és rábízni magunkat és az üdvösségünket Jézus Krisztusra. Vajon megvan-e ez a nyugalma Isten népének? Az üdvösség nyugalma, a Krisztusban való nyugalom, az Istennel való barátság nyugalma, az üdvbizonyosság nyugalma?

Minden szombat erre kell, hogy emlékeztessen bennünket. Mert ez az a nyugalom, ami már itt boldogságot ad, és ami igazán odavisz minket a mennybe, Isten közelségébe. Hiszen oda készülünk. Mi nemcsak hetedik napot ünneplők, nemcsak hetednapiak, hanem adventisták, adventvárók vagyunk, és ez a másik pillére a mi identitásunknak. Ezzel a gondolattal kívánok igazi nyugalmat, ami kihat, nemcsak az ez utáni szombatjainkra, hanem a hétköznapjainkra, az emberi kapcsolatainkra, a közösség egész életére. Ámen.”

TSZ

Duna Bibliakonferencia

Minden, ami Biblia, minden, ami adventista

2018 március 2–4. között a gödöllői Szent István Egyetem adott otthont a Dunamelléki Egyházterület által szervezett és az Adventista Teológiai Főiskola által támogatott tudományos Bibliakonferenciának, melynek fő célja az adventista gyökereink megismerése, és ennek nyomán az adventista identitás megerősítése volt.

Mély víz! – Csak ÚSZÓKNAK!

Dr. Ősz-Farkas Ernő, egyházterületi elnök köszöntőjében arról írt „Manapság nincs időnk és türelmünk elgondolkozni, tömény gondolatmeneteket követni. Ahogy a világban a gyorsétterem, a lelkiekben is a könnyen emészthető táplálék népszerű, amennyiben »déli tizenkét óránál« felhangzik az Ámen.” Így a legtöbben sokkal szívesebben pancsolnak a zavaros, sekély, parti vízben, és csak kevesen mernek beljebb merészkedni, „a mélyre evezni”.

Ezen kevesek (135 regisztrált résztvevő, további közel 200 jelenlévő és a Facebook számlálója szerint eddig 2400 megtekintő) a konferencia 15 előadója segítségével tapasztalhatták, mily mély és mily tápláló az élet vize.

Cél: Gondolkodásra ébresztés

Az előadók a testvéri közösség minden tagja számára érthető módon tárták fel tudományos kutatásaik eredményeit. Hangsúlyozva, hogy nem elég felemlegetni elődeink csodálatos vallási tapasztalatait, felismeréseit, hanem példájukon felbuzdulva mindannyiunknak személyesen kell a Biblia naponkénti kutatójává válni. Bátran feltenni régi és új kérdéseket, megvizsgálni az ezekre adott válaszokat, a Szentírás mérlegére tenni hagyományainkat, kialakult mítoszainkat.

Így kerültek az alábbi témák terítékre:

  • A hívő ember családképét észrevétlenül befolyásoló eszmei áramlatok (Dr. Mihalec Gábor)
  • Önazonosság – személyes múlt (Drs. Horváth Péter)
  • Krisztus-várás a kereszténység történetében (Prof. Dr. Tonhaizer Tibor)
  • Bibliatanulmányunk jelentősége (Zarka Péter)
  • Az evangélium és a próféciák harmóniája (Cserbik János)
  • Nők az evangélium munkájában (Heli Otamo-Csizmadia)
  • Az egészségügyi üzenet hatásai (Dr. Ősz-Farkas Ernő)
  • Adventista pénzkezelés (Stramszki István)
  • Az adventista üzenet a Kárpát-medencében (Prof. Dr. Szigeti Jenő)
  • A magyarországi adventista misszió legsikeresebb évei (Bihari Csaba)
  • A teológiai gondolkodás, hitelveink fejlődése (Dr. Szilvási András)
  • A jelenések könyve eszkatológiai nyelvezete (Dr. Gallusz László, a Vajdaságból)
  • Az Amerikai Egyesült Államok és az amerikai puritanizmus (Dr. Szabó János)
  • Minneapolisz 1888, Alfa és Ómega-válság, Az adventisták utolsó nemzedéke (Prof. Dr. Szilvási József)
  • Krisztus emberi természete és az adventista népi Krisztus-tan eredete (Dr. Szallós-Farkas Zoltán, Erdélyből)

(A visszajelzések alapján ez utóbbi témák foglalkoztatják leginkább a testvéreket)

A REK és a Reménység TV – akiknek ezúton is köszönetet mondunk áldozatos szolgálatukért – által készített hang- és videofelvételek szerkesztett formában nemsokára elérhetőek lesznek a dunabibliakonferencia.hu honlapon. Vágatlan formában pedig a videó jelenleg is elérhető a DET Facebook oldalán (fb.cob/hnadet).

Értékelés

A szóban és írásban kapott vélemények szerint kevés volt ez a hétvége, mert sokkal többet lehetne, sokkal többet kellene tanulmányozni ezeket a kérdéseket, az adventista gyökereinket, hitvallásunkat, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk.  De így is volt áldás, amit hazavihettünk, amit a résztvevők fogalmaztak meg:

  • „Krisztus-központúság”
  • „tiszta, érthető teológiai alapokról való tanítás”
  • „gondolkodásra késztetett, felrázott”
  • „együtt gondolkodás, találkozás testvérekkel”
  • „a hangulat és a lelkiség”
  • „új bibliatanulmányozási és gyakorlati megközelítések”
  • „mélyen szántó gondolkodás. Nagy öröm volt hallani, hogy vannak nekünk is nagyon jó előadóink. Fiatal, tehetséges, lelki emberek.”
  • „A szeretetközösség, és hogy választ kaptam olyan kérdésre, ami a gyülekezetben felmerült.”
  • „Az előadások számszerű gazdagsága természetükből adódóan (is) lehetőséget teremtettek az önálló továbbgondolásra, nem kívántak »szájbarágni«, támpontokat adtak, és nem a »spirituális Meki« használatára ösztönöztek.”
  • „A hit és a vallásos tudomány összhangján túl Isten áldása jelen volt. Jó volt az énekkarok szolgálata, színesítette, könnyedebbé tette a csak előadások hallgatását. Az új énekeskönyvből az énektanulás jó ötlet.”
  • „…hogy gondolatokat hallhattam gondolkodó előadóktól, nem pedig keményre vasalt hitelveket, amiket üdvösségünk érdekében kötelező hordani.”

Végezetül

Hadd idézzem szintén dr. Ősz-Farkas Ernő sorait:

Szervezőként a legnagyobb öröm megtapasztalni azt, hogy

  • „A testvérek között komoly igény van elmélyültebb igetanulmányozásra.
  • Az adventista gyökerek és a mai adventista identitás között szorosabb összefüggés van, mint ahogy eddig gondoltuk. Atyáink vívódásai, küzdelmei, megtalált igazságaik és akár zsákutcáik is nagyobb hatással vannak a mai gondolkozásra, mint képzelnénk. A múltat ismernünk kell ahhoz, hogy legyen jövőnk.
  • Amikor visszatekintünk a múltba, az elődeink Ige iránti szeretetét, áldozatkészségét kell áthoznunk a jelenbe azokkal a pillérekkel együtt, amelyekben konszenzusra jutottak. Jellemző egyházunkra, hogy csak 1980-ban fogalmazta meg a hitelveit, és soha nem zárta le azt, hogy a világegyház szintjén ezek tovább fejlődjenek, ahogyan a Szentlélek vezeti az Ő népét a teljes délig. Ezért nincsenek dogmáink, de van Bibliánk és Istenünk, akié a teljes világosság, és aki a bölcsesség forrása.
  • A múlt hiányos ismerete oda vezethet, hogy hitelvi szintű jelentőséget tulajdoníthatunk olyan elméleteknek is, amelyek a fő vonulattól való elhajlások voltak annak idején. Ez a konferencia ilyen témákat is érintett. Egyik sem volt a 28 hitelv része, ami azt jelenti, hogy még több okunk van továbbkutatni, együtt gondolkodni, azzal a lelkülettel, ahogy az atyáink kezelték egymást, sok eltérő megközelítés mellett is.”

Az online kérdőívet kiöltők 94%-a szeretné, ha jövőre is folytatnánk. Rengeteg értékes javaslatot kaptunk. De, hogy mi lesz a következő Duna Bibliakonferencia tematikája? Adventista próféciamagyarázat, személyes hitélet, misszió kérdése, szombat? Ez legyen meglepetés.

Addig is, vegyük kezünkbe a Bibliát, és gyermeki alázattal, tanítható lelkülettel, nyitott lélekkel adjunk esélyt a Szentléleknek, hogy továbbvezessen minket a megértésben. „Mert bölcsesség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörűséges lesz” (Péld 2:10).

TSZ