Bejegyzés

A Magyar Unió nyilatkozata a Keresztény-Zsidó Imaórán való részvételéről

Január 24-én a magyar keresztény egyházak és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége részvételével megtartották a tizedik Keresztény-Zsidó Imaórát, mely hitet tesz a magyarországi keresztény és zsidó közösségek szolidaritása és egymás iránti elkötelezettsége mellett.

Néhány nappal a Holokauszt Nemzetközi emléknapja előtt (január 27.) a meghatározó keresztény közösségek, úgy mint a Római Katolikus Egyház, a Református Egyház, az Evangélikus Egyház, a Baptista Egyház, a Metodista Egyház, a Pünkösdi Egyház és a Hetednapi Adventista Egyház vettek részt a Keresztény-Zsidó imaórán, melyet a Keresztény-Zsidó Társaság kezdeményezett, és egy Budapest belvárosi Római Katolikus templomban rendeztek meg, melynek papja a Második Világháború során több ezer zsidó honfitársunkat mentette meg. Az imaóra egy fontos évenkénti esemény, amely emlékezteti a keresztényeket arra, hogy a Holokauszt borzalmai nem ismétlődhetnek meg, és biztosítja zsidó honfitársainkat – akik elvesztették szüleiket és szeretteiket a háború alatt -, a keresztény testvéreik szeretetéről és a békéről.

Az imaóra során bibliai felolvasások és imák hangzanak el, továbbá egy-egy prédikációt mond el egy lelkész és egy rabbi. Erdő Péter bíboros hangsúlyozta, hogy Isten Igéje összeköti a különböző keresztény felekezeteket, és összeköti a kereszténységet is a zsidósággal. A héber Szentírást mindenki tiszteli, mint a kinyilatkoztatás hordozóját, és mint ami segít megérteni az Újszövetséget is. Mindenkit emlékeztetett arra, hogy Isten Szava cselekvésre hívó szó, ahogyan erről a Tízparancsolat és Jézus tanításai is tanúskodnak. “A tízparancsolat követése és Isten Igéjének tisztelete különleges szolidaritást kell, hogy teremtsen zsidók és keresztények között. A kölcsönös tisztelet és szeretet alapján együttesen kell képviselnünk alapvető értékeinket egy olyan világban, amely kevés megértést tanúsít ez iránt az üzenet iránt.” Ez késztesse keresztényeket és zsidókat a közös cselekvésre az antiszemitizmus és a növekvő keresztényüldözéssel szemben – zárta felhívását.

Frölich Róbert főrabbi azzal kezdte beszédét, hogy hamarosan elérkezik a fák újéve a zsidó naptárban. Fák nélkül nincsenek gyümölcsök, és nincsen oxigén, tehát nincsen élet sem. Az embereknek is van hajtása és gyümölcse, és gyökereik mélyen a talajban vannak: a kultúrában, a vallásban és a hitben, melyek felelősek azért, hogy az életet átörökítsék a következő generációnak. Mózes 5. könyvében található a gyümölcsfák kivágásának tilalma, ehhez hasonlóan az emberi kultúrát és hitet sem szabad elpusztítani, mert ezek tartják életben az emberiséget. Ahogyan a fák különbözőek, ugyanúgy az emberek is különböznek egymástól, de mindenkit Isten a saját képmására teremetett, ezért „ugyanazok vagyunk, az Isten képmását hordozzuk, és ennek a képmásnak kijár a tisztelet és a szeretet, jöjjünk akárhonnan, legyünk akármilyenek”.

Mégha a Hetednapi Adventista Egyház nem is tartozik a legnagyobb egyházak közé Magyarországon, és a Magyar Unió nem tagja az Ökumenikus Tanácsnak sem, mégis minden Keresztény-Zsidó Imaórára meghívást kap, melyet nagyra értékel. Ez a meghívás összhangban van az egyház múltjával, és elismerése annak a pozitív szerepnek, melyet a Második Világháború alatt betöltött, amikor zsidókat mentett. A Magyar Unió büszke a háborús egyházelnöke és felesége hősies vezetői példamutatására, Michnay Lászlóra és Jolánra, akik megszervezték több mint 60 honfitársunk megmentését, többségüket az egyház budapesti központi imaházában rejtegetve (https://www.youtube.com/watch?v=-4m3LvGkM88).

Michnay nemcsak cselekedett, hanem nyilvános előadásokon felemelte szavát az antiszemitizmus ellen 1943-ban: “Arra szólítalak fel benneteket, keresztény testvéreim, hogy a most divatos zsidóüldözésben részt ne vegyetek! Krisztus Urunkat akkor szolgáljátok hűen és igazán, ha a zsidókat, mint felebarátaitokat nem gyűlölitek, nem üldözitek, sőt a mi Urunk Jézus Krisztus akarata szerint megvédésükre, megmentésükre siettek. Oltalmazzátok meg testvéri szeretettel életüket, tulajdonukat, mert bizony mondom néktek, hogy a zsidók a mi édes testvéreink, és semmivel sem rosszabbak, mint más ember. Őrájuk is vonatkozik a Megváltó ama tanítása, hogy szeresd felebarátodat, mint magadat.”

Michnay László volt az első magyar, aki megkapta a “Világ Igaza” kitüntetést, amit később feleségének, Jolánnak is megítéltek gondoskodó szolgálatáért. Ki kell emelni az adventista zsidómentők sorából Kubinyi Zoltán lelkészt, aki különleges módon egy munkaszolgálatos zászlóalj parancsnoka lett, és beosztottjait megmentette és biztonságban hazavezetette (http://valasz.hu/vilag/tortenet-egy-holokauszt-tulelorol-es-egy-magyar-tisztrol-73734).

Éppen ezért a Magyar Unió mélységesen fájlalja és elítéli, hogy egy, az egyházzal ellenséges, megbízhatatlan hírforrásból származó szándékos vagy hanyag fordításból eredő híradás teljességgel hamis fényben mutatja be az eseményt. A Hetednapi Adventista Egyház részvételének fontosságát nagyon találóan leírják Balázs László unióbizottsági tag gondolatai, aki ortodox zsidó családból származik és szülei is Holokauszt túlélők: “Szükség van az emberi ígéretekre, lelki támogatásra, melyekbe kapaszkodhat, melyek oldhatják a beidegződött félelem görcsét. Az, hogy a keresztény egyházak jelen vannak egy ilyen eseményen, segít a félelmek – valamilyen szintű – „elűzésében”. Tudom, furcsán hangzik, de – kis túlzással – teljesen mindegy, hogy a Keresztény-Zsidó imakörön, találkozón stb. mi a téma, milyen előadások hangzanak el. A lényeg maga a találkozó, ennek van jelzésértéke a zsidóság felé… Szerintem ez a kérdés a szeretetről szól és nem az ökumenizmusról. Arról, hogy mi adventisták is hitet teszünk amellett, hogy a zsidó emberek számíthatnak ránk, nem hagyjuk, hogy újra kiszolgáltatott helyzetbe kerüljenek.”

A Hetednapi Adventista Egyház Magyar Uniója éppen ezért folytatja bizonyságtevését Jézus, a mi Megváltónk szeretetéről, kiáll a gyűlölettel és az antiszemitizmussal szemben szóban és tettekben azáltal is, hogy részt vesz olyan egyházközi rendezvényeken – függetlenül attól, hogy mely egyházak vannak még jelen -, melyeken nyilvánosan kimutathatja a zsidóság iránti barátságát, mely a tiszteletreméltó múlton/múltunkon alapszik.

A Hetednapi Adventista Egyház Magyar Uniójának elnöksége

Downloads