Bejegyzés

Nem tengerész, nem erdész, nem kertész – hanem lelkész

2020. szeptember 19-én elérkezett a várva-várt nap Simon Csaba, családja és gyülekezetei számára, amikor a lelkészszentelési szertartás keretein belül Csaba a kézrátételes felszentelés által világszéles meghatalmazást kapott az evangélium lelkészi szolgálatára.

A járványhelyzet ellenére sok testvér eljött a békéscsabai gyülekezetbe ezen a szép szombaton Csaba jelenlegi és volt lelkészi körzeteinek gyülekezeteiből, a békési A és B, valamint a kamuti gyülekezetekből, de jöttek a kondorosi és szolnoki gyülekezetekből is, hogy együtt ünnepeljenek Csabával és közösen részesüljenek Isten jelenlétének és Igéjének áldásaiból.

Felemelő szolgálatok keretei között került sor Isten Igéjének meghallgatására Ézsaiás elhívásról, amikor Ézsaiáshoz hasonlóan Csaba is válaszolt Isten hívására: „Itt vagyon, küldjél el engemet!” Csaba a lelkészi fogadalomtétellel ünnepélyesen vállalta, hogy elkötelezi magát a Mestere és a rábízottak szolgálatára. Fogadta, hogy hogy szeretni fogja azokat, akiket Isten a gondozására bízott, és lelki növekedésükben segíteni fogja őket.

Ezek után köré gyűltek a jelenlevő felszentelt lelkészek és az alkalom legünnepélyesebb részében Isten áldását kérték Csabára és lelkészi szolgálatára.

A lelkipásztori megbízás első mondatában Csaba ezeket a szavakat hallhatta (de a többi mondat is hasonlóan ünnepélyes volt): „A világszéles Hetednapi Adventista Egyház nevében felruházlak téged a teljes egyházi tekintéllyel. Ennél nem érhet nagyobb megbecsülés senkit, de ez felelősséggel jár.”

Csabát, az újonnan felszentelt lelkészt köszöntöttük az unió, az egyházterület, a lelkészkar nevében, feleségét pedig a lelkészfeleségek nevében, gyermekeiket pedig a lelkészgyermekek nevében. De köszöntötték a gyülekezetek képviselői és az istentisztelet befejezése után nagyon sokan a jelenlevők közül.

Csaba, Isten áldása és sok öröm kísérje szolgálatodat!

 

Hegyes-Horváth Géza

egyházterületi elnök

Egy szombat – két lelkészszentelés

A békéscsabai lelkészszentelési ünnepség után nem sokkal 2020. október 17-én a Tiszavidéki Egyházterület két másik lelkészi körzetében ünnepelhettük együtt Isten elhívását és felhatalmazását a lelkészi szolgálatra, délelőtt Egerben, Bodolai Zoltán testvér körzetében, délután pedig Nyíregyházán, Kerékgyártó János testvér lelkészi körzete ünnepelt.

A járványhelyzet ellenére mindkét helyszínen az eseményhez méltó szolgálatok keretében került sor Bodolai Zoltán és Kerékgyártó János testvérek lelkészi felszentelési istentiszteletére. Egerben az egri és a gyülekezeti kórusok szolgáltak, valamint az Adventi Rézfúvós Együttes, Nyíregyházán pedig a helyi és a körzet gyülekezeteinek fiataljai szolgáltak felemelő zenei és énekszolgálatokkal.

Miután Csizmadia Róbert testvér, a Magyar Unió titkára és a Lelkészegyesület vezetője ismertette a felszentelés mibenlétét és fontosságát, Ócsai Tamás testvér, a Magyar Unió elnöke Isten üzenetét tolmácsolta igehirdetésében, amelyben ApCsel 22:14–15 versei alapján kiemelte, hogy nemcsak Pál apostolt, hanem Bodolai Zoltánt és Kerékgyártó Jánost is a „mi Atyáink Istene” választotta ki a szolgálatra, hogy az Ő tanúja legyen.

Zoltán és János a lelkészi fogadalomtételben ünnepélyesen vállalták, hogy elkötelezik magukat Mesterük és a rájuk bízottak szolgálatára. Fogadták, hogy hogy szeretni fogják azokat, akiket Isten a gondozásukra bízott, és lelki növekedésükben segíteni fogják őket.

A felszentelési imát Ócsai Tamás testvér mondta, de testvéreink köré térdeltek a már felszentelésben részesült lelkésztársaik és kezük rájuk helyezésével felszentelték őket a szolgálatra (Ócsai Tamás testvér mellett Csizmadia Róbert, Hegyes-Horváth Géza, Dankó Ferenc, Szőllősi Árpád – Nyíregyházán Bálint György testvér is bekapcsolódott a kézrátétel szolgálatába).

A lelkipásztori megbízás első mondatában Zoltán és János ezeket a szavakat hallhatta (de a többi mondat is hasonlóan ünnepélyes volt): „A világszéles Hetednapi Adventista Egyház nevében felruházlak téged a teljes egyházi tekintéllyel. Ennél nem érhet nagyobb megbecsülés senkit, de ez felelősséggel jár.”

Zoltánt és Jánost az újonnan felszentelt lelkészeket köszöntöttük az unió, az egyházterület, a lelkészkar nevében, feleségüket a lelkészfeleségek nevében, gyermekeiket pedig a lelkészgyermekek nevében. De köszöntötték őket a gyülekezetek képviselői és az istentisztelet befejezése után nagyon sokan a jelenlevők közül is.

Zoltán és János, Isten áldása és sok öröm kísérje szolgálatotokat.

 

Hegyes-Horváth Géza
egyházterületi elnök

Lelkészek ünnepélyes megbízása

A lelkészi életpálya legfontosabb állomása a felszentelés. Két év gyakornokság, hat-nyolc év segédlelkészi szolgálat után az Unióbizottság hoz döntést a végleges felhatalmazásról. Amennyiben a testület egyházterületi javaslat és egy látogatóbizottsági jelentést figyelembe véve felismeri az életre szóló, Istentől jövő elhívás jeleit és gyümölcseit, határozatot hoz a felszentelésről vagy meghatalmazásról, amely lelkészi fogadalmat és felajánló-áldáskérő imádságot is magában foglaló ünnepélyes szertartásban valósul meg. A felszentelt és meghatalmazott lelkészi jogosítvány hasonló jogköröket tartalmaz, azzal a különbséggel, hogy a meghatalmazott lelkész csak az adott unió területén végezhet lelkészi megbízást igénylő feladatokat, míg a lelkészi felszentelés világszéles felhatalmazást jelent. A fogadalom, a megbízás, az áldáskérés és a felelősség ugyanaz. Árvai Tamás a Tiszavidéki Egyházterületnél kezdte a szolgálatát, Stramszki István és Frend László öt éve csatlakoztak a Hetednapi Adventista Egyházhoz és a Dunamelléki Egyházterület alkalmazásába kerültek. Életükre és szolgálatukra Isten áldását kérjük ezúton is. (det)

Különleges szombatban lehetett részünk 2020. szeptember 26-án. A Kecskeméti Gyülekezetet érte az a megtiszteltetés, hogy megszervezze azt a lelkészszentelő ünnepséget, melynek keretében három testvérünk kapott lelkészi megbízást: Frend László a hévízi körzetből, Stramszki István DET kincstárnok és Árvai Tamás a kecskeméti körzetből.

A jelenlegi járványhelyzetre való tekintettel és valamennyiünk egészségét szem előtt tartva úgy döntöttünk, hogy nem a kecskeméti kápolnában adunk helyet ennek az ünnepélyes alkalomnak, hanem a nagyobb létszám befogadására képes kecskeméti baptista imaházban, amit sikerült is erre a napra igénybe vennünk.

Az érintett körzetekből összesen 100 fő jött össze ezen a szombaton, hogy együtt ünnepeljünk lelkészeinkkel. A lelkészszentelő istentiszteletet Csizmadia Róbert uniótitkár nyitotta meg, akitől megtudhattuk, hogy mit is jelent a felszentelés és a meghatalmazás, valamint arra is felnyitotta a szemünket, hogy mindannyian kaptunk kézrátétel általi megbízást a szolgálatra (Krisztus misszióparancsa) a keresztségünk alkalmával. Valamennyien rendelkezünk lelki ajándékokkal, melyeket azért kaptunk Istentől, hogy azokkal mások áldására lehessünk.

Ezt követően a felszentelésre váró testvéreink bemutatása következett: Árvai Tamásról Csizmadia Róbert, Stramszki Istvánról Ősz-Farkas Ernő DET elnök, Frend Lászlóról pedig Bihari Csaba DET titkár beszélt barátsággal és nagy szeretettel; jó volt őket hallgatni, és testvéreink életéről, családjaikról többet megtudni.

A bemutatkozások után Ócsai Tamás unióelnök beszélt a lelkipásztori szolgálatról  ApCsel 22:14–15 verseiben foglaltak fényében. Pál apostol élettörténetén keresztül elmondta, hogy a lelkipásztori szolgálat sohasem volt könnyű. Hangsúlyozta, hogy bármely szolgálat, így a lelkipásztori is Isten kiválasztásával, elhívásával kezdődik. Elmondta továbbá, hogy a szolgálat elengedhetetlen feltétele, hogy személyesen ismerjük azt a valakit, aki elhívott minket, és ha naponta igényeljük az Ő vezetését, akkor nem lesz kérdéses számunkra, hogy mi a feladatunk.

Ezután a lelkészi fogadalom ünnepélyes pillanatai következtek, amikor Isten, a mennyei seregek és Isten földi gyermekei előtt felruházták testvéreinket egyházi tekintéllyel, hogy őrállók legyenek és szolgáljanak mint pásztorok.

Nagyon szép pillanat volt, amikor lelkészeink és feleségeik letérdeltek egy közös, áldáskérő imádságra.

A megbízási okmányok átadását követően a lelkészcsaládok nevében Ócsai Irénke, a lelkipásztori közösség nevében pedig Csizmadia Róbert köszöntötte a felszentelt lelkészeinket és családtagjaikat egy-egy kedves ajándék kíséretében, valamint az érintett körzetek képviselői is nagy szeretettel köszöntötték őket.

Az istentisztelet meghittségét és ünnepélyességét emelték az igényes zenei- és kórusszolgálatok.

Az ünnepélyes testvéri együttlétet egy nagyon ízletes – a járványügyi szabályokat tiszteletben tartva –, egyéni csomagokból álló közös ebéddel és meghitt beszélgetésekkel zártuk a baptista imaház szép kerthelyiségében.

„…Íme, mily jó és mily gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak!” (Zsolt 133:1).

 

Farkas Réka

Lelkészbeiktatás Ráckevén

Ünnepélyes istentisztelet keretében köszöntöttük a Ráckevei Gyülekezet új lelkészét, Bihari Csabát szeptember 12-én, dr. Ősz-Farkas Ernő területi elnök igei gondolatainak kíséretében. Az igehirdetésen Ősz-Farkas testvér hangsúlyozta, hogy az evangélium kincs és nem szégyen, és a gazdagsággal, amelyet ad, nem az ember rendelkezik, hanem sáfárkodik. Isten azt mondja, hogy őrizzük ezt a kincset, és ne szégyelljük az evangéliumot!

Bihari Csaba köszöntő szavaiban ugyanezt a gondolatot folytatta Pál szavaival 1Korinthus 1. fejezetéből: az igazi gazdagság Isten kegyelmét Krisztusban elfogadni.

A beiktató imádság után Ócsai Sándor, a gyülekezet presbitere ünnepélyesen átadta a gyülekezet kulcsát, majd a kórus az Ézs 6:8-ra írt, „Küldj el engem!” c. énekkel köszöntötte az új lelkészt – természetesen maszkban.

 

Csírkés Sára Borbála

Hírek az Óbudai Gyülekezet életéből

Presbiterszentelés és bababemutató

A több hónapos bezártságot az Óbudai Gyülekezet életében egy igencsak eseménydús időszak követte. 2020. július 11-én együtt örülhettünk a Horváth házaspárral, Robival és Zsuzsival, akik elhozták gyermeküket, a kis Bálintot, hogy bemutassák az Úrnak. Ez az alkalom kettős ünnep volt, ugyanis a fiatal apuka, Horváth Róbert testvér maga is részese lehetett egy új szakasz kezdetének az Úr szolgálatában. A felszentelő imában Isten áldását kértük presbiteri szolgálatára.

 

Lelkészbúcsúztatás

A különleges események sorozata folytatódott a követő szombaton is, amikor Bodnár János testvér több évtizeden át tartó lelkészi munkáját zárta le, melyből közel 7 éven keresztül az Óbudai Gyülekezetet építette, lelki és fizikai értelemben egyaránt. János testvér – amint sokak előtt ismert – mindig szívén viselte a közösség lelki, ugyanakkor fizikai épületének is az állapotát.

Nem volt ez másként a Beszterce utcai gyülekezetben sem. Ő, akit joggal nevezhetünk „építő prédikátornak”, 2013-ban, amikor elkezdte szolgálatát Óbudán, mint építkezésben jártas szakember, azonnal meglátta a gyülekezeti ház gyenge pontjait, és már abban az évben papírra került a terv, amit kivitelezés követett. 2014-ben sikerült is átadni egy teljesen megújult, és megszépült épületet. A megszépült imaház természetesen csak akkor éri el rendeltetésének valódi célját, ha a lelki ház, vagyis a közösség is megújul. A gyülekezet komoly imába kezdett, hogy a 35-40 fős, többnyire szépkorú tagság átlagéletkora „fiatalodjon”. Az Úr hamarosan meg is válaszolta ezeket a kéréseket, ugyanis 2015 nyarának végén közel 35 – korábban a KERAK-hoz tartozó – testvér fejezte ki, hogy a Hetednapi Adventista Egyház Óbudai Gyülekezetének tagja kíván lenni.

A gyülekezet nevében ezúton is szeretnénk kifejezni köszönetünket Bodnár János és Bodnár Jánosné Zsóka testvéreknek, valamint lányuknak, Emesének és fiúknak, Benjáminnak a közösség fizikai és lelki építésében végzett áldozatkész szolgálatukat.

 

Lelkészbeiktatás

Augusztus 29-én került sor a körzet új lelkipásztorának, Szilvási-Csizmadia Andreának a beiktatására, aki öt év szülési szabadság után tér vissza a szolgálatba. A beiktatást dr. Ősz-Farkas Ernő egyházterületi elnök testvér végezte. Andrea 2009-ben a Budapest-Rákoscsabai körzetben kezdett lelkészgyakornokként, majd 2011-től három éven át volt a Székesfehérvári körzet lelkipásztora. Presbiteri felszentelésére, valamint meghatalmazott lelkészi megbízására 2013-ban került sor.

Andrea a bemutatkozó szolgálatában 2Kor 4:5–10 igeszakasz alapján arról beszélt, hogy Isten belénk, cserépedényekbe hatalmas kincset rejtett, az evangéliumot, melyet őriznünk és továbbadnunk kell a körülöttünk élőknek. A kincs a lényeg, nem mi. Ezért hát közös szolgálatunkkal emeljük magasra Krisztust, Isten megváltó szeretetét, és forduljunk ezzel a szeretettel egymás felé.

Isten áldását kívánjuk szolgálatára és családjára. Férje, Ádám, valamint lányaik, Blanka és Abigél szintén gyülekezetünket fogják erősíteni. Dr. Szilvási András testvér, az ATF tanszékvezetője, a lelkészváltás után is folytatja 2019-ben megkezdett támogató lelkipásztori szolgálatát körzetünkben.

Egyed Róbert

Beiktató istentisztelet Debrecenben

Ünnepélyes keretek között került sor 2017. május 27-én Debrecenben a Tiszavidéki Egyházterület új tisztviselőinek beiktatására. Az Isten vezetését és sok bölcsességet igénylő megbízatások négy évre szólnak. Az egész napos feszített, de pontos ütemterv szerint tartott rendezvényen hozzávetőlegesen 300 résztvevő volt. Egyházunk vezetősége köszönetet mondott a távozó bizottsági tagoknak, valamint Várhelyi Zoltán lelkész előző egyházterületi titkárnak.

Ócsai Tamás unióelnök igehirdetésének alapgondolata a Mt 5:13 volt. Hangsúlyozta, hogy könnyebb és viszontagságosabb időkben egyaránt fontos azt szem előtt tartanunk, hogy mindig Isten áll a kormánykeréknél. A 2017. május 21-i választókonferencia határozatának értelmében, a következő négy évben Hegyes-Horváth Géza folytatja az egyházterületi elnöki munkát. Szőllősi Árpád egyházterületi kincstárnoki feladatokat fog ellátni, Dankó Ferenc pedig egyházterületi titkári kihívások elé néz.

Az összes elhangzott szolgálatban a hála, köszönet és áldáskérés szavai keltek szárnyra. A különleges szombatot összevont kórusszolgálatok, énektriók, zeneszólók, ifjúsági jelenet és versek tették igazán felemelővé. A délelőtti és a délutáni istentisztelet között közös ebéd várta a vendégeket és nyújtott lehetőséget a meglévő kapcsolatok ápolására, ismeretségek kialakítására. Mérföldkő volt ez a szombat a terület, a gyülekezet és a vendégek számára egyaránt. Kicsit megálltunk, megpihentünk, tájoltuk magunkat és erőt gyűjtöttünk utunk folytatásához.

KBE

Lelkészbeiktatás Tatabányán

Egy szép és ünnepélyes alkalomra került sor 2017 harmadik szombatján (január 21.) a Tatabányai Gyülekezetben. A tatabányai körzet új körzetvezető lelkészt kapott Stramszki István testvér személyében. 

Stramszki testvér ünnepélyes beiktatására eljöttek testvérek a körzethez tartozó gyülekezetekből, Fehérvárcsurgóról és Tatáról, illetve a Tatai Gyülekezet egyik szórvány csoportja majdnem teljességgel képviseltette magát. Ezenkívül még a Budapest Szüret utcai gyülekezetből is együtt ünnepelt velünk néhány testvér. A zenei szolgálatok, és költemények után Bihari Csaba testvér szólaltatta meg Isten üzenetét az Ige által. Bihari Csaba testvér az igehirdetésében hangsúlyozta, hogy az isteni áldás kiáradása, a gyülekezet lelki és számbeli növekedése a lelkész és a gyülekezet együttmunkálkodása nélkül nem várható, de ha a lelkész és a gyülekezet mint munkatársak együtt végzik a szolgálatukat, akkor csodálatos tapasztalatokban lesz része a gyülekezeteknek is és a lelkésznek is.

A DET megbízólevelének átadása, Bihari Csaba testvér beiktató imádsága és köszöntése után, a jelenlevő gyülekezetek presbiterei köszöntötték Stramszki István testvért, majd Stramszki testvér gondolatait hallgatta meg az ünneplő gyülekezet.

Megtapasztaltuk a 133. zsoltár szavait: „Íme, mily jó, és mily gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak! Mint drága olaj a fejen, mely aláfolyik a szakállon, az Áron szakállán, mely lefolyik köntöse prémjére.”

J. E.

Lelkészbeiktatási istentisztelet a székesfehérvári körzetben

Ünnepélyes istentiszteletre készültünk január 14-én szombaton Székesfehérváron, az „A” Gyülekezetben. Bihari Csaba, a Dunamelléki Egyházterület titkára iktatta be Hites Gábor testvérünket Lovasberény, valamint Székesfehérvár „A” és „B” Gyülekezeteinek lelkészévé.

Közös éneklések, kórus- és versszolgálatok hangolták fel lelkünket már az alkalom elején. „Vágyunk-e szentelt életet élni? Jézus élete a példakép” – hallottuk a Lovasberényi Gyülekezet énekkarától. Tízéves kislány szólózott kedves hangján: „Szeretlek, ó, Uram, hálám szívemből fakad, és éneklem, hogy áldott légy, Uram.” De felzengett a nyáron alakult férfikar éneke és a Székesfehérvári „A” Gyülekezet kórusa is, kiegészülve a „B” néhány tagjával.

Az igehirdetés előtt Hites Gábor szólt a vidáman mosolygó legkisebbekhez. Hópelyhecskék képeit mutatta, milyen csodálatosan szépek, és nincs közöttük két egyforma, és lám, bennünket, embereket is „csodálatos módon megkülönböztetett” a jó Isten (Zsolt 139:14).

A beiktatási istentiszteletet Bihari Csaba testvér tartotta Filippi 2:20–22/a és 29. alapján. Kiemelte, mennyire fontos, hogy a lelkész és a gyülekezete ismerje fel a közös szolgálat szépségét, fontosságát. Pál mindig a gyülekezet javát kereste, ezért elengedte, elküldte Timótheust. Az apostol hatalmas munkát végzett, de Isten a hozzáállást, a lelkületet értékeli, az odaadás örömét, nem a szolgálat nagyságát. Szomorú, hogy mindig van két csoport a gyülekezetekben: a támogatók, akik aggódnak a testvéreikért, ezért dolgoznak értük, és a gyanakvók, a kritizálók, akik hátráltatják, akadályozzák az igazi munkát. Melyik csoportba akarunk tartozni? Engedjük-e, hogy Isten munkálkodjon bennünk és általunk? Akkor a szolgálatunk nem terhes feladat, hanem túláradó öröm.

Az igehirdetés után Bihari testvér áldást kérő imát mondott Hites Gáborért és a családjáért, akik a három gyülekezet presbitereivel együtt leborultak az Úr előtt.

Ezt követően Gábor köszöntötte a gyülekezeteket: „Velünk együtt munkálkodván ti is az értünk való könyörgésben, hogy a sokak által nekünk adatott kegyelmi ajándék sokak által háláltassék meg miértünk” (2Kor 1:11). Közös szolgálatra hívta a gyülekezeteket, a lelki ajándékok „összehordására”, hiszen „mindenkinek haszonra adatik a Léleknek kijelentése” (1Kor 12:3–7). Továbbá kérte, ne féljünk felkeresni őt a bajainkkal, attól tartva, hogy a munkája leterheli. Ne várjuk meg, hogy késő legyen.

Ezután üdvözlések hangzottak el. Először Nagy Imre, a Lovasberényi Gyülekezet presbitere köszöntötte: „Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli” (Zsolt 37:25). Majd Kohári Zsolt, a Székesfehérvári „A” Gyülekezet presbitere bátorította: „Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből, a magad értelmére pedig ne támaszkodjál” (Péld 3:5–6). Végül Omischl Tibor, a Székesfehérvári „B” Gyülekezet gyülekezetvezetője szólította meg: „Ne félj, hanem szólj és ne hallgass: mert én veled vagyok és senki sem támad reád, mert nékem sok népem van ebben a városban” (ApCsel 18:9–10).

Az ünnepélyes istentisztelet végén a három gyülekezet összevont vegyes kara zengett éneket, kifejezve az összefogás és az együttműködés vágyát, készségét is: „Az Úr őrizőm, pajzsom és szabadítóm.”

Mindannyian a jó Isten áldását, kegyelmét, vezetését kívánjuk az újonnan beiktatott lelkész testvérünk életére, munkájára!

Omischl Tibor, Sasvári Hajnalka