Bejegyzés

Nem tengerész, nem erdész, nem kertész – hanem lelkész

2020. szeptember 19-én elérkezett a várva-várt nap Simon Csaba, családja és gyülekezetei számára, amikor a lelkészszentelési szertartás keretein belül Csaba a kézrátételes felszentelés által világszéles meghatalmazást kapott az evangélium lelkészi szolgálatára.

A járványhelyzet ellenére sok testvér eljött a békéscsabai gyülekezetbe ezen a szép szombaton Csaba jelenlegi és volt lelkészi körzeteinek gyülekezeteiből, a békési A és B, valamint a kamuti gyülekezetekből, de jöttek a kondorosi és szolnoki gyülekezetekből is, hogy együtt ünnepeljenek Csabával és közösen részesüljenek Isten jelenlétének és Igéjének áldásaiból.

Felemelő szolgálatok keretei között került sor Isten Igéjének meghallgatására Ézsaiás elhívásról, amikor Ézsaiáshoz hasonlóan Csaba is válaszolt Isten hívására: „Itt vagyon, küldjél el engemet!” Csaba a lelkészi fogadalomtétellel ünnepélyesen vállalta, hogy elkötelezi magát a Mestere és a rábízottak szolgálatára. Fogadta, hogy hogy szeretni fogja azokat, akiket Isten a gondozására bízott, és lelki növekedésükben segíteni fogja őket.

Ezek után köré gyűltek a jelenlevő felszentelt lelkészek és az alkalom legünnepélyesebb részében Isten áldását kérték Csabára és lelkészi szolgálatára.

A lelkipásztori megbízás első mondatában Csaba ezeket a szavakat hallhatta (de a többi mondat is hasonlóan ünnepélyes volt): „A világszéles Hetednapi Adventista Egyház nevében felruházlak téged a teljes egyházi tekintéllyel. Ennél nem érhet nagyobb megbecsülés senkit, de ez felelősséggel jár.”

Csabát, az újonnan felszentelt lelkészt köszöntöttük az unió, az egyházterület, a lelkészkar nevében, feleségét pedig a lelkészfeleségek nevében, gyermekeiket pedig a lelkészgyermekek nevében. De köszöntötték a gyülekezetek képviselői és az istentisztelet befejezése után nagyon sokan a jelenlevők közül.

Csaba, Isten áldása és sok öröm kísérje szolgálatodat!

 

Hegyes-Horváth Géza

egyházterületi elnök

Egy szombat – két lelkészszentelés

A békéscsabai lelkészszentelési ünnepség után nem sokkal 2020. október 17-én a Tiszavidéki Egyházterület két másik lelkészi körzetében ünnepelhettük együtt Isten elhívását és felhatalmazását a lelkészi szolgálatra, délelőtt Egerben, Bodolai Zoltán testvér körzetében, délután pedig Nyíregyházán, Kerékgyártó János testvér lelkészi körzete ünnepelt.

A járványhelyzet ellenére mindkét helyszínen az eseményhez méltó szolgálatok keretében került sor Bodolai Zoltán és Kerékgyártó János testvérek lelkészi felszentelési istentiszteletére. Egerben az egri és a gyülekezeti kórusok szolgáltak, valamint az Adventi Rézfúvós Együttes, Nyíregyházán pedig a helyi és a körzet gyülekezeteinek fiataljai szolgáltak felemelő zenei és énekszolgálatokkal.

Miután Csizmadia Róbert testvér, a Magyar Unió titkára és a Lelkészegyesület vezetője ismertette a felszentelés mibenlétét és fontosságát, Ócsai Tamás testvér, a Magyar Unió elnöke Isten üzenetét tolmácsolta igehirdetésében, amelyben ApCsel 22:14–15 versei alapján kiemelte, hogy nemcsak Pál apostolt, hanem Bodolai Zoltánt és Kerékgyártó Jánost is a „mi Atyáink Istene” választotta ki a szolgálatra, hogy az Ő tanúja legyen.

Zoltán és János a lelkészi fogadalomtételben ünnepélyesen vállalták, hogy elkötelezik magukat Mesterük és a rájuk bízottak szolgálatára. Fogadták, hogy hogy szeretni fogják azokat, akiket Isten a gondozásukra bízott, és lelki növekedésükben segíteni fogják őket.

A felszentelési imát Ócsai Tamás testvér mondta, de testvéreink köré térdeltek a már felszentelésben részesült lelkésztársaik és kezük rájuk helyezésével felszentelték őket a szolgálatra (Ócsai Tamás testvér mellett Csizmadia Róbert, Hegyes-Horváth Géza, Dankó Ferenc, Szőllősi Árpád – Nyíregyházán Bálint György testvér is bekapcsolódott a kézrátétel szolgálatába).

A lelkipásztori megbízás első mondatában Zoltán és János ezeket a szavakat hallhatta (de a többi mondat is hasonlóan ünnepélyes volt): „A világszéles Hetednapi Adventista Egyház nevében felruházlak téged a teljes egyházi tekintéllyel. Ennél nem érhet nagyobb megbecsülés senkit, de ez felelősséggel jár.”

Zoltánt és Jánost az újonnan felszentelt lelkészeket köszöntöttük az unió, az egyházterület, a lelkészkar nevében, feleségüket a lelkészfeleségek nevében, gyermekeiket pedig a lelkészgyermekek nevében. De köszöntötték őket a gyülekezetek képviselői és az istentisztelet befejezése után nagyon sokan a jelenlevők közül is.

Zoltán és János, Isten áldása és sok öröm kísérje szolgálatotokat.

 

Hegyes-Horváth Géza
egyházterületi elnök

Lelkészek ünnepélyes megbízása

A lelkészi életpálya legfontosabb állomása a felszentelés. Két év gyakornokság, hat-nyolc év segédlelkészi szolgálat után az Unióbizottság hoz döntést a végleges felhatalmazásról. Amennyiben a testület egyházterületi javaslat és egy látogatóbizottsági jelentést figyelembe véve felismeri az életre szóló, Istentől jövő elhívás jeleit és gyümölcseit, határozatot hoz a felszentelésről vagy meghatalmazásról, amely lelkészi fogadalmat és felajánló-áldáskérő imádságot is magában foglaló ünnepélyes szertartásban valósul meg. A felszentelt és meghatalmazott lelkészi jogosítvány hasonló jogköröket tartalmaz, azzal a különbséggel, hogy a meghatalmazott lelkész csak az adott unió területén végezhet lelkészi megbízást igénylő feladatokat, míg a lelkészi felszentelés világszéles felhatalmazást jelent. A fogadalom, a megbízás, az áldáskérés és a felelősség ugyanaz. Árvai Tamás a Tiszavidéki Egyházterületnél kezdte a szolgálatát, Stramszki István és Frend László öt éve csatlakoztak a Hetednapi Adventista Egyházhoz és a Dunamelléki Egyházterület alkalmazásába kerültek. Életükre és szolgálatukra Isten áldását kérjük ezúton is. (det)

Különleges szombatban lehetett részünk 2020. szeptember 26-án. A Kecskeméti Gyülekezetet érte az a megtiszteltetés, hogy megszervezze azt a lelkészszentelő ünnepséget, melynek keretében három testvérünk kapott lelkészi megbízást: Frend László a hévízi körzetből, Stramszki István DET kincstárnok és Árvai Tamás a kecskeméti körzetből.

A jelenlegi járványhelyzetre való tekintettel és valamennyiünk egészségét szem előtt tartva úgy döntöttünk, hogy nem a kecskeméti kápolnában adunk helyet ennek az ünnepélyes alkalomnak, hanem a nagyobb létszám befogadására képes kecskeméti baptista imaházban, amit sikerült is erre a napra igénybe vennünk.

Az érintett körzetekből összesen 100 fő jött össze ezen a szombaton, hogy együtt ünnepeljünk lelkészeinkkel. A lelkészszentelő istentiszteletet Csizmadia Róbert uniótitkár nyitotta meg, akitől megtudhattuk, hogy mit is jelent a felszentelés és a meghatalmazás, valamint arra is felnyitotta a szemünket, hogy mindannyian kaptunk kézrátétel általi megbízást a szolgálatra (Krisztus misszióparancsa) a keresztségünk alkalmával. Valamennyien rendelkezünk lelki ajándékokkal, melyeket azért kaptunk Istentől, hogy azokkal mások áldására lehessünk.

Ezt követően a felszentelésre váró testvéreink bemutatása következett: Árvai Tamásról Csizmadia Róbert, Stramszki Istvánról Ősz-Farkas Ernő DET elnök, Frend Lászlóról pedig Bihari Csaba DET titkár beszélt barátsággal és nagy szeretettel; jó volt őket hallgatni, és testvéreink életéről, családjaikról többet megtudni.

A bemutatkozások után Ócsai Tamás unióelnök beszélt a lelkipásztori szolgálatról  ApCsel 22:14–15 verseiben foglaltak fényében. Pál apostol élettörténetén keresztül elmondta, hogy a lelkipásztori szolgálat sohasem volt könnyű. Hangsúlyozta, hogy bármely szolgálat, így a lelkipásztori is Isten kiválasztásával, elhívásával kezdődik. Elmondta továbbá, hogy a szolgálat elengedhetetlen feltétele, hogy személyesen ismerjük azt a valakit, aki elhívott minket, és ha naponta igényeljük az Ő vezetését, akkor nem lesz kérdéses számunkra, hogy mi a feladatunk.

Ezután a lelkészi fogadalom ünnepélyes pillanatai következtek, amikor Isten, a mennyei seregek és Isten földi gyermekei előtt felruházták testvéreinket egyházi tekintéllyel, hogy őrállók legyenek és szolgáljanak mint pásztorok.

Nagyon szép pillanat volt, amikor lelkészeink és feleségeik letérdeltek egy közös, áldáskérő imádságra.

A megbízási okmányok átadását követően a lelkészcsaládok nevében Ócsai Irénke, a lelkipásztori közösség nevében pedig Csizmadia Róbert köszöntötte a felszentelt lelkészeinket és családtagjaikat egy-egy kedves ajándék kíséretében, valamint az érintett körzetek képviselői is nagy szeretettel köszöntötték őket.

Az istentisztelet meghittségét és ünnepélyességét emelték az igényes zenei- és kórusszolgálatok.

Az ünnepélyes testvéri együttlétet egy nagyon ízletes – a járványügyi szabályokat tiszteletben tartva –, egyéni csomagokból álló közös ebéddel és meghitt beszélgetésekkel zártuk a baptista imaház szép kerthelyiségében.

„…Íme, mily jó és mily gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak!” (Zsolt 133:1).

 

Farkas Réka