Bejegyzés

Ének-zene a pandémia idején

Gondolatok a 2020. november 28-ra tervezett Adventi Kórustalálkozó és jótékonysági koncert margójára

 

A mai napon került volna megrendezésre a harmadik Adventi kórustalálkozó és jótékonysági koncert, ami a járvány miatt sajnos elmaradt.

Hogyan indult el ez a program? 2017-ben bizottságunk támogatásával megkerestem a Magyar Unió Zenei Szolgálatok Osztályának vezetőjét, az Adventi kórustalálkozó és jótékonysági koncert programtervezetével. Az unió vezetése támogatta a programot, ezért minden év Advent első időszakára bekerül az éves programtervezetbe, amit ezúton is köszönünk!

Fő célunk, hogy még szélesebbre tárjuk kapuinkat, hogy ezen alkalmak által még jobban megismerjenek minket, hogy részt vállaljunk a szociális szolgálatban, hogy segíteni tudjunk a környezetünkben élő rászorulókon, és ezáltal a missziómunkát is végezni tudjuk. Felvettük a kapcsolatot a helyi önkormányzattal, a családsegítő vezetőjével, akik nyitottak voltak a kezdeményezésre, örömmel fogadták felajánlásunkat, és azóta is többször fordultak hozzánk segítségért. Reméljük, hogy a jövőben is lesz lehetőségünk folytatni az elkezdett munkát. Kedves tanárom szavaiból idézve: ,,Hogy ne csupán egy magunknak ünneplő, hagyományőrző klub legyünk, lépjünk ki a komfortzónánkból!”

Most úgy tűnik, hogy ez az időszak holt idő, hiszen sok mindentől megfoszt minket a pandémia, főleg ami a társadalmi és a közösségi életünket illeti.

Valóban holt idő lenne ez az időszak? Azok az emberek, akik zarándokútra indulnak, általában azért teszik, hogy önvizsgálatot tudjanak tartani, hogy kilépjenek a mókuskerékből, hogy távol legyenek a tömeg zajától, átértékeljék cselekedeteiket, hogy Istennel legyenek és bűnbánatot gyakoroljanak, ki-ki a saját hite szerint…

Nem holt idő ez az időszak! Sőt ellenkezőleg, Isten megengedte az életünkben, hogy önvizsgálatot tudjunk tartani, hogy tekintetünket felemeljük az égre, és felértékelődjön a közös istendicsőítés lehetősége, hogy értékelni tudjuk a kórustalálkozókat, a jótékonysági koncerteket, amik olykor már talán unalmassá, teherré, sablonossá váltak számunkra.

Az elmúlt évek koncertjeit visszanézve volt olyan alkalom, amikor 11, de akár 14 kórusmű is elhangzott egyetlen koncerten. Micsoda lehetőségek voltak a kezünkben! Most annak is örülünk, ha két-három éneket elénekelhetünk maszkban 4-en, 5-en.

A járvány első hulláma alatti időszakban kicsit aggódva néztünk a jövő elé, vajon jót vagy rosszat hoz nekünk az elszigetelődés, vajon szétveri a közösséget vagy összekovácsolja? Sokat imádkozom családjainkért, közösségünkért, a zenei osztályért, az énekkarért.

Tavaly ilyenkor még álmunkban sem gondoltuk volna, hogy rövid idő alatt gyökeres változások történnek. Nem gondoltuk volna, hogy eljöhet az az idő, amikor nem lehet énekelni, hiszen a virológusok kutatásai szerint az éneklés az egyik leggyorsabb közvetítő tevékenység a vírus terjedésében, amikor az énekes erőt fejt ki, hogy a tüdő legalsó szakaszaiból adagolja a levegőt a hangképzéshez. Ki gondolta volna, hogy ilyen előfordulhat? Tavaly ilyenkor, 5 kórus tagjaival, kb. 100-an énekelhettünk együtt ebben a teremben, dicsőíthettük Istent a mennyei karokkal egyetemben.

Az Ige bátorít bennünket: Ne aggodalmaskodjatok a holnap felől!

Az Úr meghallgatta imáinkat: Az első hullám végéhez közeledve, két kedves és jó hangú házaspár jelezte, hogy szolgálni szeretnének az énekkarban. Felismerték, hogy feladatunk van még az Úr munkájában addig, amíg lehet, és amíg még tart a kegyelemidő. Sírtam örömömben, az imáink meghallgatásra találtak. Hát nem csodálatos tapasztalat?! Négy jó hangú, jó lelkületű emberrel bővült az énekkarunk, és a nyáron megadatott az a lehetőség, hogy együtt énekelhettünk.

Pozitív tapasztalat, hogy gyülekezetünkben a járványügyi szabályok betartását mindenki komolyan és fegyelmezetten kezelte, ezzel is példát mutatva, nem háborogva, keresztényi alázattal végezték a szolgálatot. Nem könnyű maszkban énekelni – de hiszem, hogy Isten megengedte ezt a próbát, hogy ezáltal is megtanítson minket türelmet és alázatot gyakorolni. Hála érte Istennek és köszönet mindenkinek!

Az énekkar olyan, mint egy folyó, ami sok kis csepp vízből tevődik össze, aminek együtt van ereje, külön-külön elpárolognak, semmivé válnak.

Ezért szükség van minden egyes énekkari tagra, hiszen mi éneklő evangelizátorok vagyunk, énekkel hirdetjük az üzenetet, visszük a jó hírt a dallamok szárnyán és felkészítjük a lelkeket az evangélium befogadására. Ehhez teljes alázatra, odaszentelődésre van szükségünk, hogy fényt és világosságot vigyünk Isten evangéliuma által minden ember szívébe.

Éljük meg a mindennapok lehetőségét, vegyük észre, hogy ajándék az életünk, az egészségünk, a meleg otthonunk, hogy van kenyér az asztalunkon és szerető családunk! Énekeljünk otthon mindennap, énekeljünk együtt gondolatban, ha kell maszkban hárman vagy négyen, hiszen kaptunk sok szép ígéretet, ami ad erőt és még több lelkesedést a mindennapok küzdelmeihez és az újrakezdéshez.

Isten áldjon benneteket, imában és szeretetben együtt ünnepelünk!

Tajti Enikő

Teljes koncert:

Ifjúsági Hálaadó Koncert

Október 6-án este a Terézvárosi Gyülekezet adott helyet az Ifjúsági Hálaadó Koncertnek. Az imádat és dicsőítés légkörét az ország különböző helyszíneiről érkező tehetséges fiatal zenészek kiváló szolgálata biztosította.

Az alkalom célja az volt, hogy a mi csodálatos Istenünkre, minden jónak egyetlen forrására irányítsa a figyelmünket, valamint a műsor sokszínűsége által a mai embert megszólítani képes különleges zenei és imádati élményt biztosítsunk a résztvevők számára.

Isten ott volt, velünk együtt örvendett, és az Ő jelenléte áldással töltötte be a jelenlevők szívét.

 

A koncert videoanyaga a következő linken tekinthető meg: https://goo.gl/qSTeC6

 

kp

Zenei istentisztelet Újbudán

Különleges és egyben csodálatos alkalomban volt részünk április 22-én, amikor Bede Róbert, Mészáros Levente és a Nagyváradi Gyülekezet férfikórusa Verebi László lelkészük vezetésével koncertet adott a  Szent Imre Gimnáziumban délelőtt, majd délután a Szüret utcai gyülekezetben.

A gimnáziumban Simon Zsolt lelkészünk köszöntötte a vendégeket. Az igei gondolatok is a zenére épültek Neh 12:7–8 versei alapján.

Költemény, kórusszolgálatok, duettek és szólók hangoztak el. Interjút is hallhattunk Bede Róberttel, aki megvallotta Istenbe vetett hitét és háláját. Róbert Őt dicsőítve énekel mindenkor, hiszen neki tulajdonítja az erőt, képességet!

Délután is folytatódott a dicsőítés gyülekezetünkben. Verebi László lelkész tolmácsolta Isten üzenetét Zsolt 137:1–4 versei alapján.

Szeretetvendégségben sem volt hiány, testi táplálékunk is igazán bőséges volt, hála testvéreink áldozatkész szolgálatának!

Az Úr különös gondviselését tapasztalhattuk meg ennek a programnak a létrejöttében. Köszönjük lelkészünknek, Simon Zsoltnak és Bereczki Csaba testvérnek, valamint a gyülekezet bizottságának, hogy támogatták ennek az alkalomnak a megszervezését. Énekeljük hát a hit énekét mi is mindenkor! Istenné a dicsőség és a hála!

Kovács Zsuzsa