A reformáció vitathatatlan és elévülhetetlen érdeme volt, hogy az egyház életében az Igét tette az első helyre. A reformátorok tanították, hogy a keresztény ember feladata a megismert Ige iránti engedelmesség. A hetednapi adventisták, akik a reformáció örököseinek vallják magukat, Isten Igéjét tekintik hitük alapjának és zsinórmértékének. „Ne hallgassunk emberi véleményekre a Szentírás tanait illetően, – írta E. G. White – hanem kutassuk magunknak Isten szavát.”
A hetednapi adventistáknak nincs merev hitvallása, azonban az egyház története során mégis készültek olyan dokumentumok, melyek világos betekintést nyújtanak bibliai felismeréseinkbe.
Már 1848-ban összegyűltek a szombatünneplő adventisták vezetői, hogy megfogalmazzák a mozgalom alapvető tanításait. Ezeken az ún. „szombatkonferenciákon” öt alaptanítás kristályosodott ki:
- Krisztus személyesen, láthatóan jön el. Eljövetele megelőzi a millenniumot.
- Jézus ma a „szentek szentjében” szolgál a mennyben, mint népének közbenjárója.
- Isten törvénye örök, a negyedik parancsolat az Isten iránti hűség próbaköve.
- Az egyház feladata a Jelenések 14:6–12 verseiben található „hármas angyali üzenet” hirdetése.
- Az ember halandó, a halhatatlanságot csak Krisztus által nyerhetjük el.
James White 1853-ban közzétett egy rövid hitvallást az egyház hivatalos lapjában, a Review and Herald-ban, és a következőket írta: „Egyek vagyunk az alábbi nagy témákban; Krisztus közeli, személyes visszatérésében, Isten minden parancsolatának megtartásában, valamint az Ő Fiának, Jézus Krisztusnak hitében, amire szükségünk van, hogy elkészüljünk az Ő eljövetelére.”
A hitelvek kialakulásának a következő lépcsőfoka az a 25 pontból álló összeállítás volt, amit 1872-ben adtak ki az egyház vezetői. A bevezetőben ezt olvassuk: „nincsenek a Bibliától független hitpontjaink, hitvallásunk vagy szabályaink. Nem azzal a szándékkal tesszük közzé ezeket a tételeket, hogy hatalmat gyakoroljunk népünkön, vagy uniformizáljuk hitüket. Nem hitrendszert alkotunk, hanem rövid összegzést adunk arról, amint a múltban is, és a jelenben is egyöntetűen vallottunk.”
A Hetednapi Adventista világszervezet, a Generálkonferencia kezdeményezésére 1931-ben, majd 1946-ban is készültek hitelvi összefoglalások, melyeket a helyi gyülekezetek életét szabályozó „Gyülekezeti kézikönyv”-ben, és az egyház „Évkönyv”-ében rendszeresen közzétettek. Mivel ezek a hitelvek az egyetemes egyház hitének kifejezői, csak a Generálkonferencia ötévente összehívott plenáris ülése módosíthatja azokat.
A 2005-ös, St. Louisban megrendezett Generálkonferenciáig, az 1980-ban megfogalmazott 27 pontból álló hitelvek voltak érvényben. Ezen az ülésszakon a küldöttek megszavaztak egy újabb hitelvet, így 2005 július 4-től már 28 pontból áll.