Bejegyzés

Húszéves a Nemesvámosi Szünidei Bibliatábor

Húsz, még gombócból is sok! – Ezt is megértük. Az idén 66 táborlakóval vágtunk neki a 20. Nemesvámosi Szünidei Bibliatábornak.

A hit és imádság erejét Illés, Ezékiás és Dániel történetén keresztül érthettük meg. Rövid jelenetekben „illemórát” is tartottunk, amit szintén élénk figyelemmel kísértek. Egyik szervezőnk évek óta tartó próbálkozása vált valóra, amikor meghívott vendégként ellátogatott hozzánk Farkas Bertalan, az ország legelső és eddig egyetlen űrhajósa. Az esemény kapcsán a megyei sajtó is cikket közölt a táborról.

A táborzáráskor feltettük a kérdést, hogy mi lehet a következő 20 év garanciája. Jelenlegi válaszaink:

– a szervezők át akarják (és tudják is) adni a fiatalabb generációknak a „stafétát”;
– új programok és játékok tartják fenn az érdeklődést úgy a szerevezők, mit a táborlakók részéről;
– a résztvevők között ne csupán alkalmi kapcsolat legyen;
– a tábor Jézusé, mi csak a segítői vagyunk.

Köszönet Neki!

 

Pásztor Csaba

Kórustalálkozó Nemesvámoson

„Hálaének és dicsőítés hangzik, öröm és vidámság hallatszik falaik között. Megsokasítom népemet, s többé meg nem fogyatkoznak, megbecsültekké teszem őket, s többé nem lesznek megvetettek.” (Jeremiás 30:19)

 

Május 20-án közel 250 ember érkezett Nemesvámosra együtt dicsőíteni az Urat. A falu imaháza örömmel fogadta a Dunamelléki Egyházterület különböző pontjairól érkező kórusokat.

A vendéglátó kóruson kívül még négy énekkar mutatta be Istenbe vetett hitét. A hévízi és érdi, valamint az Éjféli Kiáltás Gospel Kórus és az újonnan alakult Szüret utcai Ifjúsági Kórus szolgálatait hallgathattuk meg. A délelőtt folyamán az énekeken keresztül átélhettük Isten hatalmas csodáit, Jézus szeretetét irántunk, és visszajövetelébe vetett hitünket. Öröm volt hallgatni a különböző stílusú és hangulatú egyházi műveket, és látni, milyen sokszínűek is vagyunk. A gyülekezetek legkisebbjeitől a legnagyobbakig mind egy kórusként szolgáltak Istennek.

Délután megrendezésre került a lassan hagyománnyá váló Jótékonysági Koncert. A rendezvényen Mustos István, Nemesvámos alpolgármestere mondott köszöntő beszédet. Eljött a Petőfi Sándor Általános Iskola képviselője, aki köszönetet mondott a tavalyi koncerten befolyt összegért, amiből az iskola új öltözőszekrényeket tudott vásárolni.

Az idei program a nemesvámosi Csillagvirág Óvoda javára került megrendezésre, az ADRA bevonásával. Az igei gondolatokat Kalocsai Tamás körzetvezető lelkipásztor tolmácsolta. A kórusok egy nagy karként magasztalták az Urat és tettek bizonyságot hitükről. A koncerten elhangzottak versek és zeneszámok is, amelyek mind emelték a rendezvény színvonalát. Több mint 230 ezer forint gyűlt össze a jókedvű adakozóknak és Isten kegyelmének köszönhetően. Az óvoda igazgatója, Putz Andrea az örömtől meghatódva mondta el köszönőbeszédét. A résztvevők örömmel és önzetlenül támogatták az új óvoda felépülését és a gyerekek nyugodt és szép környezetben való nevelkedését.

Az Úr áldása nyugodott az egész napon.

Kövesi Anna

Adventváró ablakok faluszerte

A klasszikus adventi gyerekkalendárium monumentális formáját vezettük be Nemesvámoson, Magdi vezetésével.

Mindennap mindig más ház ablakába, kiírtunk 1-1 bibliaverset. A pontos – előre meghatározott – időben érkező gyerekek a fogadó családnál még egy kis vendéglátásban és beszélgetésben is részesülhettek. Az adventi időszak alatt, 23 verset lehetett összegyűjteni füzetbe, vagy a kisebbeknek kifestőben kiszínezni. Az utolsó alkalom, a 24., szombatra esett. Meghívtuk a résztvevőket egy ünnepélyes alkalomra – a gyülekezetbe –, ahol a „jól teljesítőket” megajándékoztuk.

A játékban bárki részt vehetett. Mintegy 20 gyerek élt is a lehetőséggel. Nagy hozadéka volt a kezdeményezésnek, hogy kívülálló családok is részt vettek a bibliaversek kiírásában és a gyerekek fogadásában. Halleluja!

Pásztor Csaba

Na, de este 10-kor?!

Mit lehet csinálni egy gyülekezetben ilyen későn, és éppen a nemesvámosiban? Megrendezni az első Templomok Éjszakája rendezvényt. 

Templomok Éjszakája NemesvámosonAz első programfolyamot délután 6 órára, majd 2-2 órával később még kettőt terveztünk. A gyülekezet elmúlt 89 évét képes tárlatvezetésen mutattuk be. Interaktív kapcsolat-expo, online személyiségteszttel. Szelfizés az egyházi logóval. Az Adventista Egyház történetének rövid bemutatása. Gyerekeknek kézműves foglalkozás. Színes lufik. Pantomimjáték. Filmelőzetes. A programpontok között ének- és zenekari számok, versek hangzottak el, és a végén a gyülekezetre jellemző, szíves vendéglátás.

A közel 30 vendég fémjelezte a rendezvény sikerét. Az este beálltával a kerítés teljes hosszában és a bejárati kapunál, lobogó fáklyák hívogatták a járókelőket.

Jövőre újra megnyitjuk a gyülekezet kapuit és meggyújtjuk a fényeket.

Pásztor Csaba

Ifi keresztség Nemesvámoson

Július 16-án keresztségi istentiszteletre gyűltünk össze a nemesvámosi gyülekezet falai között. A veszprémi körzet tagjai számára várakozással teli alkalom volt ez a szombat, hiszen hat testvérrel gazdagodott közösségük. Hencsel Józsefné, Kövesi Anna, Kövesi Dorka, Pásztor Judit, Orsós Beáta, Orsós Sándor; öt ifjú és egy lélekben fiatal testvérünk kötött szövetséget a Mindenhatóval.

Ifi keresztség NemesvámosonKülönleges élmény volt hallgatni a keresztelendőket bemutató tanítókat, akik felidézték a gyermekiskolai, ifi, illetve evangelizációs élményeket, könnyeket csalva sokak szeméből.

Az igehirdetés és bemerítés szolgálatát Tóth Szilárd, a gyülekezet korábbi lelkipásztora végezte. Az igehirdetés alapigéje: „Végezetre, atyámfiai, legyetek erősek az Úrban, és az ő hatalmas erejében. Ötözzétek föl az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben” (Ef 6:10–11).

Ünnepünk színvonalát és az istentisztelet lelkiségét a testvérek sok szép szolgálata emelte.

Testvéreink életére Isten soha meg nem szűnő áldását kívánjuk.

Kalocsai Tamás

Békés–Csongrád megyei kirándulás

Május 13–15. között lehetőségünk volt Nemesvámosra látogatni. Szombaton kórustalálkozón vettünk részt, majd másnap együtt túráztunk a Békés–Csongrád megyei testvérekkel. 

Ha már Tihanyban jártunk, akkor gondoltuk, járjuk körbe a Belső-tavat. Csak körülnéztünk, és megszállt a nyugalom. A gyalogtúra hossza mindössze 9 km volt, de kicsik-nagyok egyaránt nagyon élvezték. Helyenként csodaszép kilátás tárult elénk, a bátrabbak a sziklákon szelfiztek.

Végül 4 és fél óra gyaloglás után mindenki kellemesen elfáradva érkezett meg a tihanyi apátsághoz. Igaz, hogy a Nap sugarai nem akartak melegíteni, de Gondviselőnk megóvott minket az esőtől. Gyönyörű helyeken jártunk, éreztük, hogy feltöltődünk. Ehhez adott is minden, hiszen csak rá kell nézni a tájra, és mint emberi szív, nyúlik be a szeretett félsziget a Balatonba, mely szelíden átöleli, elárasztva partjait gyengéd hullámaival.

O.K.

Kórustalálkozó Nemesvámoson

2016. május 14-én hangos ének- és zeneszó remegtette meg a nemesvámosi adventista imaház falait. 14 kórus 260 énekese engedte ki a hangját külön-külön, majd együtt a zsúfolásig megtelt épületben. Zala, Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Fejér, Somogy megyéből és Budapestről érkeztek a fellépők, de volt, aki szinte a fél országot szelte át azért, hogy e maradandó élményben részesüljön. A Békés és Csongrád megyei kórusok 350 km-ert utaztak – nem hiába. 

Kórustalálkozó NemesvámosonMéltathatnám a résztvevőket, a karvezetőket, zenészeket, de nem teszem. Legyen a hála és dicsőség Istené, aki a zene nyelvét teremtette, és megtanított minket beszélni és érteni e nyelven. Kicsiket és nagyokat, akik csillogó tekintettel együtt lelkesedtek, énekeltek. Szinte fel sem tűnt a hely szűke, az időjárás zordsága, a gazdag lelki és testi táplálék mindent feledtetett.

A kórustalálkozóra épülő jótékonysági koncert kitárta karját a falu lakói felé is. Délután az összevont kórus hat énekkel lépett fel. A műsorban elhangzott: Gerzsenyi László: Jertek áldjuk Istent; Silcher: Ó nézd a Golgotát; Butler: Megváltva; Ismeretlen sz.: Feltámadt Hős; Mendelssohn: E nagy világ mind áld; Rathbone: Mondj új dalt az Istennek.

És hogy miként hatott? Következzen egy vendég vallomása:

„Vannak olyan pillanatok az életben, amikor egy-egy pillanatra megállunk és apró csodákban van részünk, elgondolkodunk, magunkba fordulva értékelünk és köszönetet mondunk a pillanatért. Ez mindazokkal megtörtént ma, akik részt vettek a Hetednapi Adventista Egyház nemesvámosi imaházában megrendezett jótékonysági hangversenyen…. Ritka pillanat az, amikor egyszerre hall az ember 5-6 kórust közösen énekelni olyan hangzással, mely betölti a teret, feszegetve a falakat… csodálatos hegedűszótól könnyekre fakad, és olyan verset-előadót hall, amitől nem csak egy pillanatra rendül meg. Szívből köszönöm, hogy részese lehettem. A rendezvény célja a nemesvámosi Petőfi Sándor Általános Iskola támogatása volt ebben az évben és nem tudom szavakba foglalni a hálát, melyet érzek a felajánlott adományért. Köszönjük…. Köszönöm a résztvevő minden hívőnek és vendégnek, az ADRA Alapítványnak, az előadóknak és mindannak, aki segített a rendezvényt létrehozni….

Rab Zsuzsa: Vaspántok

Ha igy szólnék a kedves,
fiatal kalauzhoz:
– Kalauz úr,
hogyha ma este hazamegy,
ölelje meg nagyon a feleségét,
dicsérje meg, ami épp rajta van,
akár az ócska pongyoláját –
Ha igy szólnék –
ugye… bolondnak tartanának?
Ha igy szólnék a bottal kopogó
nyugdijas bácsihoz a boltban,
mikor épp forintjait guberálja,
végül levágat tiz dekát
a »kicsit-hosszabb-lett« kenyérből:
– Bácsi! Itt van ötszáz forint.
Tegye el, kérem. Épp ma kaptam.
nem számitottam rá. Fölösleges. –
Ugye, bolondnak tartanának?
Ha igy szólnék az útkövezőkhöz:
– Útkövezők!
Én ezt a kis kavicsot elviszem,
mert az erezetében
lehorgadt Krisztus-fejet látok.
Engedjék meg, hogy elvigyem! –
Ugye, bolondnak tartanának?
ha igy szólnék a torzonborz kamaszhoz:
– Gyere, fiam,
üljünk le valahol, s te elmeséled,
mitől nőtt vállig a hajad,
mi ellen mered ez a tüske
tejes arcod körül,
s egyáltalán, mitől vagy te ilyen
kérlelhetetlen? –
Ugye, bolondnak tartanának?
Ha igy szólnék padon sütkérező,
újságpapirból eddegélő nénikéhez:
– Néni, jöjjön velem,
amit szeret, azt főzök vacsorára,
puha ágyat vetek,
előtte pedig mindent elbeszélhet, a menyasszonykorát,
azt a szülést, a császármetszést is,
és szegény jó ura szivszélhüdését,
és hogy mivel ültette be a sirját,
azt is, milyen a szomszédasszony,
azt is, hogy a fia hogyan él Kanadában,
meg hogy mit irt föl, és mire, az orvos.
Mindent apróra elbeszélhet.
Sóhajtozhat és imádkozhat az ágyban.
De éjjel egyszer – maga úgyis sokszor
fölébred –
keljen fel, takarjon be engem,
mert éjjel mindig lerúgom a takarómat…
Ha igy szólnék –
ugye, bolondnak tartanának?
Konvenciók, bevett szokások
hideg vaspántjai
szoritják lüktető,
eleven húsig lenyúzott szivünket.”

Ne álljunk meg itt! A zene mindenkié. Lerombolja a falakat, széttöri a vaspántokat, és közel enged Istenhez és embertársainkhoz. Engedjük, hogy megváltoztassa az életünket!

kneszma