Bejegyzés

Városföldi misszió

Városföld egy kis község Kecskemét mellett – és az otthonom is, most már 3 éve. Zenészként a leghálásabb közönséget mindig a kis helyeken, kis (falu)közösségekben, az egyszerű emberek közt találtam meg. Városföld lakói is pont ilyen emberek, akik tárt karokkal várják a szép zenét, és szívesen fogadják hozzá a lelki táplálékot is. 

A történetünk kezdetén már egyből Isten készre egyengetett útja fogadott. Én csak egy kis zenei hetet szerettem volna pár muzsikussal, templomi koncerttel. Engedélyre volt szükségem, … de sokkal többet kaptam. A falu örömmel vállalta magára az összes zenész és azok családjainak elszállásolását és étkeztetését erre az augusztusi hétre, a koncertek reklámozásával együtt. A helyi templom csak a miénk volt. Megható volt ez a feltétel nélküli bizalom és nyitottság, amit kaptunk, és ezt nagy örömmel viszonoztunk a vonószenekari- és kórusmuzsikával. A hallgatóság könnyes szemekkel hallgatta White testvérnő Pünkösdi gondolatait és a hozzá kapcsolódó felemelő dallamokat.

Ígéretet kaptunk, hogy egy év múlva is szeretettel várnak minket, amit örömmel teljesítünk. Meglepetésként ért azonban, amikor felkérték kis kórusunkat egy adventi koncertre is. Vacsorával és meleg szívvel fogadtak bennünket, csakúgy, mint nyáron. Dicsőség Istennek, aki már elkészítette számunkra az utat!

Ambrus Anett
Kecskemét, zenei osztály

Zenei programok a Hévízi Gyülekezetben

A Hévízi Adventista Gyülekezetet fennállásának 30 éve óta a zene szeretete jellemezi. A kezdetektől fogva létező vegyes kórusa sokszor szolgálta nem csupán a helyi tagságot, de a környezetében élő embereket is. Különösen az adventi időszakban több alkalommal látogattunk el a körzetben lévő idős otthonokba, gyermekintézményekbe, szerveztünk jótékonysági hangversenyeket. 

Ahogy gyermekeink cseperedtek, úgy a lehetőségeink is nőttek, hiszen valamennyien játszanak valamilyen hangszeren, és a hangjukkal is beilleszkedtek a felnőttek közé. Így abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy már nem csak vegyes kar, de ifjúsági- és női kar is szolgál Hévízen, sőt saját zenekarunk van.

Hogy mennyire fontos a zene a szolgálatok során, az is mutatja, hogy évente szervezünk kórustalálkozókat, amelyre más gyülekezetek kórusait és zenekarait is meghívjuk, és magunk is elfogadunk ilyen meghívásokat. Egy ilyen alkalomnak adott helyet az imaházunk október 8-án is. Az igeszolgálatot Pörneki Attila, a Hetednapi Adventista Egyház zenei osztályvezetője tartotta, ezt foglalta keretbe a Veszprémből, Zalaegerszegről, Lovasberényből és Budapestről érkező kórusok és a zenekar szolgálata. A délelőtti programot közös ebéd zárta, majd egy rövid szünetet követően délután az egyesített kórus próbált.

A délutáni istentiszteletet már a kórusok együttes énekszolgálata tette még szebbé. Egy ilyen alkalom mindig sok beszélgetésre, örömre, nagy találkozásokra, új ismeretségek köttetésére ad alkalmat, lélekemelő minden pillanata, ezért is szervezzük meg évről évre.

P. T.

Soli Deo Gloria Egyházzenei tábor Bózsván

Különleges alkalom volt egyházunk zenei életében a július 27. és augusztus 7. közötti időszak, amikorra sikerült megszervezni egyházunk zenei táborát. Kezdetben a résztvevők száma körülbelül 40 fő volt, de a tábor végére mintegy 170-en dicsőítettük Istent.

Az énekkar és a zenekar munkájába számos zenebarát is bekapcsolódott: műkedvelő amatőrök, zenét tanuló diákok és hivatásos zenészek is. A családdal érkező táborozók közül a gyerekek is rendszeres résztvevői a tábor végén megtartott koncerteknek. Az idén is énekeltek két műsorszám erejéig a kórusban. Említésre méltó, hogy nagy létszámban voltak jelen olyan zenészek is, akik nem egyházunk tagjai, így táborunk egy nagyszerű missziós lehetőségnek is tekinthető.

A cél egy komolyabb, nagyobb szabású egyházzenei mű megszólaltatása volt. A tábor fő műve Mendelssohn: 42. zsoltára volt, melyet nagy örömünkre Gál Tamás, Liszt-díjas érdemes művész dirigált. Az említett mű mellett még három kórusmű hangzott el zenekari kísérettel, valamint a vonószenekar és fúvószenekar egy-egy önálló zeneművel színesítette a műsort.

A tábor végén két koncertet tartottunk. Az egyiket Pálházán, ahol mintegy 90-en, a másikat pedig Budapesten a Néprajzi Múzeum aulájában, amelyen 400-an kísérték figyelemmel a hangversenyt.  A 42. Zsoltárról mindkét helyszínen igei gondolatokat is hallhattunk Czinkota András, illetve Csizmadia Róbert testvérektől. Mindkét alkalom jótékonysági koncert volt. Pálházán a Reménység Alapítvány javára 90 000 Ft, Budapesten az ADRA részére 370 000 Ft gyűlt össze.

Egy ilyen alkalom csak a jó Isten segítségével és sok ember összehangolt, áldozatos munkája során jöhet létre. Így Isten iránti hálám mellett köszönettel tartozom Lázárné Nagy Andrea testvérnőnek azért, hogy ezt a tábort összefogta és megszervezte, valamint mindazoknak a testvéreknek, akik valamilyen formában azon munkálkodtak, hogy ez a több mint 20 éves múlttal rendelkező érték megmaradjon és tovább fejlődjön.

Pörneki Attila


Az idei nyár nagy meglepetése volt a bózsvai zenei tábor. Bár korábban a Keresztény Advent Közösség már 22 alkalommal szervezett ilyet, izgalmas volt számunkra, hogyan tudjuk átadni a lelkesedésünket azoknak, akik eddig nem ismerték a tábort. 

A tábor neve — Egyedül Istené a dicsőség — nem csupán név és küldetés volt, de élő tapasztalat is, már a szervezés során. Az Ő kegyelméből teljesen váratlanul Gál Tamás személyében szakmailag és emberileg kiváló karmesterünk lett. A rendelkezésünkre álló tíz nap során nagy vegyes karral, gyermekkórussal, szimfonikus zenekarral és fúvószenekarral készültünk a zárókoncertekre. Az első koncertet Pálházán tartottuk, a másodikat Budapesten, a Néprajzi Múzeum aulájában. A koncerteken nagyjából kétszáz fővel álltunk a színpadon, ebből majdnem száz fő a kórus tagja volt. Budapesten, a Néprajzi Múzeumban tartott jótékonysági koncerten közel 500 hallgató volt jelen, és 370 ezer Ft adomány gyűlt össze az ADRÁ-nak.

A szervezés izgalmai után a táborban olyan jól haladtunk a művek megtanulásával, hogy beiktathattunk a programba néhány kirándulást is. Kisebb-nagyobb erdei túrák indultak, volt bobozás és libegőzés. Csak az eső akadályozta meg, hogy egy lelkes csapat meghódítsa a Füzéri várat, de vigaszdíjként másnap együtt csobbantunk az erdők övezte Izra-tóban. De mind közül a legnagyobb élmény talán a Magyar Nyelv Múzeuma volt. Egy kis helyen annyi interaktív megismernivaló várt minket, hogy nem is végeztünk egy délelőtt alatt. Nyelvi játékok, kvízek és sok humor ébresztett rá minket, milyen nagyszerű nyelven beszélünk. Nem mellesleg megállapítottuk, hogy a holland operaénekes neve a mi kórusunkat is jellemezte: Johang van Boeven.

És bár jó sokat próbáltunk a koncertjeinkre, mindig voltak olyanok, akik még a szabadidejükben is a zenélést választották: minden reggel hétkor a fúvószenekar fújt ébresztőt, és este takarodót. De a kettő között is minden bokorból valami zene szólt. Jó volt látni és hallani, ahogy ügyesen zenélő fiatalok egymásra találtak a spontán alakult kis kórusokban.

Mi, akiknek már a többedik zenei táborunk volt, és azok, akiknek az első, különleges módon tapasztaltuk meg Isten áldását, és nagyon várjuk már a következő zenei tábort! Jövőre is várunk mindenkit a zenekarokba, a felnőtt- és gyermekkórusba. De addig is mindenki számára nyitott a facebookon a Bózsvai Zenei Táborok nevű csoport, ahol közöljük a legfrissebb híreket.

Juhász Zsuzsa

További képek: https://drive.google.com/drive/folders/0B3hxAoM9u4T5VHlvZEU5OVdaUXM

Zenei nap

Az unió szervezésében zenei napot tartottunk március 5-én a Terézvárosi Gyülekezetben. Délelőtt a helyi gyülekezet megszokott szolgálatai mellett Tarjáni Anikó énekét, három kórus – a Békés-Csongrád megyei kamarakórus, az Acapella and Musica énekegyüttes és a helyi kórus – szolgálatát hallhattuk. 

Pörneki Attila testvér, az unió zenei vezetője ismertette az új gyülekezeti énekeskönyv szerkesztésének előrehaladását és a nyári, bózsvai zenei táborral kapcsolatos előkészületeket. Osvald László lelkész testvér a tanítványságról beszélt igehirdetésében, Mt 28:16–20 verse alapján, miszerint a kételkedésre a legjobb megoldás az evangélium hirdetése. Vallásos életünk a hétnek ne csupán egy napjára korlátozódjon, hanem fogja át a hét minden napját. Jézus példázatában rávilágított, hogy a szőlővessző akkor terem gyümölcsöt, ha a tőkén marad, abból táplálkozik.

A délutáni istentiszteleten a három kórus szolgálata után az összevont kórus két szolgálatát hallhattuk. Pörneki testvér elmondta, hogy a Zenei Osztály is csatlakozik az unió programjához: minden tagot vonjunk be a szolgálatba. Ennek szép példája e délután is, amikor fiatalok hangszerekkel is csatlakoztak a gyülekezet énekéhez. Isten végidei népének két feladata van: felkészülni a Jézussal való találkozásra, másrészt pedig a délelőtt hallott misszióparancs teljesítése. Minden gyülekezeti tag érezzen felelősséget arra, hogy tegyen bizonyságot Jézusba vetett hitéről. Ez a Lélek átformáló munkájával történhet meg. Mit tud ebben a folyamatban tenni az unió zenei élete? Az osztály munkája istentiszteleteinket ugyanúgy szolgálja, mint a többi osztály. A zene nemesbítse valamennyiünk lelkét. A zene hallgatásakor, énekléskor érezzük azt, hogy istentiszteleten vagyunk! Ezt akkor tapasztaljuk, ha a Szentlelket befogadjuk Ef 5:18b–20 veresei szerint.

Fekete István