A magyar adventista cserkészek 2024. június 30-tól július 14-ig együtt táboroztak a Mátrában, egy gyönyörű réten, Szuha település közelében. A cserkésztáborok célja, hogy egy kicsit elszakadjunk a mindennapok forgatagából, és egészen közelről szemléljük Isten teremtett világát egy összetartó és aktív közösségben.
Idén is nagyon vártuk a tábort. Nappalonként csatakiáltás, szerszámok koppanása, vidám játék hangjai töltötték meg az erdőt. Esténként tábortűz lángjai mellett csodálhattuk a csillagos eget, miután véget értek a nagy nevetéssel kísért tábortűzi számok.
Idén összesen 98 fő fordult meg a táborban. Minden korosztály megtalálta a neki megfelelő feladatot, kihívást. A kiscserkészek (7–10 évesek), cserkészek (10–14), kószák (14–18) és vándorok (19–23) különféle próbákkal bizonyították, megállják a helyüket az életben és az erdőben egyaránt.
Az első héten a kósza és a vándor korosztály táborozott. Ekkor építettük fel a tábor nagy részét. A munka mellett minden reggel áhítattal kezdtük a napot, érintettünk pár tabu témát is, ami a mi korosztályunknak kifejezetten érdekes volt. Ezenkívül délelőttönként izzasztó edzéseken vehettünk részt, majd utána következhetett a másképp, de még izzasztóbb építkezés. Az első pár nap alatt sikerült a tábort felépíteni, utána különböző csapatjátékokat játszottunk az erdőben. A fürdésidő és vacsora után rendszerint egy hangulatos, beszélgetős tábortűzön vehettünk részt, ahol a cserkészet főbb elemeit beszéltük át, és azok életünkre gyakorolt hatását.
A tábor ötödik napján nehéz küldetést kaptunk: egy egyházzenei koncertet kellett tartanunk a mellettünk lévő falu templomában. A vezetőink a koncert meghirdetéséről előre gondoskodtak, de mi csak egy pár órát kaptunk a felkészülésre. Azonban a cserkészek előtt semmi sem akadály, sikerült felkészültünk, és az áhítatok alkalmával jól begyakorolt énekeket zenészeinkkel előadtuk. Emellett minden őrs készült egy pár perces igei gondolattal a zeneszámok között. Azt tudom mondani, hogy Istentől igazán áldott alkalom volt, hatalmas élmény volt látni az embereken a csodálatot, a könnyes szemeket, és rengeteg köszönettel, hálás tekintettel lettünk gazdagabbak. Ezután küldetésünk még nem ért véget, hisz az éjszakát egy térképen kijelölt erdőrészben kellett töltenünk, ahova kicsit megszeppenve érkeztünk, majdnem 4 óra túra után, este 10 körül. Azonban vezetőink már vártak ránk egy hatalmas megterített, meglepetés lakomával és tábortűzzel. Szombaton délelőtt mi fiatalok készültünk igei témával, amiről beszélgettünk csoportokban és közösen, délután pedig Bokor Saci egy igazán ünnepélyes úrvacsorai istentisztelet tartott nekünk, ahol megmostuk egymás lábait, ezzel Istenhez és egymáshoz is közelebb kerültünk.
A második héten a kiscserkész és a cserkész korosztály is csatlakozott a táborhoz. A sátrak és építmények száma tovább gyarapodott. A tábor alatt számos témakörben mélyíthettük a tudásunkat: bibliaismeret, elsősegély, csomózás, növényismeret, kézművesség, zene, állóképesség…
Emellett megtapasztalhattuk, mit jelent az egyház, mint test. A testnek különböző tagjai vannak, mégis egymással összhangban működnek. Miként egy tábori zuhanyzót, asztalt vagy kötéllétrát csapatban építünk, úgy Krisztus testének tagjaiként is közösen munkálkodunk a misszió sikeréért.
A cserkésztábor csúcspontja Rácz Csongor és Tóth Álmos keresztsége volt. Úgy döntöttek, hogy csatlakoznak Krisztus testéhez, és aktív tagjai lesznek az egyháznak. Ócsai Tamás unióelnök keresztelte meg őket a tábor utolsó szombatján.
Nagyon köszönjük Istennek, hogy gazdagon megáldotta az idei tábort, és hálásak vagyunk a szülők, és az egyház támogatásáért is! Hatalmas élményekkel térhettünk haza, melyet nehéz szavakba önteni, igazán csak az tudja megérteni, aki már átélt legalább egy cserkésztábort. Jövőre is várunk minden cserkészt és minden cserkészkedni vágyót!
Talmácsi Anna
Ősz-Farkas Ábel