„1947 márciusában egy arab (beduin) pásztorfiú – kecskéje keresése közben – a Holt-tenger nyugati partján egy barlangot fedezett fel, amelyben korsókat talált. A régészek a következő, közel egy évtizedben összesen 11 barlangot tártak fel, tele értékes iratanyagokkal. Hamarosan kiderült, hogy ezekben a barlangokban a Kumrán közelében működő esszénus közösség őrizte korabeli könyvtári állományát, valamikor a Kr. e. 1–Kr. u. 1. században. (…)
A kutatók minden kétséget kizáróan az I. és a IV. barlangban találtak rá a legértékesebb leletekre, amelyek a különböző ószövetségi iratok mellett tartalmaztak apokrifeket, valamint a kumrániak életét szabályozó írásokat…”
Hogyan változtak, fejlődtek az emberiség írásos üzeneteinek és emlékeinek továbbadását, megőrzését szolgáló eszközök és módszerek a könyvnyomtatás vívmányának megjelenéséig? És ez az évezredeken át tartó, nem kis viszontagságokkal járó folyamat vajon mennyit változtatott Isten írásos kinyilatkoztatásának üzenetén, a Szentíráson, ami ma már nem csak a Biblia lapjain keresztül szólíthatja meg az embert? „A Biblia legősibb kéziratai” című írásunk érdekességekkel szolgáló történeti áttekintést nyújtva segít megválaszolni ezeket a kérdéseket a Hit és Élet magazin idei második számában, a 8–13-ig terjedő oldalakon.
A magazint megrendelheted az alábbi linkre kattintva, vagy a gyülekezeted traktátosán keresztül, mindössze 5000 Ft/5 szám/év áron.
Várjuk megrendelésedet!
Illusztráció: Witsanu Singkaew/Vecteezy
