Egy tábor, ahol a zene Isten dicsőségére szól
Bózsván, festői környezetben, 2025. július 27. és augusztus 5. között ismét megrendezésre került a Soli Deo Gloria Zenei tábor, amely az adventista közösség régóta fennálló hagyományait viszi tovább szeretettel, odafigyeléssel és lelki épüléssel. Ez a tábor nemcsak a zene öröméről szól, hanem közösségről, hitről és elmélyülésről is – egy olyan élmény, amely évről évre újra feltölti a résztvevők lelkét.
Ez alkalommal Lázárné Nagy Andrea turnusvezetővel beszélgettem, hogy bepillantást nyerjünk a kulisszák mögé, és közelebbről is megismerhessük, mi teszi ezt a tábort ilyen különlegessé.
– Mióta rendezitek meg a Soli Deo Gloria zenei tábort Bózsván? Hogyan indult el ez a kezdeményezés?
– A zenei táborok múltja 1994-ig nyúlik vissza, de Bózsván 2001 óta tartjuk a zenei tábort, akkor alakult ki egy nagyon kedvező infrastruktúra a környéken: felépült a szomszédos településen, Pálházán a Térségi Művelődési Ház, ahová átjárhattunk a zenekarral próbálni, sőt koncerteket is tartottunk ott évekig. Később Bózsván is felépült a Faluház, ahol most a vegyes kar próbál, és szólampróbákra alkalmas kisebb termet is kapunk. A református templomot is készséggel rendelkezésünkre bocsátják, és ott is tarthatunk szólampróbákat. Ezek nagyon fontosak egy ilyen jellegű táborban, hogy párhuzamosan több próbaterem is legyen a különböző együtteseknek. Az évek során emeletessé bővült kőház ebédlője is kiváló helyiség pl.a vonósok, vagy a kisebb együttesek számára. Az elmúlt 10 évben pedig a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központban évről évre örömmel fogadnak bennünket, így ebben az impozáns színházteremben tarthatjuk meg a környékbeli hangversenyünket. Régebben a második koncertet Budapesten tartottuk, de korábbi karmesterünk, Gál Tamás javaslatára már évek óta a Gödöllői Királyi Kastély Lovardájába szervezzük a záróhangversenyt. Ez egy világszínvonalú koncertterem, gyönyörű helyszínen, óriási élményt nyújt a résztvevőknek.
– Mit jelent számodra személyesen ez a tábor? Miben látod a jelentőségét a résztvevők életében?
– Az idén 31. alkalommal szerveztem a tábort, tulajdonképpen végigkísérte az eddigi életemet fiatal koromtól fogva. Mindkét gyermekem féléves kora óta résztvevője a tábornak, ezáltal tulajdonképpen bele is születtek ebbe a közegbe és itt válaszolnék a második kérdésre: sok olyan résztvevő van a táborban, aki kisgyermekkora óta jár, de már felnőtt lett azóta, és most már ő is elhozza a saját családját. Ezek a gyerekek kiskoruk óta hallgatják, megismerik és művelik az igényes és értékes komolyzenét, szeretik, életük részévé válik, és olyan felemelő élményt nyújtanak a koncertek, amelyért érdemes évről évre visszajárni. Ugyanakkor a koncertekig vezető út pedig óriási türelemre, kitartásra, fegyelmezettségre, alázatra, felelősségérzetre és közösségi kapcsolódásra nevel mindannyiunkat, amelyek jellemfejlődésünk fontos pillérei és életünk más területein is hasznos erények. Nekem, mint zenetanárnak, az erre való nevelés a legfontosabb a hivatásomban, mind a világi munkahelyemen, a gödöllői Frédéric Chopin Zeneiskolában, mind pedig itt, az egyházzenei táborban.
– Idén hányan vettek részt a táborban, és milyen korosztályból érkeztek a résztvevők?
– Egy kb. 60 tagú vegyes kar és egy kb. 40 tagú szimfonikus zenekar képezte az alapját a tábornak. Ehhez kapcsolódik egy kb. 15-20 tagú fúvószenekar és a kicsinyekből álló gyermekkórus. De alakult egy furulyaegyüttes is, amelyben gyermekektől a professzionális zenész felnőttekig mindenki együtt muzsikált: kórustagok, és zenekari tagok egyaránt részt vettek az örömzenélésben. Ők a térzenés koncertjeinken kaptak lehetőséget a bemutatkozásra. A rézfúvósok közül pedig alakult egy kvintett, akik szintén színesítették a koncert műsorát. Ami a korosztályt illeti, mivel legtöbben családdal érkeznek, kisgyermekkortólkezdve akár 70 éves korig mindenki megtalálható az előadó apparátusban, és ezt a tábort ez is különlegessé teszi. Minden korosztály jól megfér egymás mellett. Nagyszülőket és unokákat, fiatalokat és időseket, mindenkit vár a zenei tábor! Korhatár nincs, ugyanakkor nagy örömmel tölt el az, hogy a résztvevők között nagyon sok a tizenéves fiatal. Digitálisan leterhelt korunkban kiváló időtöltés a mobiltelefonok varázsa helyett egy zenélő közösséget alkotni együtt. A napi képernyőhasználat jelentősen csökkenhet ebben a 10 napban. Egyszerűen nem marad rá idő…
– Hogyan épül fel egy napotok a táborban? Milyen programok várták a táborozókat?
– Reggel 7-kor az egyik jurta mellett felcsendül az ébresztő, a fúvósok muzsikájával nyitjuk a napot, és este fél 10-től 10-ig ők fújják a kellemes nyáresti takarodót is. 8-kor reggeli, 9-kor pedig kezdődik a reggeli áhítat, minden korcsoportnak külön elvonulva a tábor különböző jurtáiba és a nagy előadósátorba. 10 órától ebédig négy együttes kezdi meg próbáit párhuzamosan: a felnőtt vegyes kar, a gyermekkórus és csengettyű-együttes, a fúvószenekar és a vonószenekar, mely a hét közepén bővül szimfonikus zenekarrá.
Ebéd után szokott lenni kiránduló program, amely persze nem mentes a közös muzsikálástól sem: az idén Boldogkő várába látogattunk, ahol a fúvósok adtak térzenét, de becsatlakozott hozzájuk a kórus és a furulyaegyüttes is. Más délutánokon egy kis pihenés után ismét próbáltunk, de volt olyan este is, amikor a szabad délután után próba következett. Egy ilyen különleges pont a tábor időbeosztásában mindig a csütörtök este: akkor találkozik egymással a kórus és a szimfonikus zenekar először. Ezt mindig nagy izgalommal várjuk!
– A zene központi szerepet kap a táborban. Hogyan állt össze az idei koncertek műsora?
– A koncertprogram fő gerincét zsoltárfeldolgozások alkották. A kora barokk Heinrich Schütz kétkórusos zsoltára mellett Vivaldi 103. zsoltára szerepelt a műsorban, de énekeltünk egy részletet Joseph Haydn: Teremtés című oratóriumából és végül a XIX. századi zeneszerző, César Franck 150. zsoltára zárta az estet. A műsorban a fúvószenekar reneszánsz zenét játszott a kórus bevonulása és az adománygyűjtés alatt. Alakult egy rézfúvós kvintett is a profi zenekari tagokból, és a vonós szólamvezetőkből pedig egy kamaraegyüttes, akik egy különleges tehetségű táborlakó kislány, a nagybőgő művészünk 9 éves kislánya, Salasovics Lilien virtuóz Bach-játékát kísérték. Így a barokk hangszeres zene is kiemelt helyet kapott a koncerten.
– Van-e valamilyen különleges élmény vagy emlék az idei táborról, amit szívesen megosztanál velünk?
– Nekem személy szerint az idei tábor azért volt különleges, mert mind a fiatal karmester, Szilágyi Benjámin és a koncertmester hölgy, Bréda Zsófia a gödöllői zeneiskolában volt korábban a növendékem, méghozzá mindketten a különlegesen kiemelkedő képességű tanítványok közül. Itt is nagyszerűen megállták helyüket, professzionális zenész voltuk mellett szelíd és alázatos módon tudtak hozzáállni az amatőr társasághoz, akikből 10 nap alatt kellett egy szép hangzású, összeszokott együttest faragni. Rendkívüli hittel álltak mindketten a tábor kihívásaihoz is. Egyikük sem az Adventista Egyház tagja, hanem vendégeink, de ennek a tábornak ez is különlegessége, hogy sokan jönnek, sok helyről, a zene pedig összeköt mindannyiunkat Isten dicsőítésére.
– Milyen visszajelzéseket kaptatok a táborozóktól, szülőktől vagy akár a közönség sorai közül?
– A visszajáró táborozók az egyik garantált visszajelzés: aki 10 napot képes a nyári szabadságából arra áldozni, hogy gyakorlatilag éjjel-nappal zenéljen, azt valószínűleg úgy megérintette a komolyzene és ez a fajta együtt muzsikálás, hogy a vele járó sok-sok gyakorlást örömzeneként éli meg, amely az egész évi munkából teljesen kikapcsol, és olyan sok és különleges áldás, öröm kíséri, hogy bőven megtérül a befektetett idő és energia. A szülők pedig nagyon hálásak, hogy gyermekeik akár a fúvószenekarban, akár a kórusban már fiatal koruktól fogva részt vehetnek egy ilyen nagy létszámú együttes közös munkájában.
– Milyen lelki tartalom, igei üzenet jellemezte az idei alkalmakat? Volt-e egy központi téma, gondolat?
– A reggeli és esti áhítatokat a táborainkban résztvevő „zenész” prédikátorok tartják: Hites Gábor klarinéton játszik, Molnár Miklós trombitál, és mindketten énekeltek az énekkarban is. A felnőtteknek a reggeli előadások a Kolossébeliekhez írt levél tanításait boncolgatták napról napra, míg este azokról a zsoltárokról hallhattunk, amelyek a koncertjeinken helyet kaptak. A gyermekeknek pedig korosztályok szerint volt foglalkozás reggel és este. Óvodás kortól a fiatal felnőttekig 5 korosztálynak beszélgetéseket vezettek a tanítók.
– Milyen terveitek vannak a jövőre nézve? Számíthatunk a tábor folytatására a következő években is?
– Ha a jó Isten éltet és ad erőt a megszervezéséhez, reméljük, hogy igen. Kár lenne ezt a sorozatot megszakítani.
– Mit üzennél azoknak, akik még nem voltak ilyen táborban, de érdeklődnek iránta?
– Mindenképpen érdemes kipróbálni bármely korosztálynak és bármelyik együttest, mert a zene megérint, a közös éneklésnek és zenélésnek fantasztikus ereje van és olyan műveket adhatunk elő együtt, amelyre más módon, év közben nincsen lehetőség. Az sem baj, ha a kórusban valaki nem kottaolvasó, mert hallás után mindenkinek megtanítjuk a szólampróbákon a műveket, illetve már előre adunk hozzá segéd hanganyagokat, amellyel lehet együtt gyakorolni. Nyilván a hangszeres zenéléshez kell bizonyos szintű előképzettség, és gyakorlat, de lelkes amatőrök is bőven vannak a soraink között, és óriási élmény a zenekari játék is. Az is lehet, hogy aztán függőséget okoz, de azt hiszem ennél egészségesebb függőség nincs is a világon. A közösség ereje, ami a 10 nap alatt összekovácsol bennünket, mindennél erősebb egy-egy hangversenyen: közösen koncentrálni és odatenni a szívünket, lelkünket, hangunkat és minden képességünket, örök élmény és emlék marad mindannyiunk számára, és a visszajelzések alapján a közönségnek is. Az pedig, hogy mindezzel még helyi jótékony célokat is szolgálhatunk, külön öröm számunkra.
A Soli Deo Gloria Zenei tábor évről évre különleges alkalom: nemcsak zenei fejlődést kínál, hanem lelki elmélyülést, közösségi élményeket és Istenhez való közeledést is. Mindez egy szeretetteljes és támogató közegben valósul meg, ahol a résztvevők valóban otthon érezhetik magukat.
Hálásak vagyunk mindazoknak, akik munkájukkal és szolgálatukkal hozzájárultak a tábor megvalósulásához. Reméljük, hogy a jövőben is sokan élhetik át ezt a különleges tapasztalatot.
Soli Deo Gloria – Egyedül Istené a dicsőség!
Feketéné Orosvári Krisztina
Forrás: Bibliaház Miskolc – Hetednapi Adventista Egyház Facebook-oldala, 2025. augusztus 7. (csütörtök); https://www.facebook.com/bibliahazmiskolc/
